Számos szakmában indult és indul napjainkban is mesterképzés a kamara szervezésében, amellyel mind többen éltek, s élnek és szerzik meg a mesterlevelet.
Egykoron az iparengedély kiváltásának feltétele volt. Nemcsak rangot, hanem többlet tudást, egyfajta emberi tartást is jelentett. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban a magas szakmai és etikai normák szerint végzett tevékenység a mai napig egyik legfőbb ismertetőjük és az is, fontosnak érzik, hogy a megszerzett tudásukat továbbadják a jövő szakembereinek.
Az egykori Pezsgőgyár területén található tanműhely csendes. Állnak a forgácsoló-gépek, s a hegesztő-állások is üresek. Puska József ipari gépész mesterrel, a Dual-Elektro Kft. ügyvezetőjével az elméleti oktatásnak helyet adó teremben foglalunk helyet.
– Mint gépészmérnöknek nem lett volna szükség arra, hogy mestervizsgát tegyek, azonban adódott a lehetőség – a kamara anyagi támogatást nyújtott a mesterlevél megszerzéséhez – éltem vele – mondja. – Akkoriban géplakatos (mai ipari gépész) tanulóink voltak, s úgy gondoltam vannak olyan részei a mestervizsgára történő felkészítésnek, amelyek sokat segíthetnek abban, hogy még hatékonyabbá tudjuk tenni a műhelyben folyó gyakorlati képzést.
Mint mondja, a mestervizsgára felkészítő tanfolyam szakmailag is sokat adott neki. Lehetőséget teremtett arra, hogy felfrissítse a korábban megszerzett tudását, s egyben rendszerezze is azt, az évek alatt felhalmozott ismeretekkel és a mindennapi gyakorlat során szerzett tapasztalatokkal egy egységes rendszerré álljon össze.
– Ugyan már szakképesítést adó felnőttképzéssel, annak szervezésével korábban is, foglalkoztunk (már 1999-től), azonban a tanulók gyakorlati oktatása nagymértékben eltér a felnőttképzéstől. Ezen a területen sok új ismerettel lettem gazdagabb – folytatja tovább. – A cégnél, mint vezető elsősorban a tanulóképzés megszervezéséért felelek, azonban az egyes modulokban oktatok is. A tanulókkal való foglalkozás mind hatékonyabbá tételéhez a pedagógiai ismeretek nyújtottak sok új információt, ugyanis az ennek keretében tartott előadásokon a hangsúlyt elsősorban arra helyezték az előadók, hogy miként kell bánni a kamaszokkal, a velük kapcsolatosan felmerülő nevelési problémákat miként lehet kezelni. A csoporton belül is számos tapasztalatot osztottunk meg, s adtunk ötleteket egymásnak egyes nevelési helyzetek megoldására is. A felkészítés során pedig arra is gyakorlati példákat kaptunk, hogy milyen módszerek alkalmazásával lehet a leghatékonyabban az ipari gépész szakma elsajátításához szükséges ismereteket átadni.
Szólt arról is, hogy a mestervizsgára történő felkészítés során az ipari gépész szakmáról is átfogó képet kapott, a legújabb eljárásokkal, alapanyagokkal egyetemben. S olyan számára kimondottan új területekkel is foglalkoztak, mint a pneumatika és a hidraulika, amelyekkel korábban nem foglalkozott és amelyekről az egyetemen is csak keveset hallott annak idején.
Sz. K.