A kamaránk által elindított, országos szélerőmű‑beszállítói kapacitásfelmérésre már több mint ötszáz vállalkozás jelentkezett. Ennek kapcsán Dr. Szabó László független energetikai szakértővel arról beszélgettünk, hogyan válhat a szélenergia egyszerre ellátásbiztonsági, iparpolitikai és regionális fejlesztési tényezővé Magyarországon.
– Mit jelent pontosan az energiamix fogalma, és miért fontos Magyarország energiafüggetlensége és ellátásbiztonsága szempontjából, hogy a szélenergia is hangsúlyosabb szerepet kapjon benne?
– Az energiamix egy adott ország által felhasznált primenergiák és villamosenergia-források összessége és azok aránya: nukleáris energia, földgáz, szén, olaj, nap, szél, biomassza, geotermia és vízenergia, valamint az import. Magyarország hagyományosan kitett a fosszilis energiahordozók, különösen a kőolaj és földgáz importjának. A hazai termelésre építő, sokszínű mix csökkenti az idegen országoktól való kiszolgáltatottságot és a piaci áram ár tüskéket.
A villamosenergia-hálózatban az áramtermelésnek és a fogyasztásnak minden másodpercben egyensúlyban kell lennie.
A nukleáris energia adja a stabil, folyamatos alaptermelést: zsinóráram.
A megújulók elengedhetetlenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, de időjárásfüggők.
A rugalmas, de drága gázerőművek és villamos energiatárolók (akkumulátorok) hidalják át a hirtelen kiugró fogyasztási vagy termelési hálózat-ingadozásokat.
Ha egyetlen forrás – például a napenergia – túlsúlyba kerül, az (több mint 8500 MW) extrém terhelést ró az villamosenergia-hálózatra. Nyári délidőben túltermelés keletkezik, ami negatív áramárakhoz és hálózati túlterheléshez, gyorsfeszültség löketekhez, frekvencia ingadozásokhoz vezet, míg este, nagy rendszerterhelés idején hiány lép fel, amit drága importtal kell pótolni.
– Miért kulcsfontosságú a szélenergia hangsúlyosabb szerepe?
– Magyarországon a megújuló energián belül a napenergia rohamosan terjedt el az elmúlt években, miközben a szélenergia érthetetlen szabályozási okok miatt sokáig háttérbe szorult. A szélerőművek kapacitásának növelése, akár 4000 MW-ra stratégiai fontosságú.
A szélenergia térben (segíti az alállomás körzetek rugalmasságát, stabilitását) és időben sok esetben komplementer a napenergiával:
Szezonálisan: A naperőművek tavasztól őszig, főleg nappal termelnek csúcson. A szélerőművek termelési hatékonysága viszont a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban a legmagasabb, amikor a napsütéses órák száma minimális.
Napi szinten: A szél éjszaka is fúj, míg a naperőművek éjszaka egyáltalán nem termelnek.
– Mit tudunk a pályázati lehetőségekről, a szélenergia beruházások szabályairól?
– Korábban 37 park, 172 torony, 329 MW beépített teljesítmény épült és csatlakozott és azóta is betáplál 2000-2011 között piaci alapon, többnyire É-Ny Magyarországon. A 398/2025. (XII. 16.) Korm. rendelet már 2025-ben hatályos lett a szélerőművek létesítése vagy bővítése és könnyített térségek nevesítésére. Ez alapján a MEKH 2026 augusztusban, a részletes miniszteri felkérés alapján, pályázati kiírást írt ki „A közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló, szélerőművek és szélerőműparkok hálózati csatlakozását szolgáló eljárás kapcsán”. Közel másfél évtizedes korlátozást és tilalmat követően ez a kiírás jelenti a hazai szélenergia-szektor érdemi feltámadását. Az első körben kiosztásra kerülő mintegy 1000 MW-os csatlakozási keret, mely a tervek szerint 2030-ig 4000 MW-ig bővülhet jelentős piaci érdeklődést váltott ki. A pályázat tulajdonképpen kombinált, kétfunkciós hibrid aukció, amelyen lényegében egy lépésben lehet pályázni a fizikai hálózati csatlakozási kapacitásra és a termelt áram értékesítési/támogatási konstrukciójára. A legnagyobb esély ez a meglévő szélerőmű parkok bővítésére van: fejletteb, dupla olyan hatékony tornyok, területi bővítés.
Nagyberuházók előnyben: A belépési küszöbök (minimum 15 MW beépített teljesítmény és 15 MVA betáplálási igény) egyértelművé teszik, hogy a pályázatot a tőkeerős, ipari méretű projektekre szabták. A kisebb szereplők kiszorulnak a csatlakozási lehetőségből. Előnyt jelent, ha a szélerőművi telepek létesítésére alakult projektcégek vételi jogot ajánlanak fel a tulajdonrész legfeljebb 25-30 százalékára egy kormányhatározattal kijelölendő állami cégnek, önkormányzatnak vagy Megújuló Energiaközösségnek. Ez a leggyengébb pontja a kiírásnak. Hogyan lesz pénze egy új Energiaközösségnek?
Az önkormányzatok egyszeri és folyamatos díjat is kaphatnak a termelés után. Feltétlen szükséges lett volna a kiírásban biztosítani a vételezési lehetőséget, mert a pályázónak is javítja a megtérülést és rendszerszinten pedig erősíti a rugalmasságot. Két teljesen új értékelési szempont került a végleges pályázati elbírálásba: Az egyik egy egyszeri, teljesítményarányos helyi pénzügyi hozzájárulás a szélerőmű elhelyezésével érintett önkormányzatoknak: pontot csak 10 000 EUR/MW feletti vállalásért ad a Hivatal, a maximális pontszámhoz pedig 50 000 EUR/MW szükséges. A másik az éves, a betáplált energiával arányos hozzájárulás: itt 2 EUR/MWh felett indul a pontozás, a maximumhoz 3 EUR/MWh-s vállalás kell.
A megvalósítás menetrendje nagyon feszes. A véglegessé vált építési engedélyt 2030. január 1-ig kell igazolni, a hálózati csatlakozás legkorábban 2030. szeptember 30-án kezdhető meg, a kereskedelmi üzemet pedig minden csomópontnál 2032. szeptember 30-ig el kell érni. Aki nem tartja, elveszíti a csatlakozási jogot és a teljesítési biztosítékot
A pályázathoz szükséges ajánlati biztosíték és a teljesítési biztosíték bankgaranciával is igazolható, a pénzbeli letét kötelezettségének elengedése növelheti a vállalkozókedvet, ámde a fedezetigazolás mint pénzügyi eszköz nagyon hiányzik. A banki megállapodásokhoz nettó kevés a két hónap.
Az első tervezettben foglalt nyolc helyett 25 olyan könnyített térséget jelölt ki a kormány, ahol gyorsabb ügyintézéssel ösztönzi a szélerőművek létesítését. Ezeken a területeken a megújuló erőművek környezetvédelmi engedélyezésének ügyintézési határideje 30 nap, az építési engedélyezésé 20 nap lesz.
A területek kiválasztásakor a szakemberek mérlegelték az energetikai adottságokat, azaz a megtermelt energia betáplálásának lehetőségét az országos hálózatba, illetve a hálózat tervezett bővítését. A műszaki megfelelés önmagában már nem elegendő a sikerhez, mert kötelező a szabályozási képesség: A pályázóknak vállalniuk kell a hálózategyensúlyt segítő aFRR (automatikus frekvencia-helyreállítási) szabályozási képességet és energiatároló integrálását, vagyis a kiírás a tiszta termelőkapacitáson túl a hálózat rugalmasságát is díjazza és megköveteli. Fontos az eljárást övező időkényszer, mert az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) uniós forrásaihoz kapcsolódó vállalások miatt a beadási ablakok és a megvalósítási ütemtervek nagyon szűkösek.
Azok a beruházók tudnak sikeresen pályázni, akik már korábban előkészített, engedélyezési fázisban lévő tervekkel rendelkeztek; a nulláról induló projekteknek a szoros határidők miatt lényegében esélyük sincs ebben az első körben.
A csatlakozási pontok területi eloszlása erősen korlátozott: a beruházók meghatározott járások és kijelölt hálózati csomópontok (pl. ipari parkok, kijelölt alállomások) körzetében pályázhatnak csak, ami földrajzilag korlátosak a fejlesztési lehetőségeket.
– A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére indult beszállítói kapacitásfelmérésre már több mint 500 cég jelentkezett. Miért kiemelt jelentőségű, hogy hazai vállalkozások is szerepet kapjanak a szélenergia beruházásokban és milyen konkrét előnyökkel jár a hazai vállalkozások bevonása a szélerőművi értékláncba?
– A magyarországi szélerőmű-kapacitások bővítését úgy lehet a hazai és az európai gyártók technológiájára és kontinentális gyártókapacitásaira alapozni, ha a hazai jogszabályi, pályázati és finanszírozási kereteket tudatosan összehangolják az Európai Unió gazdaságvédelmi és iparpolitikai eszközrendszerével: Net-Zero Industry Act: NZIA, Külföldi szubvenciók elleni uniós rendelet: FSR és az Industrial Accelerator Act: IAA.
A legfontosabb súlyozott pályázati, aukciós kritériumok (nem-árjellegű szempontok): A megújuló energetikai tenderkiírásoknál a puszta ár mellett legalább 30–40%-os súllyal kellene szerepeltetni a fenntarthatósági, ellátási, kiber biztonsági és a hazai valamint az európai hozzáadott értékre vonatkozó szempontokat.
– Helyi beszállítói láncok bevonása: A magyarországi projekteknél szorgalmazni kell a hazai gyártókapacitások integrálását az európai nagygyártók beszállítói hálózatába.
– A szélturbina-iparág nem egyszerűen energiatermelő eszközök piaca, hanem a kritikus infrastruktúra része, ezért kiemelten fontos a technológiai szuverenitás megőrzése. Bár a napelemgyártás terén Kína dominanciája már szinte teljes, a szélturbináknál Magyarország és Európa még rendelkezik jelentős technológiai és gyártási bázissal. A cél, szerintem, a stratégiai autonómia védelme és az ipari munkahelyek megtartása. Európai gyártókat nem az innováció hiánya, hanem a harmadik országbeli állami szubvenciók és a dömpingárak szorítják vissza. A cél az egyenlő versenyfeltételek (level playing field) kikényszerítése.
A modern szélturbinák komplex adatgyűjtő, monitoring vezérlő és távfelügyeleti rendszerekkel működnek. Ha a vezérlőrendszerek nem megbízható országból származnak, fennáll a környezet távoli megfigyelése (!), a hálózati adathalászat, a távoli leállítás vagy a villamosenergia-hálózat szabotálásának kockázata.
Kritikus infrastruktúrák védelme: Az uniós NIS2 irányelvvel összhangban elvárás, hogy a villamosenergia-hálózatra kapcsolt termelőeszközök kiber biztonsági auditon essenek át, és a szoftveres frissítések uniós joghatóság alá tartozzanak.
Ellátásbiztonság, rugalmasság és alkatrész-utánpótlás: A geopolitikai feszültségek és logisztikai fennakadások esetén a hazai, kontinensen belüli gyártás garantálja, hogy a karbantartás, az alkatrész-ellátás és az üzemidő folyamatos maradjon.
– Huszonöt járást jelöltek ki úgynevezett könnyített térségként – köztük a Pécsi járást is. Energetikai és hálózati szempontból hova érdemes szélerőműveket telepíteni, és mire számíthatunk Baranya megyében?
– Az eredeti tervezet még pontozta, hogy a pályázó rendelkezik-e szakértő által jóváhagyott megvalósíthatósági tanulmánnyal, szélmérési adatokkal, vagy éppen madár- és denevér monitoringgal – a végleges kiírásból mindez eltűnt. Egy szélmérési adatsor legalább egy, inkább két év, egy madár- és denevértanulmány szintén évekbe telik. Ha ez nem ér pontot, akkor az nyer, aki a legtöbbet ígéri, nem az, aki a legfelkészültebb.
Ezzel a tender szerintem az „éretlen pályázók” és a kapacitásfoglalók irányába tolódik: olyanok is beadhatnak, akiknek nem áll szándékukban felépíteni az erőművet, hanem a megszerzett csatlakozási jogot később értékesítenék.
Mivel a csatlakozási lehetőségek befolyásolják kizárólag a pályázható kapacitások kialakítását, ezért a hálózati engedélyesek tudnak praktikus információkat adni.
