Korhatártól függetlenül ingyenes az első és második állam által elismert szakképesítés megszerzése az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül. A második szakma azonban csak felnőttoktatásban tanulható. Erről a szakképzési törvény módosítása rendelkezik.

A képzettségi szint növelése megkönnyebbítheti a belépést a munkaerőpiacra, javítja a foglakoztatási kilátásokat és a strukturális munkaerőhiányt.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2015. június 12-től hatályba lépett módosítása értelmében a felnőttoktatás keretében megszervezett esti és levelező munkarend szerinti szakképzésben is köthető tanulószerződés. [Szt. 43. § (1)] Ez elősegíti a megfelelő és ellenőrzött körülmények között megszerzett szakmai gyakorlatot.

Tanulószerződés felnőttoktatásban

A tanulószerződést a cég és a tanuló köti teljes képzési időre. A tanuló a jogszabályok szerint havi pénzbeli juttatást, védőfelszerelést kap, s közben munkahelyi körülmények között tanulhatja a kerettantervben meghatározott szakmai gyakorlati fogásokat.

Akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel, azok a nappali oktatás munkarendje szerint is megszerezhetik a képzést felnőttoktatás keretében. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére kizárólag felnőttoktatásban, s csak esti vagy levelező munkarend szerint kezdhet.

Tanulószerződés saját munkavállalóval

A felnőttoktatással kapcsolatban jelentős változások történtek az elmúlt évben. A témakör egy részterülete a saját munkavállaló gyakorlati képzése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi összefoglaló szakmai véleményt kapta az NGM-től.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2015. június 12-től hatályos módosítása nemcsak új alapokra helyezte a szakmatanulás állami támogatását, hanem igen jelentősen bővíti a saját munkavállalók szakképzését is és jelentősen ösztönzi a vállalkozásokat, hogy gyakorlati képzés megszervezésével teljesítsék a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket.

Az Szt. 29. § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése alapján az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes a tanuló részére – függetlenül az oktatás munkarendjétől – az első és felnőttoktatásban a második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés, mely lehetőséget ad arra, hogy második állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés keretében felnőttoktatásban részt vevő tanulókkal is köthető tanulószerződés.

 A szakképzési hozzájárulásról szóló szabályok a tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel történő kötelezettségteljesítést ösztönzik, a jelentős normatíva elszámolási lehetőség felnőttoktatásban történő bevezetésével bővült a saját munkavállalók képzésének támogatási rendszere, mely a következő előnyöket is jelentheti:

  • a felnőttoktatásban az elméleti oktatás ingyenes, így a munkáltatónak dolgozója elméleti képzéséért nem kell fizetnie, ellentétben a felnőttképzéssel,
  • a gyakorlati képzés megszervezhető a hozzájárulásra kötelezett munkáltatónál is – amennyiben a munkáltató biztosítja a gyakorlati képzés megfelelő feltételeit – így a munkáltató tanulószerződéssel gyakorlati képzési (alap- és kiegészítő) normatívát vehet igénybe – esti oktatás esetén az alapcsökkentő tétel 60%-át – melynek elszámolásával akár visszaigénylésre is jogosulttá válhat,
  • a saját munkavállalóval megkötött tanulószerződés keretében a munkavállaló – a tanulónak járó kötelező juttatás miatt – a képzés idejére ”SZJA mentes havi fizetésemelést” realizálhat.

A szakképzési hozzájárulási kedvezmények (kvázi támogatások) igénybevételének a képzés eredményessége szempontjából kockázata nincs, mivel ha a munkavállaló a képzési idő befejeztével nem szerez OKJ-s végzettséget a ”támogatást” nem kell visszafizetni.

Összefoglalva, a felnőttoktatásban (különösen a második szakképesítésre) történő tanulószerződés kötés lehetősége – akár saját munkavállalóval, akár munkanélküli felnőttel – jelentősen növelheti nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók ingyenes képzésben való részvételi lehetőségét is. Természetesen amennyiben az így megvalósított képzésekre vonatkozóan egy vállalat igénybe veszi a gyakorlati képzési normatívát, abban az esetben a képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket nem számolhatja el a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 5. § d) – e) pontja szerinti saját munkavállalók képzési költségeként.

Amennyiben még maradt kérdése, nézze át Tudástárunk felnőttoktatásról szóló részét!