Dr. Kállai Sándor a kamara Ipari Tagozatának elnöke, Senior Klubjának alapító tagja és egyben elnöke, a 2005-ben Baranya Megyei Export Díjat nyert Rokána Kft. vezetője. Aktív munkájával segíti a jövő vállalkozóit, valamint mentorként különböző programokban vesz részt, ahol több évtizedes tapasztalatát továbbadja a jövő vállalkozó generációinak. Dr. Kállai Sándor munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Címzetes kamarai tanácsos cím adományozásával ismerte el.
– Melyek a legfontosabb sikerek, amelyeket az Ipari Tagozat elnökeként ért el?
– 2012 óta vagyok az Ipari Tagozat elnöke, erre az időszakra esik a gépipari, a kreatív ipari, a környezetvédelmi, az informatikai, az építőipari klaszterek létrehozása. Ezeknek a szerveződéseknek a megvalósítása részben a megye újraiparosítása szempontjából, részben annak a felismeréseként volt fontos, hogy mindenképpen össze kell fognunk helyben, mert az ország többi vállalkozásával szemben csak így versenyezhetünk a globális partnerekért. A legfontosabb feladatokat és kihívásokat bizonyos mértékben teljesítettük, a klaszterek hozták az eredményeket, azok a közös akciók, amelyek a munkaerőutánpótlás-képzéssel, a legjobb módszerek átadásával, a közös beszerzőtársaság létrehozásával kapcsolatban indultak, mind eredménynek számítanak.
– Ma melyek a legfőbb kihívások a klaszterré formálási folyamatot érintően?
– Ahogy a gazdasági helyzet is változik, úgy alakulnak a jelenlegi feladatok is. A probléma az, hogy a térség lemarad és nem tud bekapcsolódni az ország iparának, gazdaságának a vérkeringésébe, abba a fejlődési ütembe, ahogy ezt más megyék teszik. Részben strukturális probléma áll a háttérben, ami még a bányák bezárásának időszakára vezethető vissza, valahogy azóta nem talált magára a megye ipara. Nyilván nagyon sok kezdeményezés van, sok jó cég működik és prosperál, nagyrészt a gépipar területén, de ennél több kellene, hogy meg lehessen akadályozni az elvándorlást. Sajnos az országos programokba nem tudunk úgy bekapcsolódni, ahogy szükséges lenne, a fejlődés főként az egyéni kapcsolatokon vagy az újonnan megszerzett kapcsolatokon alapul.
– A Senior Klubban milyen jellegű támogatást tudnak adni a fiatalabb vállalkozóknak? Van igényük a tapasztalatok átvételére?
– A Senior Klub ötlete onnan származik, hogy jó lenne valamilyen módon hasznosítani a generációváltással vagy azzal összefüggésben azoknak a nagy tudású, tapasztalatokkal rendelkező vezetőknek a tudását, akik már nincsenek az élvonalban. Megalapítottuk a Senior Klubot, de néhány találkozó, beszélgetés után kiderült, hogy a fiatalabb vállalkozóknak közvetlenül nincs igényük erre a segítségre. A konkrét segítségnyújtás a kamara által mentorált programokban való részvételben tud megvalósulni, mint amilyen pl. a vállalkozóvá válást segítő Önindító program volt. A klubot továbbra is fenntartjuk és minden megkeresést örömmel veszünk.
– Miért fontos az ön számára, hogy aktívan részt vegyen a kamara munkájában, ahogy korábban is?
– Mindenkinek szüksége van arra, hogy hasznos dolgot végezzen, önzetlenül. Hogy abban a közösségben, ahol él, ott is tevékenykedjen. Elsősorban ezért tartom fontosnak a kamarai munkát is. Ezek olyan pluszok, amik engem is gyarapítanak, ez egy kölcsönös dolog. A sikerek pedig előre visznek. A 90-es évek második felében a Kisvállalkozásfejlesztési bizottságban dolgoztam, akkor azt tűztük ki célul, hogy igyekszünk javítani a piaci magatartás tisztességét, a kis- és középvállalkozóknál fellendíteni az üzleti forgalmat. Ez egy olyan időszak volt, amikor sokan a növekedés, fejlődés útjára tudtak lépni. Számos olyan programot készítettünk, amelyek tevékenyen hozzájárultak ehhez. De ugyanígy sikerként könyvelem el azt is, amikor munkanélküli emberek vállalkozóvá válását segítettük közvetlen mentorálással, a kamara segítségével jobb oktatást, mentorálást kaptak. Ennek az eredménye ma is látszik, sok olyan vállalkozás működik a mai napig, amelyek ebben az időszakban jöttek létre.
Kis Tünde