A szarvasmarhák ivarzási tevékenységéről tájékoztató informatikai eszközt, egy speciális nyakörvet fejlesztett ki több cég bevonásával a Juravet Kft. Az innovatív eszköz létrehozását egy európai uniós pályázat támogatta, de mint Lukács László, a kft. ügyvezetője mondja, éppen a pályázat miatt húzódott el négy évig a munka. A bikanyakörvet mint terméket jövőre viszik piacra, használatával olyan fontos információkhoz jutnak az állatok gazdái, amelyek döntően befolyásolják az ivarzási folyamat sikerességét.
– A digitalizáció az agráriumban is egyre nagyobb teret nyer, az informatikai megoldások, az adatkezelések, az adatelemzések mindinkább beszivárognak a mezőgazdasági gyakorlatba is – mondja Lukács László. – A munkaerőhiány eben az ágazatban is jelentős probléma, ezért azok az informatikai megoldások, amelyek most születnek és bekerülnek a piacra, jellemzően az élő munkaerő kiváltását szolgálják. A mezőgazdaság digitalizációjakor az okosgazdálkodás kialakításával számolni kell azzal, hogy a legelőn nincs konnektor, amihez számítógépet lehet csatlakoztatni, ezért ott más megoldásokra van szükség. Ma már jellemzően gulyás sem felügyel az állatokra, viszont azokra az információkra szükségünk van, amelyek a jobb gazdálkodást szolgálják. Ez a három megállapítás volt az eredője annak az ötletnek, amely alapján megalkottunk egy műszaki megoldást a szarvasmarhák ivarzásának detektálására. A húsmarhatartásban az egyik legfontosabb információ az, hogy a júniustól augusztusig történő ivarzási időszakban mennyire sikeres a bikával történő fedeztetés, hiszen ez adja a jövő évi szaporulat alapját, ez az egyetlen árbevételi forrása egy húsmarhatartónak. Mi kitaláltuk, hogy miként lehet informatikai módszerrel adatot kapni arról, hogy kint a legelőn történt-e ivarzás, vemhesek-e az állatok. Az információ akár a gazda mobilkészülékén is megjelenhet.
– Mi mutatja meg, hogy megtörtént az ivarzás?
– Egy olyan bikanyakörvet fejlesztettünk ki, ami a bikára feltéve tudja létrehozni ezt az adatot. A nyakörvhasználat előfeltétele, hogy a szarvasmarhák krotáliát, azaz a fülbe rakott műanyag táblácskát viseljenek, külföldön egyre inkább elterjedőben van, hogy a krotáliába integrált chipet, jeladót tesznek, reméljük, hamarosan itt is el fog terjedni ez a rendszer. A bikanyakörvünk a jeladóhoz kapcsolódik, ezekből az adatokból tudjuk megállapítani, hogy a termékenyítési időszakban van-e ivarzási aktivitás, bikaaktivitás, fedezési esemény és ezekből az adatokból tudjuk kiszűrni azt is, hogy történt-e vemhesülés. Ez nemcsak a jelolvasó oldaláról szükséges fejlesztés, hanem adatfeldolgozást, logaritmusok felállítását, egy felhasználóbarát szoftverkörnyezetbe való elhelyezést is igényel. A szoftver egy állománynyilvántartó adatbázist is magában foglal, tehát a fejlesztés egyrészt egy nagyon alapos etológiai kutatásról szólt, másrészt egy újszerű műszaki megoldásról, ezt csinálta az RG Net Kft., harmadrészt egy matematikai modell felállításáról, illetve egy informatikai szoftverkörnyezet kialakításáról. A megoldás által a gazdálkodó valós időben kap valós információt, így ha valamilyen probléma áll fenn az ivarzásban, akkor képes azonnal beavatkozni. A jelenlegi technológiával csak a fedeztetési időszak végén tudjuk meg, hogy hány marhában fejlődik utód, és ha nem volt sikeres ez az időszak, jelentős károkat okozhat a gazdának.
– Hol tart most a fejlesztés?
– A K+F pályázatunk most szeptember 30-án lezárult. Elkészült az eszköz, a szoftverkörnyezet, jelenleg a projekt elszámolási időszaka zajlik, a piacra lépés jövőre várható. Ekkor kezdjük az eszköz sorozatgyártását.
– Milyen tapasztalatokkal szolgált a pályázati munka, az együttműködés?
– Az ötlet 2015-ben született meg, 2016-ban adtunk be egy GINOP-os K+F-es pályázatot, 2017-ben megnyertük a pályázatot, 2018-ban tudtuk elkezdeni a fejlesztést, 2019-ben végeztünk. Ez egy négyéves folyamat volt és a fejlesztés több mint 80 millió forintba került.
Nagyon megnehezítette a dolgot, hogy elnyúlt a pályázati elbírálás. Majdnem másfél év alatt zajlott le a bírálat és a szerződéskötés – ez kezelhetetlen. Ha itt még újabb forrásokat akarunk majd erre a termékre bevonni, abban a tulajdonostársaimmal biztosak vagyunk benne, hogy nem megyünk pályázati forrás után, mert annyira lassú a folyamat, hogy ezt nem bírja ki egy piaci modell. A partnerekkel való együttműködés példaértékű volt, mindenki, aki benne volt, magáévá tette a projektet, és a tudása legjavát adva valósította meg a rá háruló feladatot. Annál sokkal többet tettek bele a partnerek, mint amit a szerződés szigorú szövegezése kívánt volna.
Kis Tünde