Országos szervezetként működik a Kulturális Kreatív Ipari Klaszter, amely 2007 óta Pécs központtal fogja össze a hazai kreatívipar szereplőit: tervezőket, alkotókat, vállalkozásokat és intézményeket. Célja a szektor gazdasági és társadalmi szerepének erősítése, az együttműködések ösztönzése és a kreatív vállalkozások versenyképességének növelése. A kamarával közösen dolgoznak a klaszter országos kiterjesztésén, amelynek keretében kreatívipari adatbázist és klaszterstratégiát építenek. Keresnyei Jánossal, a Kulturális Kreatív Ipari Klaszter elnökével az országos szervezet lehetőségeiről, terveiről beszélgettünk.

– Az MKIK pályázatán a PBKIK kezdeményezésére fogalmazódott meg az Országos Kulturális Kreatív Ipari Klaszter létrehozása. Ennek egy modelljét Pécsett hozzuk létre, és további hét kamara vesz részt a továbbfejlesztésében. A projektnek három eleme van: egyrészt felállítunk egy kreatívipari adatbázist és szakmatérképet az elérhető nyilvános adatokból. Itt maga a módszertan is egy innováció, hogy miként lehet meghatározni a kreatívipar tíz szektorát, majd igyekszünk tudományos módszerekkel létrehozni az adatbázist és azt elemezni. Az Országos Szakmatérképből láthatjuk, hogy milyen a kreatív ágazatok megoszlása, ennek alapján dönthető el, hogy mely ágazatokba érdemes befektetni vagy fejleszteni. Fontos, hogy az adatbázissal mérni tudjuk, hogy mekkorák ezek a vállalkozások, hány embert foglalkoztatnak, milyen az árbevételük, van-e, és ha igen, milyen a hatásuk a környezetükre. A projekt második részeként az ágazatoknak megfelelően országos szervezetté bővítjük a klasztert, és a területi érdekek figyelembevételével a tagságát is országosra emeljük. A harmadik részben pedig a jó gyakorlatokat szeretnénk bemutatni.
– Miként hasznosulnak az Országos Szakmatérképből kinyert adatok?
– A begyűjtött adatok alapján javaslatokat fogunk tenni a kamarának, illetve a gazdasági kormányzatnak, hogy milyen fejlesztési irányokat érdemes támogatni. A mikrovállalkozásokat például szükséges támogatni, helyzetbe hozni, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy azonnal pénzt kell adni nekik, ellenben lehetőséget igen. A kreatíviparban egy önfenntartó munkahely létrehozása a töredéke annak, mint más ágazatokban. Ebben segíthet a PBKIK-val közös korábbi, mentorálással, képzéssel támogatott komplex munkahelyteremtési programunk, az Önindító újraélesztése, ami az ország más területein is hasznos lehet a vállalkozók számára.
– Hogyan lehet tagja egy vállalkozás, egy szervezet a klaszternek?
– Kifejlesztettünk egy csatlakozási segédet, ez alapján könnyen taggá válhatnak a vállalkozások, intézmények, szervezetek. Október 15-én Kreatív Ipari Konferenciára vártuk a kreatívipar szereplőit – tervezőket, alkotókat, vállalkozókat, kutatókat, döntéshozókat –, itt mutattuk be az országos kreatívipari felmérést és a kreatívipari térképet, emellett az innováció, a fenntarthatóság és a digitalizáció jegyében előadások, kerekasztal-beszélgetések és networking várta a résztvevőket. Ezzel az eseménnyel nem titkolt célunk volt egy klaszterbővítő taggyűlést életre hívni.
– Miért lehet érdeke a kreatíviparban dolgozó vállalkozásoknak ehhez a klaszterhez csatlakozni?
– Többféle érdekeltségi szint van. Az egyik, amikor egy egyéni vállalkozó csatlakozik, számára a hálózatosodás és a kapcsolatrendszer jelenthet előnyt és beágyazódást egy országos rendszerbe. A társas vállalkozások pedig akár az ország különböző pontjairól együtt tudnak működni, így nagyobb projekteket is képesek lesznek összerakni. Vidéken jobbára elszigetelődtek ezek a vállalkozások egymástól, helyben erősen versenyeznek, pedig akár rendezvényszervezésben, akár technológiákban, technológiai fejlesztésekben is lehetne együttműködés. A klaszter épp ezt a lehetőséget teremti meg, emellett kedvezményes szolgáltatásokat, a szerzői jogi és a szellemi vagyon menedzsmentjével kapcsolatos információkat nyújt és akár a nemzetköziesedésben is segíthet. A harmadik fajta klasztertagság a szervezeti tagság, ennek keretében erősítjük az egyetemi kapcsolatot és az innovációs vonalat.
Szeretnénk megváltoztatni a kreatíviparral kapcsolatos álláspontot, és elérni, hogy gazdasági erőnek kezeljék a kreatívipart. A kreatívipar GDP-hez való primer gazdasági hozzájárulása 2016-ban például 5,5% volt, de összágazati szinten elérte a 8%-ot, ami figyelemre méltó teljesítmény. Nagyon sok minden hiányzik, hogy egy kreatívipari gazdasági ökoszisztéma kiépüljön, ehhez nyilván gazdaságpolitikai lépéseket kell tenni – többek között ez is lesz a feladata az országos klaszternek.