A legtöbb vállalkozás életében jelentős változást hozott a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzet. Míg egyes ágazatokat teljes leállásra késztetett a lakosság otthonmaradása, mások a kihívásokra válaszolva megtalálták az új megoldásokat, amelyekkel életben tudták tartani a vállalkozásukat. Lassan újraindul az élet, de már nem lesz olyan, mint korábban. Sokakat elgondolkodtatott a hátunk mögött hagyott két hónap, így a tanulságok levonása után változtatnak eddigi működésükön. Ezt is bemutatjuk a címlapsztoriban.
Vétek Jánosné: Támogassuk a helyit!
Az idegenforgalom teljesen leállt az elmúlt két hónapban, a vendéglátás alig-alig működött. Mit tehettek/mit tehetnek ezekben az ágazatokban működő vállalkozások az újranyitás érdekében? Mit érdemes szem előtt tartaniuk a létezésük újragondolásával kapcsolatban? – kérdeztük Vétek Jánosné címzetes kamarai tanácsost, utazási szakembert, a pécsi Tensi utazási iroda vezetőjét.
– Igen, ez a két ágazat volt az első áldozat. Az újranyitás érdekében nagyon sokat kell tanulnunk és kreatívnak kell lennünk. Nincs minta, ilyen még nem volt! Ezt nem lehet félvállról venni, nagyon körültekintően kell cselekedni. Azok a vendéglátós egységek, melyek kerthelyiséggel vagy terasszal rendelkeznek, talán előbb lábra állnak, mint a többiek. Biztos, hogy az emberek az első időben kerülni fogják a zárt helyiségeket, a tömeget. Várhatóan sokan lesznek, akik kivárnak még egy ideig. Pécsett azt sem szabad elfelejteni, hogy a külföldi diákok nagy része hazautazott. Online tanulnak. Ők nagyon hiányoznak a vendéglátásnak. A turizmus területén én úgy gondolom, hogy a belföldi forgalom erősödni fog, azon belül várhatóan a vidéki nyugodt helyek lesznek felkapottabbak. Megtanulják az emberek élvezni a természet szépségeit, a csendet és a nyugalmat.
– Meddig érezheti meg az ágazat a leállás hatását?
– Véleményem szerint sokáig, mert a tudósok szerint nincs vége. Nem tudni, mikorra sikerül úrrá lenni felette. Nem tudtunk rá felkészülni és nem tudjuk, meddig tart. A félelem, a bizonytalanság nem tesz jót a turizmusnak.
– Milyen tanulságokkal szolgált a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet, mit lehet ebből tanulni?
– Bebizonyosodott, hogy mennyire sebezhetők vagyunk. Vissza kell venni a tempóból, el kell fogadni, hogy nagyon sok mindentől függünk. Több alázat kell. Jobban kell figyelnünk a környezetünkre és egymásra.
– Milyen jellegű segítségre, (állami) támogatásra van, lenne szükségük ezekben az ágazatokban működő vállalkozásoknak? Az állami intézkedések milyen mértékben jelentenek segítséget?
– Az első kis segítség a mi ágazatunkban a járulékok eltörlése volt 3 hónapra. Ezt általában egy hónapig vették igénybe a cégek, majd pályáztak a bértámogatásra. De az is csak 3 hónap. Sajnos ez nagyon kevés! Az utazási irodák nagy része pl. 3 hónapja egy fillér bevételre nem tesz szert, csak visszafizeti az utasok előlegeit – ha tudja. A költségei pedig megvannak. Nem tudjuk meddig tart ez a válságos időszak. Ha tőlem kérnének tanácsot, én legalább egy évre biztosítanék támogatást. Jó esetben, ha nem lesz második hullám, annyi idő biztosan kell, hogy elinduljon egy fejlődés ezen a piacon.
– Születtek-e jó példák, összefogások az ágazatban a megyében, amelyek akár a járvány elmúltával is fennmaradhatnak?
– Igen, úgy érzem, hogy kialakult egy egymásra figyelés: egymás segítése, az ötletek megosztása, illetve megnőtt a kereslet a hazai, helyi termékek iránt. Nagyon fontos lenne, ha a későbbiekben ezt erősítenénk! Örök vesszőparipám, hogy támogassuk a helyit. Miért tudnak Ausztriában, Németországban megélni a kisboltok, a szolgáltatók kistelepüléseken, kisvárosokban? Mert egymástól vásárolnak, egymás szolgáltatását veszik igénybe. Lehet, hogy valamivel drágább, mint az interneten, de helyben képződik nyereség, adó, ami a későbbiekben a helyiek javára válik. Más a gondolkodásmódjuk, talán megfontoltabbak?
Mondok egy példát: az utazási irodánkban ugyanazokat az utakat áruljuk, mint amelyek online foglalhatók. Lehetséges, hogy van 2-5% kedvezmény online foglalás esetén. De mit tanácsot adunk, nem beszélve arról, hogy ha esetleg bármilyen gond van, akkor ott vagyunk és segítünk. Ha valaki nálunk foglal, munkahelyek megtartását támogatja, Pécsett képződik adó, amiből a város az infrastruktúráját tudja fejleszteni. Ezzel mindenki jól jár.
Tom Market: Élelmiszer házhoz szállítás gyorsan felépített webshopból
Hogy megkönnyítse a lakosság élelmiszerhez jutását, a koronavírus-járvány kitörését követően igen rövid idő alatt hozott létre országos lefedettséggel webshopot a Tom Market kisbolthálózat. A webshophoz folyamatosan csatlakoznak a bolthálózat partnerei, de azoknak a boltoknak a jelentős része is végzett kiszállítást, amelyek akkor nem regisztráltak a webshopba.
– Folyamatosan figyeljük a kereskedelem, a vásárlói szokások változását, alakulását. Azt tapasztaljuk, hogy az internet egyre szélesebb elterjedésével mind nagyobb teret hódítanak a lakossági vásárlások lebonyolításában a weben keresztül történő beszerzések. De az is elmondható, hogy nem az élelmiszer-kereskedelem volt az élen ebben a folyamatban. Az elmúlt években kezdődött az élelmiszer jellegű üzletláncok házhoz szállításának térhódítása, először a fővárosban és vonzáskörzetében, majd országos szinten is. Az idei évben mi is terveztük a rendszer kialakítását, melyet azonban a kialakult járvány felgyorsított – válaszolja Mosdósi Gábor, a Tom Market Kft. üzletfejlesztési és ellátási igazgatója arra a kérdésre, hogy a koronavírus-járvány következtében fennálló helyzet miatt indították-e el az élelmiszer házhoz szállítást.
– Mire volt szükség a webshop elindításához?
– Két lépcsőben indult a Tom Market Express webshop. Egyrészt a partnerekkel egyénileg történt egyeztetés után egyedileg szervezve, ahol a partnerek elképzeléseit segítve koordináltuk a folyamataikat: egyeztettük a kiszállítási körzeteket, az internetes felületeken és szórólapokon keresztül is támogattuk a megjelenésüket. Itt is igyekeztünk biztosítani a területi védelmet a hálózati tagjaink részére. Minden – saját kezdeményezésű – házhoz szállító partnerünk elérhetőségét, kiszállítási területét megjelentettük a központi honlapon, illetve a közösségi médiában. Ezzel párhuzamosan kialakítottuk a Tom Market központi webshopot, a javasolt szortimenttel, árakkal. Ehhez a hátteret, a szerződéseket, a megjelenéseket, illetve a központi szervezést a franchise központunk biztosítja. A partnereink saját maguk is jelentkeztek erre a lehetőségre, de a területi képviselőkön és a hírleveleinken keresztül folyamatosan tájékoztattuk őket a lehetőségekről, a fejlesztések jelenlegi állásáról. A partnereink saját elhatározásuk alapján csatlakozhatnak a rendszerhez.
– Milyen tapasztalatokat szereztek az élelmiszer házhoz szállítással kapcsolatban?
– Úgy gondolom, hogy pozitív volt a fogadtatása, mint minden újdonságot, először ezt is tesztelték a vásárlók. Miután látták, hogy jól működik a rendszer, egyre bátrabban vásároltak. Sok vásárló esetében pozitívum volt, hogy abból a boltból kapta az általa megrendelt árukat, ahol a napi vásárlásait is bonyolítja, tehát a kialakult helyzetben is – ha csak áttételesen, de – megmaradt a kapcsolata a bolttal, ami szintén szempontunk volt a rendszer kialakításánál.
– A karanténhelyzet megszűnésével fenntartják-e a webshopot, a házhoz szállítás lehetőségét? Milyen további lehetőségeket látnak benne?
– Természetesen szeretnénk a továbbiakban is üzemeltetni a webshopot. A gyors kialakítás miatt nem minden részletet tudtunk teljesen befejezni, a későbbiekben a partnereink és a vásárlók visszajelzése alapján finomhangolásokat végzünk majd a rendszeren és reméljük, hogy mindenki elégedett lesz a Tom Market Express webshop szolgáltatásaival.
CERT Tanúsító Zrt.: Megfelelőségi igazolási eljárások kidolgozása önkéntes tevékenységként
A megfelelőségi igazolási eljárások kidolgozásában segített a Rovitex Kft.-nek és a Pécsi Tudományegyetemnek a koronavírus-járvány idején az irányítási rendszerek akkreditált tanúsításával foglalkozó pécsi CERT Tanúsító Zrt. – mindezt önkéntes tevékenység formájában. Mint Lukács Zoltán vezérigazgató mondja, a Pécsi Tudományegyetem részéről több kutatóorvos kereste meg különböző termékek megfelelőség-igazolási folyamatának koordinálásával, a textilgyártó és kereskedő vállalattal pedig több mint 10 éves partneri kapcsolatban állnak, így mindkét félnek szívesen segítettek.
– Azt valljuk, hogy mindenkinek azzal kell segítenie, amihez ért, mi ezzel tudtunk hozzájárulni a koronavírus-járvány alatti ügyek továbbviteléhez. Sokat hallunk arról, hogy Távol-Keletről olyan termékek jelentek meg a piacon, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió vagy a magyar szabványalkotók által támasztott követelményeknek. Abban igyekeztünk közreműködni, hogy biztosan olyan termékeket kapjanak a felhasználók, akár az egészségügyi területen, akár a lakosság, amelyek megfelelnek az előírásoknak.
– Milyen változásokat hozott a járvány a vállalat életébe?
– Működésünket a Nemzeti Akkreditáló Hatóság felügyeli és az ő előírásaik, illetve a nemzetközi szabályozás alapján végezzük tevékenységünket. Amikor kialakult a járványhelyzet, akkor a hatóság rövid idő alatt változtatott az ügyrenden és tőlünk is elvárták a gyors reagálást. Lehetővé tették, illetve szorgalmazták a digitális eljárásrendnek való megfelelést, gyakorlatilag egy szervezet irányításrendszer-működésének ellenőrzését távfelügyeleti eljárásban – az auditor kollégák személyes megjelenése nélkül – is végre tudjuk hajtani. A tevékenységünk szinte semmit nem változott. Egy kis átcsoportosítással, logisztikával tudtuk kezelni ezt a helyzetet, alkalmazkodtunk ügyfeleinkhez.
– Az ügyfeleiknél tapasztaltak-e olyan jó megoldásokat, amelyeket a vírushelyzetre adtak válaszként?
– Nincsenek mindenki által egyforma módon használható jó megoldások. Az irányítási rendszerek előírják részint a változásmenedzsment kezelését, részint a kockázatértékelést. Tehát gyakorlatilag fel kell térképezni, hogy milyen tevékenységet végzünk és ennek milyen kockázatai vannak. A járványhelyzettel kapcsolatosan megjelent több új kockázat, amelyet tervezetten kell kezelni. Tanúsítóként vizsgálnom kell, hogy történt-e valamiféle kockázatértékelés, illetve, hogy azzal kapcsolatban van-e eljárás, kidolgozták-e a szervezetek, ennek megfeleltetik-e magukat és a tapasztalatokat beépítik-e mindennapjaikba.
Azt gondolom, hogy a megfelelő vezetői szemlélet azt jelenti, hogy akik a mindennapi tevékenységi területükön megélik a pandémia okozta nehézségeket, azok számára a járványhelyzet több tervezhetően megoldható kockázatot jelent. Ügyfeleink foglalkoznak e kockázatokkal, így már abban a pillanatban, amikor látni lehetett, hogy a kockázat valós, megkerestek bennünket, hogy miként lehet emberileg, üzletileg, közgazdaságilag és jogilag kezelni ezeket a helyzeteket. Tehát az általunk tapasztalt jó megoldások a kockázatok feltérképezése, cselekvési programok kidolgozása, azok folyamatos ellenőrzése és szükséges módosítása köré csoportosulnak.
Blöff bisztró: Ételkiszállítás, szűkített étlap, gazdaságosközpontú gondolkodásra
– Kiszámoltuk, mintegy 50 napig tartottunk zárva vagy kellett erősen korlátoznunk a nyitvatartást – mondja Miseta Zoltán, a pécsi Blöff bisztró tulajdonosa. – Mára már kijelenthetem, hogy túléltük a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozás időszakát, és ez két dolognak köszönhető. Még januárban döntöttünk amellett, hogy elindítjuk az ételkiszállítást, egyrészt azért, hogy a téli üzemmódban is biztosított legyen a működésünk, másrészt pedig azért, mert a vendégkörünk visszajelzése alapján van rá igény, hogy házhoz vigyük az ételeket. Ezért meg is állapodtunk egy futárcéggel. A járvány kitörése után két-három fiatal kolléga esetében pályázatot nyújtottunk be a munkaügyi központba a munkabérük és a járulékuk támogatására, ez lehetett a kulcsa annak, hogy meg tudtuk tartani őket és senkit sem kellett elküldeni. Jelenleg hat kollégával dolgozunk, felelős vezetőként úgy gondoltam, hogy általuk hat családért felelek. Felajánlottam a munkatársaimnak, hogy biztosítom számukra az alapfizetést a járvány időszakában, ezt korrekt módon el is fogadták, így ugyanezzel a csapattal indultunk újra május közepén.
– Ezek szerint az ételkiszállítással tudtak talpon maradni, amíg zárva tartott az étterem?
– Igen, bár az ételkiszállítás csupán arra elég, hogy az ember fenn tudjon maradni. Ebből nem lehet nyereséget csinálni, hiszen a kiszállító cégek jutalékért dolgoznak, más áfatétel vonatkozik a kiszállításra, így ezzel csak a mínuszt tudjuk csökkenteni.
– Milyen korábban nem alkalmazott megoldással, praktikával éltek a járvány időszakában, ami segítette a fennmaradásukat?
– Természetesen csökkentettük és szűkítettük az étlapot, egyrészt azért, mert nem alkalmas minden étel kiszállításra, amit helyben fogyasztásra készítünk, illetve ilyenkor nem lehet fenntartani egy teljes étlapot, amin 40-50 féle étel szerepel. Másrészt az alapanyagok beszerezhetőségében is fennakadásokat észleltünk, főként a külföldről importált alapanyagok tekintetében. A leállás időszakában nagyobb takarításokra, karbantartásokra, javításokra is volt idő a bisztróban.
Ez a helyzet egyébként sok mindenre rávilágított. Egyrészt gazdaságosközpontú gondolkodásra késztet és megerősített bennünket, hogy a korábbinál sokkal több tartalékkal kell rendelkeznünk a cég tekintetében, hiszen bármikor bekövetkezhet egy hasonló esemény. Szerintem a vendéglátósok 90%-ának semmiféle tartaléka nem volt.
– Hogyan tér vissza az élet, mi a menetrend az újranyitással kapcsolatban?
– Amikor felröppent a hír, hogy a terasszal rendelkező vendéglők újranyithatnak, akkor kétféle forgatókönyvet fogalmaztunk meg a kollégáimmal. Vagy úgy alakul a helyzet, hogy az embereknek már nagyon mehetnékjük van és mielőbb szeretnének kimozdulni, hiszen két hónapja be vannak zárva, akkor, ha kinyitunk, hirtelen nagyon sokan lesznek. A másik elgondolásunk pedig az volt, hogy szépen lassan kezdődik el az élet és fokozatosan tér vissza a régi kerékvágásába. A múlt heti tapasztalat azt mutatja, hogy amikor szép idő van, akkor hirtelen nagyon sokan vannak mindenhol. Ez viszonylag jó hír volt számunkra. Egyébként sok törzsvendégünktől kapunk üzenetet, e-mailt, hogy ha nyitunk, jönnek. Így is van, újra vannak asztalfoglalásaink, úgyhogy számunkra pozitív az újrakezdés.
– Ezek szerint nem pártoltak el a vendégek.
– Hála istennek nem, semmiféle bizalomvesztést nem látok, és azt sem tapasztalom, hogy a vendégek félnének a vírustól. Mi is felkészültünk a higiéniai előírások betartására, fertőtlenítőszereket, gumikesztyűt, szájmaszkot stb. használunk. Ezt a vendégeink, de a saját egészségünk érdekében is megtesszük.
– Kitől kértek vagy kaptak segítséget, esetleg más éttermek tulajdonosaival tartották-e a kapcsolatot a karantén ideje alatt?
– Van egy szűkebb vendéglátós kör, amellyel a korábbinál sokkal jobb lett a kapcsolatunk. Sokszor beszéltünk egymással, hogy ki mit csinál, megosztottuk a jó gyakorlatokat, együtt kerestük a megoldást a problémákra. Egymásnak segítettünk alapanyaggal, árukészlettel, gumikesztyűvel, ami kellett.
Véleményem szerint a vendéglátásnak valamilyen szinten még jól is jött a vírus, hiszen a „megélhetési vendéglátósokat” kiszűrte a rendszerből. Azt gondolom, hogy át fog rendeződni a szakma, akik korábban is a minőségi vendéglátás mellett köteleződtek el, azok túl fogják élni ezt a helyzetet.
Szeretném kiemelni, hogy a szakmai szervezetek és a kamara szerepe igen fontos volt ebben az időszakban. Felvették velünk a kapcsolatot, folyamatosan monitorozták a piacot, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. Amikor kijött egy-egy rendelet, ami nem vonatkozott ránk vagy számunkra nem volt jó, akkor megpróbáltak lobbizni és képviselni az érdekeinket. Ez roppant pozitív volt számomra.
Jójártné Szeibert Natália: Online fodrász gyakorlati képzés – nem hagyta magukra a tanulóit
– Ahogy bezárták az iskolákat és így a fodrásztanulók gyakorlati képzésben való részvétele sem volt biztosított, hiszen mindenkinek otthon kellett maradnia, azonnal kiosztottam a gyerekeknek a babafejet, hogy legyen min gyakorolniuk. Kapcsolatba léptem a tanulóimat tanító összes pedagógussal, és megbeszéltük, hogy ki mikor tart órát – mondja Jójártné Szeibert Natália fodrászoktató, miként reagáltak rögtön a koronavírus-járvány miatt megváltozott helyzetre. – Hétfőn voltak az elméleti órák, szerdán és pénteken pedig a gyakorlati órák, természetesen az interneten keresztül. Csináltunk egy külön csoportot és délután 5-től 7-ig tudtak feljelentkezni a tanulók. Mindenki jelen volt a megadott időben, én pedig itthonról, babafejen mutattam meg nekik a szükséges mozdulatokat: például a berakást, a hajvágások szögkiemelését, a kontyolásokat, mindezt lépésről lépésre. A lányom, aki szintén fodrásztanuló, vette fel kamerával a mozdulatokat, amikor kellett, teljesen ráközelítve az egyes területekre, így mindent alaposan meg tudtunk mutatni. Szóban elmagyaráztam, majd a gyakorlatban be is mutattam a mozdulatokat, majd a tanulóknak otthon el kellett végezniük a munkát és az azt bemutató képeket fel kellett tölteniük a csoportba. Mindent archiváltunk, minden feladat elvégzését dokumentáltuk.
– Kitől kapott szakmai segítséget az online munkához?
– Hosszú idő óta igen jó kapcsolatot ápolok a Schwarzkopf igazgatóságával, így megkértem őket, hogy ha tudnak nekünk valamilyen segítséget nyújtani, akkor tegyék meg. Több országból felkértek kiváló fodrászokat, akik élő videón keresztül mutattak be egy olyan anyagot, amelyből tanulhattunk. Írásban is megkaptuk a tartalmat, majd egy 10-15 kérdéses teszten mérték fel, hogy mit sikerült elsajátítani belőle. Ezeket a teszteket csak akkor tudták kitölteni a tanulók, ha megtanulták az anyagot. Akinek ez nem ment, annak személyes segítséget adtam, természetesen interneten keresztül, mindent átbeszéltünk lépésről lépésre. Egy pillanatra sem engedtük el a gyerekek kezét, és azt vettem észre, hogy így még többet is tanultak, mint az iskolai keretek között. Keményebbek voltak az órák, mint amiket bent tartunk, és a csoportos foglalkozásról sem hiányzott senki. Sokkal nehezebb volt online tanítani az órát, fel kellett tölteni a tananyagot, tulajdonképpen részletesebben adtuk át az ismereteket, és a tanulóknak is többet kellett tanulniuk, mintha a valóságban együtt lettünk volna.
– Volt ön előtt példa, aminek alapján felépítette az órákat vagy saját maga találta ki, hogy ezt miként érdemes csinálni?
– A lányom közgazdaságtudományi egyetemet végzett, a fiam is kommunikációval foglalkozik, jelenleg egy hatalmas pincészet birtokigazgatója. A családban mi nagyon összetartunk és úgy mondjuk, hogy toljuk egymás szekerét, tehát amiben tudjuk, segítjük egymást. Most is ez történt, hogy összefogtunk és kitaláltuk az online órák mikéntjét. Mi folyamatosan inspiráljuk egymást, mondhatni, benne vagyunk az élet forgatagában, visz bennünket az ár. Aki ismer engem, tudja, hogy „pörgős” vagyok, ezért szeretek haladni. Azt vallom, hogy használjuk ki az adódó lehetőségeket. Nem volt elég babafej a tanításhoz, de én biztosítottam a tanulók számára, hiszen az államtól utánuk kapott támogatást is olyanban fektetem, amire szükség van. Szeretek előre gondolkodni.
Nagyon örültem, amikor megcsináltam az első online órámat, bár számomra nem idegen ez a világ. Én már akkor online fodrászversenyt tartottam, amikor még ez nem terjedt el. Mielőtt megnyitottuk a Jójárt stúdiót, rendeztünk egy online fodrászversenyt, ahová a nevezőknek képeket kellett feltölteniük az elkészült frizurákról.
A sikeremet annak is köszönhetem, hogy volt egy Hesz Jánosom. Számos nemzetközi versenyre jártam vele, a mesteremmel, akitől rengeteget tanultam és amióta meghalt, úgy érzem, hogy továbbra is fogja a kezemet és segít. Számunkra példa volt a szakmában, mindenki tisztelte és becsülte őt. A mai napig is itt él közöttünk. Tőle olyan tudást és tartást kaptam, ami a ma is meghatározó a munkámban.
Pécsinfo: Mikrovállalkozásokat mentett meg egy jó ötlet
Olyan pécsi kereskedőknek állított össze egy weboldalt Münster Tamás pécsi vállalkozó, akiknek nem volt webshopjuk és vállalták, hogy a koronavírus-járvány alatt házhoz szállítják a portékájukat. Ezzel a segítséggel bizonyára több vállalkozás megmenekült.
– Magam is vállalkozó vagyok, két kozmetikai szalont üzemeltetünk és van egy kozmetikai nagykereskedésünk is. A vírushelyzet kihirdetésével a mi vállalkozásunk is megállt, hiszen a kozmetikusoknak be kellett zárniuk, és mivel a nagykerünk kozmetikusokat szolgál ki, nem rendeltek tőlünk termékeket. Van egy online vonala is a vállalkozásomnak, weboldalkészítéssel, marketinggel foglalkozom. A Pécsinfo ötlete onnan jött, hogy megkeresett egy ismerősöm, akinek élelmiszerboltja van a belvárosban, hogy teljesen visszaesett a forgalma a vírushelyzet miatt és már azon gondolkodik, hogy bezár, segítsek neki. Említette, hogy vállalná a termékei kiszállítását. Így készítettem neki egy felületet, ami nagyon jól működött, persze mellette hirdetni is kellett. Ekkor jött az ötlet, hogy talán másoknak is szüksége lehet egy ilyen platformra. Volt korábban egy Facebook-oldalam, a pécsinfo.com, amin sokféle információt megosztottunk, ekkor azt gondoltuk, hogy erre a célra használjuk ebben az időszakban ezt az oldalt. Kerestük azokat a vállalkozásokat, amelyek kiszállítást vállalnak, voltak köztük piacosok, a vásárcsarnokban árusítók, összegyűjtöttük az elérhetőségüket egy weboldalra. Arra is gondoltunk, hogy ha valaki saját felületet szeretne magának, akkor vállaljuk, hogy elkészítjük számára.
– Hogyan reagáltak a vállalkozások, hogy ön felvállalta ezt az ügyet?
– Nagyon örültek neki. Ez egy ingyenes megjelenési lehetőség volt számukra, nekünk pedig nem jelentett számottevő költséget és fáradtságot. Azok tudtak talpon maradni a megszorítások idején, akik arra fókuszáltak, hogy kiszállítsanak.
– Most, hogy elkezdődik a visszarendeződés, az újranyitás, mi lesz ennek az adatbázisnak a sorsa, folytatódik-e a pécsinfos együttműködés?
– Egy barátommal közösen végeztük ezt a munkát, most az a kérdés, hogy lesz-e igény a kiszállításokra a továbbiakban. Ha igen, akkor elgondolkodunk azon, hogy csináljunk erre egy felületet, amit tovább lehet fejleszteni, akár termékeket is megjeleníteni rajta. A webshopok eddig is éltek, bár az élelmiszer házhoz szállítás nem volt annyira elterjedt. Ha megmarad erre az igény, akkor lehet vele foglalkozni.
– Talán nemcsak a kiszállítás lehet érdekes, hanem a vállalkozások online jelenléte is. Mert ma már szinte mindenki az interneten keres információt.
– Szerintem sok vállalkozónak el kellene gondolkodnia vagy talán el is fog elgondolkodni azon, hogy valamilyen szinten muszáj lenne megjelennie online, legalább annyira, hogy bemutassa a termékeit, hogy ki ő, mit hogyan csinál és miért úgy csinálja. Erre szerintem óriási igény van. Az emberek nagyon nagy része ha bármit akar venni, először az interneten tájékozódik. Ha nem is ott fogja megvásárolni, akkor is rákeres és körbenéz.
Kidolgoztunk egy olyan rendszert, amelyben nagyon olcsón tudunk weboldalt készíteni, úgy, hogy nem is kell külön tárhelyet bérelnie a megrendelőnek, hanem ezen a felületen belül lesz egy külön weboldal, amely teljesen az övé. Eddig online megkerestük azokat, akik élénken érdeklődtek a netes megjelenés iránt, de egyelőre többségüknél azt éreztem, amit meg is értek vállalkozóként, hogy addig, ameddig ennyire bizonytalan a bevételi forrás, nem költenek erre. Olyan ötlet is felmerült, hogy a piacon árusítóknak készítünk egy közösségi felületet, ott is sok olyan kereskedő van, akiről semmit nem lehet tudni.
– Mi volt a tanulsága ennek a helyzetnek?
– Annak volt esélye ebben a helyzetben talpon maradni vagy egyenesben tartani a vállalkozását, aki az online világban is mozog. Aki nem, annak egy nagyon erős és hirtelen váltást kellett megélnie, esetleg teljesen lenullázódott a helyzet miatt. Véleményem szerint ma már elengedhetetlen az interneten való jelenlét.
Kis Tünde