A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati képzése a szakközépiskola vagy szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg.

Ki köthet tanulószerződést?

Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki

  • iskolai rendszerű szakképzésben vesz részt,
  • a szakképzés megkezdéséhez szükséges előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

Miért jó a tanulószerződés?

  • A tanulónak, mert munkaerő-piaci igényekre épülő szakképzésben részesül, valamint rendszeres havi díjazást kap.
  • A tanuló a társadalombiztosítási szabályok szerint biztosítottá válik – a tanulóévek szolgálati időnek számítanak.
  • A gyakorlat során a cégeknek lehetőségük nyílik a fiatalok megismerésére és szakember utánpótlás nevelésére.

Milyen jogszabály alapján köthető?

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján.

A tanulót megillető juttatások

Havi rendszeres pénzbeli juttatás

A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni, mely a tanítási szünetek alatt is megilleti a tanulót. A kezdő összeget a gazdálkodó szervezetek sikeres tanulmányi félévenként emelik.

Egyéb juttatások

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

Kötelezettségek

A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy

  • a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,
  • a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
  • a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
  • nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a Szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

Megjegyzés:

A tanulószerződést a gazdálkodó szervezet köti a tanulóval, de csak a Kamara iktatásával és ellenjegyzésével érvényes.

További felvilágosítás

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Humánerőforrás Fejlesztési Projektiroda duális képzési tanácsadói nyújtanak:

Nyomtatványok

Tanulószerződés

Tanulók után igénybe vehető adókedvezmények 2021. január 1-től

Tanulószerződések utáni elszámolás

A 2020. január 1-jét megelőzően érvényes Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítésekre kötött tanulószerződések esetén kifutó rendszerben az elszámolásnál az új számítási módot kell alkalmazni.

Az úgynevezett kiegészítő csökkentő tételek (tanműhely fenntartási, oktatói és beruházási tételek) megszűntek.

A havonta igénybe vehető kedvezmény összege:

  • az arányosított önköltség / 254 * képzési napok (a szakképző intézményben teljesített oktatási nap kivételével az adóév munkanapjai)

  • Az arányosított önköltség:

önköltség költségvetési törvény szerinti összege (1.200.000 Ft/fő/év) * szakképesítés súlyszorzó

A szakképesítés súlyszorzót Szkr. 4/A. melléklete szerint kell figyelembe venni.

Számítási példa Kőműves OKJ 3458214 szakképesítés esetén tanulószerződéssel

Önköltség (költségvetési tv. alapján)

1.200.000 Ft

Súlyszorzó az OKJ-s szakképesítés esetén

1,95

munkanapok száma az adott hónapban

20

iskolai oktatási nap az adott hónapban

10

napi elszámolható kedvezmény

önköltség*súlyszorzó/254

9.212 Ft

adott hónapban elszámolható kedvezmény

napi kedvezmény * (hónap munkanapjai – iskolai oktatási nap)

92.120 Ft

Figyelmükbe ajánljuk a duális képzőhelyek számára készült MKIK Normatíva– és költségkalkulátorát:

tanuloszerzodes.hu/normativa-es-koltsegkalkulator

20%-os „sikerdíj”

A bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre és a tanulószerződésre is tekintettel az igénybe vett adókedvezmény 20 százalékának megfelelő összeggel, ha a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett.

Együttműködési megállapodás

Szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolás 2021. január 1-jétől nem lehetséges.

Az Együttműködési Megállapodás a tanuló gyakorlati képzésére az iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet között jön létre. A gyakorlat típusa szempontjából alapvetően két esetet különböztetünk meg:

A, szorgalmi időre (szeptember 1. – június 15.) kötött együttműködési megállapodás

Az iskolai gyakorlatot kiegészítő gyakorlati képzésre kötődik a szorgalmi időszakban.

B, összefüggő nyári gyakorlatra (június 16. – augusztus 31.):

Ez esetben kizárólag az szorgalmi időszakot követő, összefüggő nyári gyakorlatra jön létre az együttműködési megállapodás. A gyakorlat időtartama a nappali munkarendben tanulóknál általában 4 hét, esti munkarendben kevesebb. A pontos óraszámról az iskola tájékoztatja a gazdálkodókat.

A gazdálkodót terhelő kötelezettségek szempontjából az a különbség a két gyakorlattípus között, hogy a szorgalmi időszakban megvalósuló gyakorlatokra nem kell pénzbeli juttatást adni a tanulónak, csak az egyéb kötelező juttatásokat.

Az összefüggő nyári gyakorlat időtartamára az egyéb juttatásokon kívül minden esetben pénzbeli juttatást is kell biztosítani a NAPPALI munkarendben tanulóknak. A pénzbeli juttatás havi mértéke a minimálbér 15 %-a szorozva 1,3 – mal, ami 32.643,- Ft.

Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. A pénzbeli juttatás heti összege a juttatás havi összegének egynegyed része, tehát 8.161,- Ft 2021-ben. (A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 65. § (1) bekezdése szerint.) Az együttműködési megállapodás nyomtatványon is ezt a heti összeget kell feltüntetni.

A tanulónak járó bért az utolsó gyakorlati napot követően kell kifizetni. A fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról igazolatlanul távol maradt. Az együttműködési megállapodás alapján kifizetett juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára befizetéssel történő teljesítést. Az ESTI munkarendben tanulóknak az összefüggő nyári gyakorlatra sem kell pénzbeli juttatást biztosítani.

 

Egyéb, kötelező tanulói juttatások

 Gyakorlati képzőhely biztosítja:

  • munkaruha és egyéni védőfelszerelés (abban az esetben, ha az adott szakmában van munkaruha/védőfelszerelés előírás; ha van iskolai munkaruhája a tanulóknak, az is megfelelő)
  • étkezés vagy étkezési hozzájárulás (a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. Mértéke jogszabályban nem rendezett, ajánlott 300-350 Ft/nap összegű juttatás adása)
  • munkavédelmi-, tűzvédelmi- és balesetvédelmi oktatás (A gazdálkodó szervezet munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás keretében köteles gondoskodni arról, hogy a tanulók a gyakorlati képzés megkezdése előtt elsajátítsák a biztonságos munkavégzés általános szabályait.)
  • tisztálkodási eszközök (gyakorlati képzőhely biztosítja: ugyanúgy, mint a többi munkavállalónak)

Iskola vagy fenntartója biztosítja:

  • felelősségbiztosítás
  • rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

Általános tudnivalók

A Foglalkozási naplót minden együttműködési megállapodással rendelkező gazdálkodó szervezetnek vezetni kell!

OEP bejelentés: Az 1997. évi LXXX tv. 5. § (1) bekezdése alapján az együttműködési megállapodással gyakorlati oktatáson résztvevő tanulót NEM kell bejelenteni az OEP és a NAV felé (a tanuló a tanulói jogviszonya alapján biztosított). Nem kell fizetni utána egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot sem. (Tehát a bruttó összeg ugyanannyi, mint a nettó.)

SZJA fizetés: Az 1995. évi CXVII tv 1. sz. melléklete alapján a tanuló gyakorlati képzésben kapott juttatása SZJA mentes bevétel.

 

Munkaügyi ellenőrzésről: Az Együttműködési Megállapodás dokumentuma már a tanuló első munkanapjától legyen a gyakorlati helyen, illetve a Jelenléti ívet minden nap írja alá a tanuló, mert a Munkaügyi Felügyelet ellenőrizheti a jogviszonyt és a dokumentumokat.

Figyelemmel kell lenni a tanuló életkorára, mert ez befolyásolja a munkanapok számát: fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.