Hozzáértés, végtelen szorgalom, alázat és szerencse – ez a siker titka

Ha valaki Pécsett meghallja azt a szót, hogy Csofém, a többség biztosan tudja, hogy egy épületgépészeti áruházat takar az elnevezés, hiszen a Csomay Árpád vezette vállalkozás 30 éve áll a vevők szolgálatában. A kereskedelemben örök érvényű irányelvek szerint működik, azaz a vevő teljeskörű kiszolgálása az első, és hogy ez ma a szinte eladók nélkül működő hatalmas áruházak korszakában mekkora érték, azt a 3 évtizednyi működés is igazolja. Csomay Árpád szerint négy dolgon múlik vállalkozása sikere.

Bővebben…

A felelős gasztrohős

80-90 % helyi alapanyag felhasználás a vendéglátásban – egy működő modell

A Baranyai Gasztronómiai Klaszter elnöksége rotációban, minden évben választás útján tölti be a tisztséget. Ez egyrészt csökkenti az elnök és alelnökök munkaterhelését, másrészt a tagság közös munkájához egyre több és új szempont kerül a fókuszba. Idei leköszönő, a fenntartható vendéglátásért felelős alelnök Felcser Dávid, a Nosalty.hu-nak adott interjújában foglalta össze hitvallását a környezettudatosság „aktív műveléséből” adódó igen komplex feladathalmazról és az ezekre formálódó megoldásaikról a vendéglátás területén.

 

A felelős gasztrohős

A pécsi Király utcai Reggeliben sok minden kicsit más, mint ahogy általában megszokhattuk a vendéglátóhelyeken. Felcser Dávid és üzlettársa 11 évvel ezelőtt nyitották meg a szomszédos Nappalit, majd mivel Dávid az éjszakai életet nappalira szerette volna cserélni, plusz beleszeretett az újhullámos kávéba, megvalósította az álmát és megnyitotta a Reggelit. Ez egy gasztrokulturális közösségi tér, küldetésük pedig a fenntartható szemléletű vendéglátás, a társadalmi érzékenyítés, és a természettel való harmóniában élés népszerűsítése. A Reggeli a közelmúltban megkapta a PBKIK Környezetvédelmi Díját és  elnyerte a Felelős Gasztrohős Alapítvány Gasztrohős Szakmai díját.

– A vállalkozás alapértékeinek fókuszában a fenntarthatóság áll, ami gyakran a profitorientációt is felülírja. Ezt valószínűleg máshogy nem is lehet. Nem szívesen teszünk semmi olyat, ami nincs harmóniában azzal, amit elképzelünk a világról vagy ami szembe megy a világgal. Ez lehet, hogy elsőre közhelynek hangzik, de lassan 8 milliárdan evezünk egy hajóban itt a bolygón, és rá kell jönnünk, hogy csak globálisan érdemes nézni az összefüggéseket: ha valami sok mindenkinek nem jó, akkor az személy szerint nekünk sem lehet jó – foglalja össze röviden Dávid azt a szemléletet, ami alapján működtetik a vállalkozást.

– A hétköznapokban milyen intézkedésekre, anyag- és eszközhasználatra, energiára gondoljunk, ami a környezetvédelmet a fenntarthatóságot támogatja?

– Sokan el sem tudják képzelni, hogy a vendéglátásban milyen környezetterhelő tevékenységek lehetnek. Például csomagolóanyagot a hozzánk beszállított és a tőlünk megvásárolt termékek esetén is használunk, de nem mindegy, hogy mennyit és milyet. Az is fontos, hogy egy étterem étlapján mennyi húsétel szerepel, mint ahogy az is, hogy honnan szerzi be az alapanyagokat, mert ezek is hozzájárulnak egy gasztrovállalkozás ökológiai lábnyomához. Ha csak azt nézem, hogy milyen kávét használunk: Dél-Amerikából vagy Afrikából származót-e, mert az ötezer kilométer szállításból adódó környezetterhelés már jelentős. És itt már bejön a társadalmi felelősségvállalás kérdése is, hogy olyan helyről vásároljuk-e, ahol tisztességesen megfizetik a munkásokat. Mint ahogy olyan ruhát sem viselek szívesen, amelyet azokban a gyárakban gyártanak, ahol az alapvető munkakörülmények sem biztosítottak az ott dolgozók számára. Mi az összes beszerzett alapanyagunknál ilyen alapossággal járunk el.

– Mit érzékelnek ebből a vendégeik?

– Általában fejben mindig egy kicsit előrébb járok, mint ami ténylegesen megjelenik a vendégtérben. Rengeteget olvasok a témában, tájékozódom, de gyakran az üzletvezető lehoz a földre, hogy ugyan jól hangzik, amit mondok, de nem feltétlenül jó az üzletre nézve, ha drasztikusan változtatunk, hagyjunk egy kis időt, amíg fel tud készülni a konyhai csapat. Például a közelmúltban mindenféle citrusfélét kivezettünk a kínálatunkból, kellett hozzá fél év, amíg tesztelték a megfelelő minőségű helyettesítő termékeket. A vendégeinket folyamatosan tájékoztatjuk az újdonságokról, hogy mit miért csinálunk. Ez megjelenik a vendégtérben is, van egy nagy táblánk, amelyen bemutatjuk, hogy melyik helyi termelőtől mit vásárolunk. A 2000-es évek óta születetteknél ezek a szempontok már nagyon fontosak. Igyekszünk edukálni a vendégeinket, bár nem kívánjuk senkire sem rátukmálni a nézőpontunkat. A fenntartható vendéglátóhely minősítés matricája kint van a bejáratunkon, aki ismeri, az tudja, hogy milyen helyre lép be.

– Miként lehet olyan kollégákat találni, akik magukévá teszik ezt a fajta szellemiséget?

– Már a felvételi beszélgetésen előjön, hogy mi egy ilyen szemléletű hely vagyunk, és aki vállalja a munkát, hamar belerázódik. Eleinte sokan nem értik, hogy miért kell a konyhában és a pult mögött is szelektíven válogatni a szemetet, mert ez más helyeken nem része a napi rutinnak. Lehet, hogy néha kicsit megszállott vagyok ezzel kapcsolatban, mert látják, hogy kiszedek valamit az egyik kukából és a „helyére” rakom, talán úgy tűnhet, hogy elveszek a részletekben, de aztán ez ragadóssá válik.

– Milyen a megítélésük a szakmában? Esetleg érdeklődnek-e más helyek, hogy miként csökkenthetnék a környezeti terhelést?

– A Felelős Gasztrohős Alapítványon keresztül sokszor megtalálnak szakdolgozatírással kapcsolatban, de rendszeresen látogatnak bennünket kollégák más városokból is. Egy felelős vállalatvezető ma már tisztában van vele, hogy bármekkora is a cége, a tevékenységének elkerülhetetlen környezeti hatásai vannak, és ezeket a negatív hatásokat kell a lehetséges minimumra csökkenteni. Itt valójában nincs szó versenyről, felelős vezetőként túl kell lépni azon, hogy ki adja el a több málnaszörpöt, inkább azt kell szem előtt tartani, hogy merrefelé tart a világ. És ha ezen belül boldogan megfér egymás mellett 200 étterem Pécsett, akkor az ideális.

K.T.

„Készen állni a változásra és merni előremenni, innoválni”

A világ más tájain jól ismerik a lovasberkekben a LotusRomeo márkanevet, amely egy pécsi vállalkozáshoz köthető, ugyanis a baranyai megyeszékhelyről gyárt prémium minőségű egyedi lovasruházatot a Torma-Székely Éva vezette vállalkozás. Amelynek magas a szakmai respektje a megrendelői körében, hiszen különleges megoldásokat is képesek kidolgozni – ráadásul az igényekhez alkalmazkodva igen rövid idő alatt. Most egy új projektbe kezdtek: légzsákos mellényekhez készítenek zakókat. A másik nagyszabású tervük a cég növekedéséhez kapcsolódik: telket vásároltak az egyik pécsi ipari parkban, ugyanis itt építik meg a nagyobb gyártóegységüket.

Bővebben…

A vendéglátós házépítő: „nem szeretem feladni a dolgokat”

Az építőiparból érkezett a vendéglátásba Holczer Miklós, aki öt éve nyitotta meg a pécsiek és a külföldi (egyetemista) vendégek kedvelt éttermét és kulturális terét, a Király utcai Nana Bistrot. Bár eleinte hárman lettek volna tulajdonosok, köztük Miklós az úgynevezett csendestárs, végül egyedül maradt a megvalósítással. Akkor még távol állt tőle a vendéglátás, de „belerázódott”, bár az építőipari vállalkozását nem adta fel. Döntése helyessége a Covid alatt sokszorosan beigazolódott.

Bővebben…

Mára presztizsértékű hírnevet szerzett a piacon a W5labs

Meghatározó jelentőségű megrendeléseken, érdekes és izgalmas projekteken dolgozik a pécsi W5labs kreatív digitális ügynökség. A tavalyi évben az eddig is erős tárhelyszolgáltatásukhoz kapcsolódó márka (w5host.com) mellett a hálózatüzemeltetési szolgáltatásukat is újragondolták, frissítették (w5network.com). A vállalkozás az utóbbi időben jelentős változáson ment keresztül, ugyan valamivel kisebb létszámmal dolgoznak, mint korábban, de ez inkább előnyükre vált. Mint Csepregi Zoltán ügyvezető mondja, a Covid csak felerősítette a letisztulási folyamatot.

Bővebben…

A pandémia alatt is tudott növekedni a Magyar Bor Nagydíjas Günzer Tamás Pincészete

Egy kiváló neszmélyi chardonnay mellett a villányi Günzer Tamás Pincészetének 2018-as Mátyás Cuvée-je lett a Magyar Borszakírók Köre által odaítélt Magyar Bor Nagydíj 2021 nyertese. Ez egy olyan megmérettetés, ahová nem lehet nevezni, itt a borszakírók válogatják ki a forgalomban lévő borok közül azt a 12-t, amelyeket megversenyeztetnek egymással. Plusz ok a büszkeségre, hogy egyedülálló módon e pincészet két bora is bekerült a 12-es körbe. De a tavalyi év más sikereket is tartogatott a villányi pincészet számára. Günzer Tamástól először azt kérdeztük, hogy mit jelent egy ilyen elismerés a boros szakmában.

Bővebben…

Elindult külföldi útjára a FruttaMax

Új szakaszba lépett a FruttaMax, a hidasi Yuva Kft. által kifejlesztett újhullámos szörpcsalád, hiszen megkezdődött külföldi karrierútja. A korábbi években a vállalkozás vezetői az 50%-os gyümölcstartalommal készített prémiumszörpök megismertetésére, az új koncepció (egy fél literes palackból 12 liter gyümölcslé nyerhető, így a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek) elterjesztésére, valamint a gyártás stabilitására helyezte a fókuszt, így már több hazai élelmiszerlánc és nagykereskedés is forgalmazza a termékcsaládot. Szabó Zoltán tulajdonos-ügyvezetőt a vállalkozásban megtett újabb jelentős lépésről kérdeztük.

Bővebben…

A legnagyobb kihívás még mindig a gőztechnológia elfogadtatása

Környezetbarát technológiával, 5 liter vízből előállított gőzzel tisztították ki a Prosis autómosóiban a gépkocsik belsejét néhány éve. Ilyen üzletből többet is működtetett a vállalkozás, és ahogy annak idején az ügyvezető, Varsányi Szilárd szinte jelszavaként fogalmazta meg: „Legyünk nyitottak a világra és merjünk kockázatot vállalni!”, úgy mentek tovább egy új irányba. A vállalkozás ugyan profilt váltott, de maradtak a korábbi környezetkímélő vonalon: ma gőztechnológiás berendezéseket forgalmaznak, amelyek az autókárpittól a napelemek tisztításáig rengeteg helyen bevethetők.

Bővebben…

A nagy méretű tervrajzokat a jövőben is papírra nyomtatják, így van jövője a cégnek

Ha valakinek azt mondják, hogy az ANKA-REPRO Kft. a régió egyik legkorszerűbb reprográfiai szolgáltatója, nem biztos, hogy be tudja azonosítani, mivel is foglalkozik a vállalkozás. De a pécsiek többsége mégis tudja, hiszen a 6-os út mentén rengetegszer láttuk a feliratot: nagy méretű tervrajzok, tablók, plakátok nyomtatása. A jövőre 30 éves céget még a mostani ügyvezető, Anka Tamás édesapja alapította építészeti tervrajzok fénymásolására, amely tevékenység a digitális technika megjelenésével az évtizedek alatt több szolgáltatással is kiegészült. Mára odáig jutott a vállalkozás, hogy már nem kell fizikailag megjelennie a megrendelőnek az ANKA-REPRO-nál, elég online elküldenie a nyomtatandó anyagot, amit aztán elkészülte után házhoz szállítanak. Bár az utóbbi években számos fénymásoló szalon jelent meg a piacon, Anka Tamás azt mondja, nincs sok konkurenciájuk a régióban.

Bővebben…

„Ilyen vanília meg karamell nincs máshol”

Mire ez a cikk megjelenik, addigra talán meg is született a legfiatalabb Szekeres.  Ha a mohácsi Szekeres cukrászda vezetőjének, Szekeres Dánielnek kislánya is ezt a szakmát választja, már a negyedik generációs cukrász lesz a családi vállalkozásban. Baranya megyében talán senkinek sem kell bemutatni a Duna-parti város kedvelt cukrászdáját, hiszen működésének 56 éve alatt generációk fordultak meg ott egy finom vaníliadesszertért, párizsi csúcsért, grillázsrúdért vagy a valódi tejből, vajból, tojásból készült fagylaltokért. A 80-as, 90-es években külön családi programnak számított Pécsről elautózni egy jó Szekeres-fagyiért Mohácsra. A családi vállalkozás a múlt hagyományaira alapozva építi a jövőt, egy dologból azonban nem engednek: a minőségből. Mint ahogy az is úgy maradt a mai napig, ahogy a nagy elődöknél: a családból valaki szinte mindig jelen van a vendégtérben, hogy beszélgessen a betérőkkel. A legnagyobb elismerést napjainkban is az elégedett vásárlók dicsérete jelenti számukra.

Bővebben…