Baranya helye, helyzete az országban

Minap megjelent a KSH megyéket elemző szokásos tanulmánya (Fókuszban a megyék, 2022. I. félév – https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/222/index.html), múlt héten vidékkonferencián voltunk Budapesten.

A KSH elemzésből csak 3 képet kiragadva jól szemléltethető Baranya megye helye (a hátsó sorban ülve szólítanak ki felelni és leszegett fejjel maradunk némák, a tanár a fejét csóválja. Pedig tudjuk a tananyagot!)

Koncentrálva a beruházási teljesítményre, szemléltető ábra alább:

A Vidék Konferencián Nagy Márton miniszter úr elemezte a megyékre érkező forrásokat, legyen az NHP, MFB, pályázati, Széchenyi Kártya….stb. Baranya megye eredményei:

MFB 10 000 Mrd Ft forrásból Baranya megyei vállalkozások: 0,9%

NHP 6400 Mrd Ft forrásból Baranya megye: 3,8 %

Széchenyi Kártya Baranya megye: 3,7%. Megjegyzés: Ötödikek vagyunk forráskihelyezési ranglistán, ez a megyei Széchenyi Kártya kamarai, VOSZ és banki partnerség eredménye!

EU források: 3,6%

760 Mrd Ft EKF forrásból a baranyai cégek 1,8%-ot hívtak le.

Összességében minden forrás 1,7%-a jutott a megyébe.

Budapest és Pest megye teljesítménye a fenti felsorolás sorrendjében: 67%, 40%, 44,6%, 28,1%, 12%. Összesen: 49,7%

Első zárszó: Budapesten az egy főre eső GDP a hazai átlag 207%-a.

Második zárszó: A területfejlesztés gyors, új irányba állítására, a perifériákra fókuszáló fejlesztésekre van szükség. Miniszter úr számára a szükséges háttéranyagok megküldésre kerültek……

GDP, mindenek felett?

Pár évtizede már felmerült, hogy egy ország teljesítményének mérését a GDP, ipari termelés, export-import aránya jellemzi-e megfelelően.
Amennyiben a növekedést tekintjük a legfontosabb tényezőnek, úgy minden bizonnyal igen. Helyes, hogy a növekedés kultuszában szocializáljuk a társadalmat, gazdasági szereplőket és kormányokat? Az elmúlt 3 év talán bizonyítja, hogy nem.
A GDP növekedés vagy csökkenés megmutatja, hogy a vállalkozások és alkalmazottak életminősége és jövőbeni kilátásai milyenek?
A ma használt mutatószámok és azokban felmutatott eredményeket a lakosság érzi, megérzi? Ha nő a GDP akkor jobban élünk?

Ideje lesz összetett mutatószámok bevezetésére, amely megmutatja a(z):
– valódi munkanélküliséget
– családok megtartó és fejlődéshez kapcsolódó erejét
– oktatás színvonalát
– települések és akár vállalatok megtartó erejét
– kivándorlás tényezőit
– vállalatok hitel és fejlesztési képességeit
– jövőbe vetett hit mértékét
– boldogság és elégedettség szintjét
– háztartások által érzékelt inflációt
– exportképességet
– hazai tulajdonú KKV-k gazdasági és értékteremtő potenciálját
– fenntartható és észszerű gazdaság irányába mutató programok eredményességét

és még sorolhatjuk. Richard Florida a kreatív ipart elemző összefoglaló munkájában 3 fontos tényező köré építi a teljesítmény mérését. Tudás, Technológia és Tolerancia. Ez már közelebb van ahhoz a mérőszám rendszerhez, amely segíti egy nemzet valódi teljesítményének értékelését.

Baranya megyére szűkítve a fenti rövid gondolatmenetet megállapíthatjuk, hogy a helyi vállalatok együttműködése és értékteremtése kimagasló, ehhez kell a többi tényezőt befolyásoló intézményi és hatalmi rendszernek felnőni.

Mondd, amit gondolsz; tedd, amit mondasz és vállald érte a felelősséget!

Óriási zajban élünk. Sokan elhiszik, hogy a kommunikáció és a kommunikáció vezérelte cselekvés mindennek a „csimborasszója”.

Ma mindenki a közösségi oldalakon akar győzni. Az ideológia és a politika: meggyőzni és legyőzni.

A virtuális és kommunikációs térben elért győzelem – a tettek mezején, a valóság képviselőivel megvívott csata után – kiderül, értéktelen. 

Ma a vállalkozások sose gondolt kihívások mellett vívják harcukat a valódi életben. A műhelyekben hegesztenek, a laborokban pipettáznak, a boltokban értékesítenek, az iskolákban tanítanak, a Mecsek lankáin építenek a szakemberek. Kezükben a megye és az ország jövője.

Ha kiszabadulunk a közösségi platformok szorításából, elénk tárul a valóság. Emeljük fel tekintetünket, nézzünk messzebb a horizontnál! A valóság kihívásait a kézzelfogható valóságban oldjuk meg. Vállalkozásainknak nincs ideje virtuális csatákat vívni és folyamatosan figyelemmel kísérni az ott történteket. Nem is akarják. Dolgoznak, termelnek, hozzáadott értéket teremtenek.

Ehhez a munkához szükséges a megfelelő mikro- és makrogazdasági feltételeket megteremteni. A keretek között a kreatív ötleteik és kitartásuk minden nehézségen átsegíti őket.

Kamaránk innovatív projektekkel, szolgáltatásokkal, finanszírozási lehetőségekkel, nemzetközi és hazai partnerséggel szolgálja a vállalkozásokat.

A www.pbkik.hu oldalon minden információt megtalál. Személyesen és telefonon is várjuk javaslatait és ötleteit.

Ui.: a politikai és ideológiai vitákat annak megfelelő helyén folytatjuk le, a kamarán kívül, sörözőben – borozóban, étteremben, téren, parkban…. stb. Tiszteljük meg az önkéntes kamarai tagvállalkozásokat – akik tagdíjbefizetéseikkel minden Baranya megyei vállalkozás tevékenységét támogatják – és a kamarai testületi tagok társadalmi munkáját azzal, hogy szakmai felvetéseket teszünk. Minden másra a fentebb leírtak lesznek a követendőek.

Felismerés (KKV innovációs központ)

2019-ben fogalmazódott meg egy vállalati szakmai egyeztetésen, hogy KKV innovációs központot kell létrehozni, mert az egyértelműen segíti a megye gazdaságát és a tudásszférával kialakított kapcsolat dinamizálását. Herbály István és Lengvárszky Szabolcs ötletgazdákkal a kamara megkezdte a projekt kidolgozását és a szükséges kapacitások keresését. Egyeztettünk a lehetséges partnerekkel is. Innen kiperdült egy szakmai egyeztetés során a ma IT HUB-ként ismert együttműködés.

Eljött 2021. és a felismerés is. Nem vagyunk türelmetlenek, de nincs értelme várni.

Ma a kijelölt helyszínen már a fizikai tér kialakítása zajlik. Partnerként a megyei önkormányzat és az egyetem is felült a hajóra, eveznek is és persze a hajó haladásához szükséges szelet (anyagi erőforrások) is együtt fújjuk.

Miért kell KKV innovációs központ?

  1. A projekt a megyei gazdaság egészét képes támogatni, ezzel a KKV-k és akár nagyvállalatok fejlődését elősegíteni.
  2. A projekt a felépítésének és aktivitásainak köszönhetően KFI szempontból a környező országok (és akár távolabbiak is) ipari vállalkozásainak számára láthatóvá válik, Baranya és Pécs KKV kutatásfejlesztési központ lesz.
  3. Gyakorlati képzőhelyként lehetőséget teremt a folyamatosan a tudomány állásával együtt haladó képzések szervezésére, ezzel megteremti a fiatalok vonzását. Munkahelyet teremt!
  4. Szinergikus összefogásra alapoz, ezzel nemcsak a betelepülő cégek, de a régió vállalkozásainak folyamatos együttműködését – közös projektek generálását is támogatja.
  5. Export piacok nyílnak és ezzel az exportárbevétel növekszik.
  6. A PTE bevonásával valós és folyamatos, a kompetenciák mellett szerveződő együttműködések alakulnak és azokon keresztül piaci termékek és szolgáltatások fejlesztése indul el.
  7. Koncentráció valósul meg, a fejlesztő cégek virtuálisan és részben fizikailag (egy inkubátorház) is együtt dolgoznak.
  8. Akár már rövid távon szervezhető a helyi cégek kiszolgálása és a hozzáadott értéket teremtő fejlesztések helyben történő menedzselése.
  9. Valós kapacitáskoordináció valósul meg az eszközökön át a HR erőforrásig.
  10. A támogatás akcelerálja a helyi fejlesztéseket és a start-up/gazella ökoszisztémát is „felébreszti”, a kormányzati szereplők bevonásával.

 

Hamarosan megnyitunk. István és Szabolcs lelkesedése, ahogy a kamarai vezetés és stáb lelkesedése sem csökkent. Szinten tartjuk elkötelezettségünket, képesek vagyunk a horizonton túl is látni, a célokat a horizonton túlra helyezni.

 

Számítunk a fejlesztő cégek partnerségére, jöjjenek majd el (meghívjuk őket is) és gondolkozzunk együtt, cselekedjünk együtt. A siker mindenkié, a munka is legyen sokaké. Osztozva a kitartó közös aktivitásokban a siker öröme is édesebb lesz.

(Ki)útkeresés?

“S az uralkodás hagyományossága, az uralom folytonossága teszi, hogy a változtatás vágya és oka kialszik és megszűnik; mert a változtatás olyan, mint a bontott fal: újra kell rakni.” ( Niccolo Machiavelli, A fejedelem)

Az elmúlt pár évben a gazdasági/üzleti élet szereplőinek nem kellett a változtatás vágyának újrateremtésén tűnődni. Olyan sebességgel és komplex módon változik a környezetünk (Covid és Háború okozta energia – alapanyag – munkaerőpiaci – ár és költségek), hogy aki nem változtatott, nem követte az állandóan változó folyamatokat az véglegesen lemaradt, versenyhátrányba került, kerül.

A cégvezetők az állandó változás kezelésére rendezkednek be. Alkalmazkodnunk szükséges a mikro és makro gazdasági folyamatokhoz, folyamatosan elemezve a szükséges irányváltásokat.

Ha a vállalati (akár mikrovállalkozás, sőt egyéni szinten is) stratégia alkotásának és menedzselésének van releváns időpontja, időszaka, szükségszerűsége, akkor az ma van.

Másfél évtizede írt MBA szakdolgozatom egyik kulcstémája a stratégiaalkotás. Egy részlet a mához igazítva segítségként:

A forradalmi stratégiaalkotáshoz szükséges tíz alapelv

  1. Stratégia tervezése nem egyenlő a stratégiával.

Sok vállalatnál a stratégia még mindig egy naptár vezette berögzült rituálé. A stratégiát folyamatosan keresni kell, nem szabad egy pillanatra sem pihenni. Nem lehet egy stratégiához ragaszkodni, szükség van több, egymással párhuzamosan kezelt stratégiára. A stratégia létrehozása kreatív munka, művészet, felfedezés, amely mindenképpen alkotó embert kíván.

  1. Stratégiának felforgatónak kell lennie.

Az új stratégia lehet pusztító ugyan, de céljai nem azok. A jó stratégia felvilágosodáshoz vezet. Meg kell nézni merre megy a piac, aztán pedig szembe kell sétálni vele. Nem biztos, hogy a fősodor a jó irány, sőt.

  1. A felsővezetés mint a maradiság forrása.

Kik alkotják a vállalatoknál a stratégiát? A felsővezetők. Miért? Mert ők rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal. Ezeknek a tapasztalatoknak azonban sokszor nem veszik hasznát, hiszen azok többsége a múltban gyökerezik, a világ és a piaci környezet viszont szinte percről-percre változik. Ideje a fiatalokat bevonni a stratégiaalkotás folyamatába.

  1. Forradalmárok minden vállalatban vannak

A forradalom a szervezeti piramis alján él, hogy aztán néha a csúcsot is érintve felszínre törjön. A forradalmi gondolkodók azonban erősen el vannak zárva, így a vezetőség nem hallja, nem is akarja őket hallani. Engedjük az innovatív gondolkodókat az asztalhoz, hallgassuk meg őket. Tudásukat forgassuk be a vállalkozás életébe.

  1. A probléma forrása nem a változás, hanem az elkötelezettség hiánya

Nehéz a vállalkozások tulajdonosait és vezetőit az elkötelezettség hiányával „vádolni”. De! A munkatársak szintjén az elkötelezettség sokszor nem teljes, itt van mit fejleszteni. Csapat csak egy van!

  1. A stratégiaalkotásnak mindig demokratikusnak kell lennie.

A cégvezetőknek a stratégiaalkotás folyamatával kapcsolatban három tanácsot kell megszívlelniük. Az első, hogy érdemes fiatal, tettrekész szakembereket bevonni a stratégiaalkotásba. Ők azok, akik képesek a jövőbe nézni, ők érzik meg először a jövő szelét. A második, hogy a szervezet perifériáján dolgozókat is motiválni, biztatni kell arra, hogy vegyenek részt a stratégiaalkotásban. A harmadik, hogy a vállalat új alkalmazottjait is érdemes megkérdezni, hiszen ők még nincsenek semmilyen ipari/szolgáltatási dogmával megfertőzve. Ez azonban még nem elég. A vezetőnek meg kell hallgatnia az új gondolatok forrásait, és lehetőséget kell adnia nekik a vállalat életének befolyásolására.

  1. Bárki lehet a stratégia mozgatórugója.

A világtörténelemből is megtanulhattuk, hogy a forradalmak kezdeményezői általában alulról jönnek. Aki a vállalat iránt elkötelezettséget érez, az bátran kezdeményezzen, mondja el véleményét. Nem akarnak rombolni, reformokat akarnak. Ezek a lelkes munkatársak minden körülmények között vállalják a véleményüket.

  1. Az újszerű látásmód felér 50 IQ ponttal.

Forradalom nincs felvilágosodás nélkül. Az iparág forradalmasításához új szemszögből, új módon kell szemlélni a világot. Bölcsebbé nem teheted az embereket, de segíthetsz új szemléletet adni nekik. Az iparágában forradalmat elérni kívánó vállalatoknak négy feladatot kell szem előtt tartaniuk.

  • letörni az iparágat jellemző rendíthetetlennek hitt hiedelmeket,
  • felmérni és megismerni azokat az eszközöket (életstílus, munkaszokások, életciklus, geopolitika), amelyek segítik az iparági szabályokat megtörni,
  • megérteni a vállalat fő kompetenciáit, erősségeit,
  • a versenyelőny eléréséhez a cég minden tudását felhasználni a forradalmi stratégia azonosítására, szokatlan stratégiai lehetőségek feltérképezésére.
  1. A fentről-lefelé és a lentről-felfelé nem alternatívák.

Ahhoz, hogy a stratégia egységességét és diverzifikáltságát megteremtsük szükség van mindkét irányú folyamatra. Fentről lefelé irányuló folyamat során teremthető meg a célok egységesítése. A feladatban résztvevő személyek megegyezésre juthatnak és képesek arra is, hogy támogatottságot szerezzenek a cél számára. Az alulról felfelé folyamat során gyűlnek össze a különböző irányvonalak, vélemények. A stratégiai folyamat így egységes, és a megfelelő módon diverzifikált, hogy ne váljon dogmatikussá.

  1. A kezdetkor még nem látni a végeredményt.

A forradalmi stratégia kialakítása során, és a stratégia működése alatt is előfordulhatnak váratlan dolgok. Ezeket nem mindenki szereti, de megijedni nincs okuk. A stratégiaalkotás nem állhat meg félúton.

 

Most a naponta változó finanszírozási környezet, ellátási lánc, energiaárak, munkaerőpiaci költségek és hiátusok kezelésében az erős vállalati stratégia, a vállalkozások közötti együttműködések, a klaszterek jó gyakorlatai jelentik sokszor a túlélés, nagyobb részt a fejlődés zálogát is.

Nem lehet a rosszban a jót felfedezni, de a lehetőségeket igen.

Húsvét üzenete

Háború, Covid járvány, a globális világ pólusrendszerének változása és változtatása. A technológia erőltetett fejlesztése, a társadalom erőltetett visszafejlesztése. A média uralma. Minden hat a mi életünkre. Titkon azt reméltük, a mi életünkre talán még nem. Most gyorsítva kapjuk a pofonokat, győzünk elhajolni, visszaütni egyelőre esélyünk sincs.

Egy komoly, 30 éve minden vihart megélt vállalkozó egy pécsi minisztériumi egyeztetésen mondta a problémák gyors összegzését követően: „Azért vagyunk vállalkozók, hogy ezt is megoldjuk”.

Húsvét üzenete a reményteli jövő és a folyamatos megújulás és megújítás képessége.

Kamaránk elnökségi ülésén kiemelt téma volt a problémákra adható válaszok és a baranya megyei vállalkozások támogatása. Gyors ütemben indulunk az alább felsorolt stratégiai ügyek mentén. Ha javaslatuk van örömmel vesszük, várjuk azokat!

  1. Közbeszerzési eljárások rendjét a realitásokhoz igazítani
  2. Vis Major fogalmának tisztázása, a Vis Major érvényesítése a szerződésekben
  3. Mikrovállalkozások rezsicsökkentésének folytatása
  4. Újraindítási gyorskölcsön bevezetése, Széchenyi Kártya rendszer folytatása
  5. Visszatérítendő GINOP pályázatok rendszerének felülvizsgálata
  6. Vállalkozások felkészítése a fenntarthatósági, megújuló energiával kapcsolatos technológiák bevezetésére és fejlesztésére
  7. Megyei és kamarai Nemzetközi kapcsolatrendszer fenntartása és ápolása

Európai (EEN) felület szervezése Baranyában: https://supply-chain-resilience-platform.b2match.io/signup

  1. Folyamatos szakmai egyeztetések a vállalkozókkal, a szakpolitika bevonásával.

“Ha őseink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország.” – Wass Albert

“Akkor fejlődünk sokat, amikor nehéz idők járnak ránk.” – Andrew Matthews

Válságról válságra, válságból válságba….

Háború, Covid járvány, energiaválság, alapanyaghiány, infláció. Mit tehet a cégvezető, a tulajdonos, az alkalmazott, az egyén?

  1. Fogadjuk el, hogy fenti válsághelyzetekre nem lehetett és nem lehet tervszerűen felkészülni. Életünket, vállalkozásunkat a folyamatos változás mentén szükséges szervezzük.
  2. Szolidaritás és kooperáció az egyén és a szervezetek szintjén is a válságkezelés egyik legfontosabb tényezője.
  3. A saját magunkba, saját erőnkbe fektetett hit alapfeltétele a megoldásnak, a problémák kezelésének.
  4. A tradicionális alapnormák felértékelődnek. Közösség, család, összefogás, kultúra, társadalmi normák, üzleti etika.
  5. Óvatosnak kell lennünk. Óvatosan kezeljük a konfliktusokat, problémákat, híreket…
  6. Koncentrálnunk kell a jelenre és a középtávú jövőre. Élni és a jövőt tervezni a vállalkozás és személyes szintünkön nehéz feladat, koncentráljunk az időtávok és kapcsolódó aktivitások harmóniájára.
  7. Tanuljunk. Tanuljunk új dolgokat, frissítsük fel meglévő tudásunkat. Tanuljunk másoktól.
  8. Álljunk több lábon, építsünk új divíziókat, új üzleti tevékenységeket.
  9. Értékeljük magunkat őszintén, a vállalkozást is.

 

Kollégáimmal mindenben segítünk, bármilyen kérdése és/vagy javaslata van itt őszinte fülekre és segítő szándékra talál. Nincs mindenre egyéni – vállalati megoldás, de minden kihívásra van válaszlehetőség. Folyamatosan ezeket a válaszokat keressük és közvetítjük a vállalatok és az üzleti közösség felé.

Fellendülési forgatókönyv Baranya megye

Beszéljünk őszintén.

Egy térség fejlődésének számos alapfeltétele és tényezője van. Szükséges a menedzselő szemlélettel rendelkező államigazgatás és önkormányzat. Alapfeltétel, hogy a képzési rendszer szolgálja a helyi gazdaságot, közép és felsőfokon. Erős, a megyét és a térséget képviselő politikusokra van szükség.

És ami a legfontosabb: a térség vállalkozásaira kell fókuszálni. Egyszerű oka van:

  • Elsődleges haszon a meglévő foglalkoztatás és a beruházásokon keresztül teremtett munkahelyek
  • Másodlagos haszon az állami és helyi adóbevételek (Pécs város iparűzési adóbevétele harmada Fehérvár vagy Győr adóbevételének)
  • Az eredmények harmadik dimenzióját a helyben készült termékek látható és láthatatlan exportja testesíti meg, ami segíti a hely gazdasági bázisának diverzifikálódását is.

A vállalkozási szféra megerősödve képes lesz az életminőséghez hozzájáruló kulturális intézmények mecenatúrájára is.

Most fordítva ülünk a vágtató lovon. Az újraelosztási rendszer forrásai folyamatosan bővülnek, hatásait a környezet nehezen érzékeli, nincs kisugárzó erő. A folyamatot megfordítva hamar átlendülünk a libikóka magasra törekvő felére.

Nem mondhatunk le az ipari telepítésről és az ipari szereplők fejlesztéséről sem. Ahogy más térségek is megoldják a feszítő HR kérdéseket, itt is elfér 8-12 darab 1000 fős vállalat. A helyi családi vállalkozások készek a helyi ipari fejlesztéseken és működőtőke telepítéseken közreműködni, dolgozni. Kapacitásaik  tengerentúli hasznosítása mellett szívesen lesznek próféták saját hazájukban is.

Egy Pécs méretű városban az elmúlt 10-12 évben évente legalább 30 MRD Ft közösségi és for-profit beruházást kell(ene) menedzselni! Lehet ez sportcélú, ipari célú, közösségi közlekedést szolgáló…stb. Debrecen 2021-ben 800 MRD Ft működőtőkét fogadott. Fel kell zárkóznunk! Minden esélyünk megvan rá.

Felkészült vállalkozások, nyugat-európai munkakultúra, tehetséges fiatalok. Ha nem élünk a legkisebb eséllyel sem, akkor elveszítjük mindhármat.

 

1891

Sose csiklandozd senki fülét oly nagy ígéretekkel, amelyeket nem lehet megfelelően teljesíteni. /Loyolai Szent Ignác/

3 éves előkészítő munka eredménye, hogy Baranya megye jelentős közéleti képviselői stratégiai együttműködési megállapodás aláírásával (2022. január) vállalták a folyamatos koordinált összefogást a megye fejlesztése érdekében.

A Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs városa, Egyetem, fejlesztési kormánybiztosság, agrárkamara és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ült egy asztalhoz, Síkfői elnök kezdeményezésére.

3 év munkája. Hosszú idő a mai naptól visszatekintve. Rövid idő a város és a megye 2000 éves történelmében.

Mindenesetre minősíti a közéletet, a közélet legfontosabb szereplőinek hozzáállását, attitűdjét. De most legalább hozzáálltunk.

A vállalkozások, a megye polgárai kézzelfogható eredményeket várnak. Stratégiai megállapodásokkal tele a padlás és a pince, bár ez a mostani egyedi. Ilyen széleskörű összefogásra rég volt példa.

Az 1891-ben alapított Mecsek egyesületnek egy évtized múlva 4000 tagja volt. A város lakossága 40.000 fő volt. Ma az egyesület akkori és a 20. század végi újraindulását követő összefogásának köszönhetően élvezhetjük a mecseki túraútvonalakat, a kilátókat, forrásokat.

40.000 lakosból 4000 rendes tag! Megmozdult a közös cél érdekében a lakosság jelentős része. Mi a cél most? A közéletet alakító szervezetek összefogásával megújítani a megye, Pécs város és a többi település mindennapjait. Élhető és fenntartható, a fiatalokat vonzó gazdasági és társadalmi környezetet kell teremtenünk. A közös célra optimalizált, erőforrás takarékos (magára nem pazarló) fejlesztési aktivitások aprólékos és szervezett tevékenységek, és a siker nem marad el!

Dönteni kell, egy irányba kell mindenkinek indulni és abba az irányba szervezni rövid és hosszú távú céljait. Legyünk hűségesek az együttműködéshez és városunkhoz.

Észszerű gazdaság

Észszerű gazdaság (körkörös gazdaság)

Egy konferencia felkérésnek megfelelően összefoglaltam a város és megye fejlesztési lehetőségeit. Miután egy klímavédelmi és körkörös gazdasággal kapcsolatos esemény volt, az észszerű gazdaság kifejezést használtam, felhívva a figyelmet arra, hogy ez nem egy kommunikációs “lufi”, hanem a gazdasági racionalitás tevékeny formája.

Kérdés, hogy a felforgató (diszruptív) technológiák, amelyek megváltoztatták az emberiség életét mint a tűz, kerék, gőz, internet….közé mikor csatlakoznak majd a zöld-technológiák?

Világszerte eddig az elmúlt években 1.3 billió USD befektetői forrás került az észszerű (körkörös) gazdasági projektekbe. Baranya és Pécs nem maradhat ki. Ahova a befektetői tőke megy, ott alakulnak ki gyors tempóban az értékláncok.

Lehetőségeink számosak:

  • Csökkenteni szükséges a fejlesztéspolitikai elvesztegetett időt
  • Saját helyi problémákat kell kezelni, legyen ez az innováció alapja
  • Tipikus helyi kihívások kezelése
  • A tőke vonzóképesség erősítése mellett fókuszáljunk a tőketeremtő képességre is
  • Hálózatosodás (klaszterek)
  • Kompetencia alapú együttműködés – a problémák megoldására történő optimalizálás
  • Szellemi tőke megerősítése, helyben tartása
  • A különböző stratégiai irányok összehangolása: silver, cleantech, IT, építőipar, élelmiszeripar, jármű….

Indulni kell, íróasztalnak gyártott dokumentumokkal a holdig is felsétálunk (ha lépcsőként használjuk azokat).