Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az autóipari alkatrész- és egyéb nagy volumenű gyártás területén dr. Megyeri János, aki 2016-ban csatlakozott a Hauni Hungária Gépgyártó Kft.-hez. Ügyvezetőként a műszaki fejlesztésért, üzletfejlesztésért, alkatrészgyártásért, beszerzésért, a logisztikáért és a gépek összeszereléséért volt felelős. A pécsi Körber Hungária Kft. mára a globális Körber-csoport egyik legnagyobb üzemévé nőtte ki magát. A cég elkötelezett amellett, hogy a régiós gazdaságban betöltött súlyukat használva pozitív hatással legyen a kisebb itthoni cégek fejlődésére és ezzel együtt a foglalkoztatásra. Dr. Megyeri János ötleteivel, meglátásaival a kamara Fejlesztéspolitikai Bizottságának alelnökeként segítette a baranyai vállalkozásokat. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Angster József Díjjal ismerte el.
– Több mint ezer embert foglalkoztat a Körber Hungária Kft. Munkavállalóink többsége Pécsett él a családjával, itt költik el a fizetésüket, ami pozitív hatással van Pécs gazdaságára. Ezen túlmenően jó gazdasági vállalkozásként adományokkal támogatunk különböző szervezeteket. De említhetem a Covid időszakát, amikor kifejezetten arra törekedtünk, hogy ne csak mi maradjunk életben, hanem más cégek, például a szállítmányozást végző vállalatok is. A Körber felelősségvállalása egyaránt kiterjed a városra, a gazdasági környezetre, az itt élő emberekre – foglalja össze röviden Megyeri János a nagyvállalat és Pécs kapcsolatát.
– A vállalatnak jelentős múltja és szerepe van a város életében. Mitől lett ilyen sikeres?
– A pécsi gyár lett a cégcsoport második legnagyobb gyára. A vezetés kivívta a tulajdonosi kör elismerését és a bizalmát, így egyre több gyártást helyeznek erre a helyszínre. Emellett jelentős szerepet kezdünk vállalni a műszaki fejlesztés, a termékfejlesztés területén is, mintegy 50-60 mérnök végez a cégcsoport egyéb üzletágai részére fejlesztő munkát. Sikerünk egyértelműen az elkötelezettségnek, a fegyelmezett munkavégzésnek köszönhető, és annak a magyar mentalitásnak, hogy ha törik, ha szakad, megcsináljuk, amit vállaltunk, nem adjuk föl. Nagyon sok folyamatot fejlesztettünk, az ipar 4.0 területén például zászlóshajója voltunk a vállalatcsoportnak, innovációink felhívták a figyelmet erre a közösségre, ennek eredményeként kaptuk meg az említett jelentős bizalmat.
– Ön a kamara Fejlesztéspolitikai Bizottságában is aktív szerepet vállalt. Ezt miért érezte fontosnak?
– A kamara az a szervezet, amelyik összetartja a térség ipari vállalkozásait, koordinálja azokat, hogy a térség fejlődésében szerepet játszó szereplők egy irányba menjenek, így nagyon fontos a jelenléte. A kamara egy profi szervezet, amelyik a politika felé is komoly lobbitevékenységet képes kifejteni. Ebből adódóan nem volt kérdés számomra, hogy a pécsi, megyei viszonylatban jelentős méretű Körbernek, így nekem is támogatnom kell az üzleti közösséget.
– Ön az év elején nyugdíjba vonult. Cégvezetőként melyek voltak a személyes ambíciói?
– Azt szoktam mondani, hogy én egy jó zsoldos katona vagyok, az a fajta ember, aki amit csinál, azt jól akarja csinálni, minél közelebb a tökéleteshez. A személyes ambícióm az, hogy később úgy tudjunk rá visszatekinteni, hogy ez férfimunka volt, ezt megcsináltuk. Nem szeretem a félmegoldásokat, csak a teljes megoldásokban hiszek. Az egyik alapelvem, hogy a munkát élvezni kell. Nem elég, hogy bejövök és eltöltöm az időt a cégnél, találjam meg, hogy ez nekem miért jó, miért élvezem. Szerintem csak az tud jó teljesítményt letenni az asztalra, aki élvezi is, amit csinál. A másik alapvetésem is ehhez kapcsolódik, hogy ne csak én élvezzem a mindennapokat, hanem a munkatársaim is. Tehát rendkívül fontosnak tartom megpróbálni olyan hangulatot, környezetet teremteni, ahol a munkatársak is megtalálják a saját kiteljesedésüket. Emellett önmagunk mellett másokkal szemben is legyünk igényesek, tiszteljük a másikat, adjunk esélyt annak, hogy ők is jó érzéssel menjenek haza a nap végén. Nem azért vagyok én a főnök, mert én értek hozzá a legjobban, netán én vagyok a legokosabb, hanem valahogy így hozta a sors. De van körülöttem egy olyan csapat, amelyben biztos ott van az, aki a legjobban ért hozzá, így hagyni kell, hogy felszínre kerülhessenek ezek a szaktudások, egyéni ambíciók.
– Mire kötelezi vagy jogosítja fel az Angster-díj?
– Arra kötelez, hogy ugyan nyugdíjba mentem, de utána is olyan szinten, ahogy lehetséges, folytassam azt a munkát, amit eddig végeztem. Nyilván ez egy más státusz, egy más eszközrendszerrel, de azt gondolom, arra kötelez, hogy soha ne felejtsem el ezt a várost, ezt a környezetet, azokat az embereket, barátokat, üzleti partnereket, akikkel együtt dolgoztam az elmúlt években.
K.T.