A világ fejlett országainak tudásalapú gazdasága egyre nagyobb számban igényli a felsőfokú oktatásban végzett szakembereket. A termelési és egyéb folyamatok közép és alsó vezetői szintjén a munkavállalókkal szemben megnőtt a gyakorlati tudás iránti igény, amely előtérbe helyezte a felsőfokú oktatásban a gyakorlatorientált képzési formákat. Kiemelkedően fontos, hogy erősödjön a felsőoktatás és az üzleti szféra kapcsolata, továbbá az egyetemi és főiskolai képzések jobban igazodjanak a gazdasági és társadalmi igényekhez.

A felsőoktatási képzéseken részt vevő hallgatók számára a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben egybefüggő szakmai gyakorlat gazdálkodó szervezeteknél, valamint intézményeknél szervezhető a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás valamint a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján.

Szakmai gyakorlat a felsőoktatásban

A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.

Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, duális képzésben, mesterképzésben a szakmai gyakorlat időtartamát és tartalmi követelményeit a szakok, képzések képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

A képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés lehet a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen.
A külső szakmai gyakorlóhelyek kamarai nyilvántartásba vétele nem szükséges!

A felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie a szakmai gyakorlat biztosítására, ha a gyakorlat időtartama hat hét vagy annál hosszabb.

Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.

Duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződést a képzés teljes idejére kell megkötni.

A hallgatót a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, melynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka havonta.

A hallgatói díjazás adó- és járulékmentes. A hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatók nem biztosítottak, de foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeknek minősülnek. Velük kapcsolatos adatszolgáltatást teljesíteni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.

A gyakorlati képzést szervező köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.

A duális képzés, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat után adócsökkentő tételeket a szociális hozzájárulási adóból lehet kedvezményként érvényesíteni 2022. január 1-től, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés, illetve a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján kerül sor.

A havonta igénybe vehető kedvezmény összege:

  • alapnormatíva (650.000 Ft) * súlyszorzó / munkanapok száma * a hónapban teljesített képzési napok

A munkanapok száma 2022-ben 254, 2023-ban 251.

A súlyszorzó a képzési területenként differenciált:

  1. duális képzés esetén
      • a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
      • a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,
  1. gyakorlatigényes alapképzési szak esetén a duális képzésnél meghatározott területeken meghatározott mérték, minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.

Figyelem: a szociális hozzájárulási adó bevallása havi szintű, korrekcióra csak önrevízióval van lehetőség. A tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles adóalanyok az adókedvezményt visszaigénylés keretében érvényesíthetik.(pl. KATA, KIVA)

NAV  Információs füzet 2023 – 49. A szociális hozzájárulás adó

NAV Információs füzet 2022 – 49. A szociális hozzájárulás adó

Jogszabályi háttér

230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a
felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény

Jogszabályi keret

  • Együttműködési megállapodás (felsőoktatási intézmény – gyakorlóhely)
  • Hallgatói szerződés (gyakorlóhely – hallgató)

A felsőoktatási szakképzés a 2013/2014-es tanévben váltotta fel a felsőfokú szakképzést: a kétéves képzéseket csak egyetemek és főiskolák indíthatják. A felsőoktatás és a gazdaság együttműködésében megvalósuló rövid ciklusi képzés során a hallgatók a 4. félévben szakmai gyakorlaton vesznek részt gazdálkodó szervezeteknél vagy intézményeknél.

A szakmai gyakorlat célja

a szakképzettségének megfelelő munkahelyen, munkakörben

  • az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása,
  • a munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése,
  • anyag-, eszköz-, technológia-ismeretek és gyakorlati jártasságok elmélyítése.

A felsőoktatási szakképzés gyakorlati képzésére vonatkozó követelményei

  • Szakmai gyakorlóhely a képző intézménnyel együttműködési megállapodást, a hallgatóval hallgatói munkaszerződést köt.
  • Minimum 14 hét gyakorlati képzés heti 5 napos, 40 órás munkarendben.
  • 6 hétnél magasabb gyakorlati időre díjazás jár (legalább a minimálbér 65 %-a havonta)
  • Képzési program: gyakorlati képzés tanterveként határozza meg moduláris bontásban az értékelési módszereket, tárgyi és egyéb infrastrukturális feltételeket.

Jogszabályi háttér

230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény

Jogszabályi keret

  • Együttműködési megállapodás (felsőoktatási intézmény – gyakorlóhely)
  • Hallgatói szerződés (gyakorlóhely – hallgató)

2015-ben Magyarország is bevezette a felsőoktatásban az Európa más országaiban – különösen Németországban – már sikerrel bizonyított duális képzést.

A külföldi duális képzések és a hazai kezdeményezések kedvező tapasztalatai alapján a duális képzési modellt műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon vezették be.

A duális képzési forma olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, amely során a hallgatók már egyetemi éveik alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról, képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik és részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával.

A duális képzés során az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés együttműködő vállalkozásoknál folyik. A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a vállalatnál, mint a felsőoktatási intézményben, és a teljes tanulmányi időre – hallgatói munkaszerződéssel – juttatást kapnak.

A duális formában tanuló hallgatók a képzés során az egyetemi/főiskolai anyagon túl lényegesen több tapasztalatra tesznek szert, munkaerő-piaci esélyeik, ezzel kilátásaik is meghaladják a hagyományos képzési formában tanuló hallgatók lehetőségeit. A képzés kemény kihívást, rengeteg pluszmunkát jelent számukra, ám cserébe vonzó elhelyezkedési lehetőséget is garantál.

A duális képzésbe bekapcsolódó vállalkozások számára is előnyös e képzési forma: nincs szükség a frissen végzett diplomás munkaerő továbbképzésére, az adott vállalat speciális feladatainak megismertetésére – amely jelentős terheket és plusz költségeket ró a vállalatokra -, hiszen a fiatal szakemberek már a felsőoktatási képzési idejük alatt elsajátítják az adott cégnél elvárt szakmai ismereteket.

A duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból (mely semmiben nem különbözik a nem-duális szakokra való jelentkezéstől), és egy vállalati felvételi szakaszból. A jelentkező az általános módon benyújtja jelentkezését a – duális formában is meghirdetett – szakra az állami felvételi eljárásban.

Duális képzést indító intézményekről, szakokról, felvételi eljárásról, együttműködő cégekről bővebb információ a dualisdiploma.hu oldalon.