Hatályba lépnek az online platformokra vonatkozó uniós szabályok
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal a biztonságosabb és elszámoltathatóbb online környezet megteremtését célzó, mérföldkőnek számító új uniós szabályrendszer lépett hatályba. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály minden olyan digitális szolgáltatásra vonatkozik, amely a fogyasztókat árukkal, szolgáltatásokkal vagy tartalmakkal kapcsolja össze. Új, átfogó kötelezettségeket állapít meg az online platformok számára az online veszélyek csökkentése és az online kockázatokkal szembeni fellépés érdekében, hatékony intézkedéseket vezet be az online felhasználói jogok védelmére, és egyedi, új átláthatósági és elszámoltathatósági keretet hoz létre az online platformok ellenőrzésére. A szabályok, amelyek egyetlen egységes uniós szabályrendszert alkotnak, a felhasználók számára új védelmi eszközöket, a vállalkozások számára jogbiztonságot nyújtanak az egységes piacon. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály globális szinten a maga nemében az első szabályozási eszköztár, amely nemzetközi referenciaként szolgál az online közvetítőkre vonatkozó szabályozás tekintetében.
A digitális szolgáltatások új kötelezettségei
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály új, átfogó szabályokat vezet be az online közvetítő szolgáltatások tekintetében arra vonatkozóan, hogy miképpen kell szolgáltatásaikat és eljárásaikat kialakítaniuk. Az új szabályok új kötelezettségeket foglalnak magukban a jogellenes online tartalmak és termékek terjedésének korlátozása, a kiskorúak védelmének erősítése, valamint a felhasználók számára több választási lehetőség és alaposabb tájékoztatás biztosítása érdekében. A különböző online szereplők kötelezettségei a digitális ökoszisztémában betöltött szerepüknek, méretüknek és hatásuknak megfelelően került kialakításra; ezek összefoglalása itt érhető el.
Minden online közvetítőnek a szigorúbb elszámoltathatóság és felügyelet biztosítása érdekében számos új átláthatósági kötelezettségnek kell eleget tennie, például a jogellenes tartalmakra vonatkozó új bejelentési mechanizmus bevezetésével. A 45 milliónál több felhasználóval rendelkező platformokra speciális szabályrendszer vonatkozik: az ilyen online óriásplatformoknak vagy nagyon népszerű online keresőprogramoknak további kötelezettségeket kell teljesíteniük; ezek közé tartozik az általuk nyújtott szolgáltatások használata során felmerülő online veszélyekkel – például a jogellenes áruk vagy tartalmak, illetve a dezinformáció terjedésével – kapcsolatos kockázatok átfogó éves értékelése. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetni, és ezeket a szolgáltatásokat, illetve a kockázatcsökkentő intézkedéseket független ellenőrzésnek kell alávetni.
A kisebb platformok és induló vállalkozások számára segítséget jelent majd, hogy kevesebb kötelezettségnek kell eleget tenniük, különleges mentességet kapnak bizonyos szabályok alól, és ami a legfontosabb, egyértelműbb jogi helyzetben és nagyobb jogbiztonságban működhetnek majd az Unió egységes piacán.
Az alapvető jogok online védelmének megerősítése
Az új szabályok az online környezetben is védik a felhasználók alapvető jogait az Unió területén. A véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelme a platformok által hozott önkényes tartalommoderálási döntések korlátozása mellett új lehetőségeket biztosít a felhasználók számára ahhoz, hogy az általuk készített tartalmak moderálása esetén tájékozottan tudjanak fellépni a platformmal szemben: például, az online platformok felhasználóinak mostantól több eszköz is a rendelkezésére áll, hogy megtámadják a tartalommoderálási döntéseket, ideértve azt az esetet is, amikor ezek a döntések a platformok szerződési feltételein alapulnak. A felhasználók fordulhatnak közvetlenül a platformhoz, választhatnak peren kívüli vitarendezést és/vagy bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Az új szabályok azt is előírják, hogy világos és egyértelmű módon fel kell tüntetni a platformok szerződési feltételeit, amelyben biztosítják a felhasználók alapvető jogait is.
Emellett az online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak átfogó értékelést kell végezniük az alapvető jogokat, többek között a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok védelmét, az online tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a gyermekek jogait érintő kockázatokról.
A Bizottság új felügyeleti hatáskörei
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály korábban nem látott mértékű nyilvános felügyeletet biztosít az online platformok felett az Unió egész területén, nemzeti és uniós szinten egyaránt. A Bizottság közvetlen felügyeleti hatáskörrel rendelkezik az EU népességének egyenként több mint 10%-át, közel 45 millió embert elérő online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető társaságok felett. Ezenkívül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy digitális szolgáltatási koordinátort, aki felügyeli a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatálya alá tartozó egyéb szervezeteket, valamint a nem rendszerszintű kérdésekben az online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat. A nemzeti koordinátorok és az Európai Bizottság a Digitális Szolgáltatások Európai Testületén keresztül fognak együttműködni. Uniós szintű együttműködési mechanizmust hoznak létre a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság között.
A Bizottság létrehozza az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központot (ECAT), amely belső és külső multidiszciplináris szakértői munkával támogatja a Bizottságot felügyeleti feladatainak ellátásában. A központ értékelések készítésével segíti a Bizottság munkáját, amelyben felmérik, hogy az algoritmikus rendszerek működése összhangban áll-e az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok számára a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítása érdekében meghatározott kockázatkezelési kötelezettségekkel.
A következő lépések
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály mai hatálybalépését követően az online platformoknak 3 hónap (2023. február 17.) áll rendelkezésükre, hogy közöljék internetes oldalaik aktív végfelhasználóinak számát. A Bizottság emellett felkéri az összes online platformot, hogy a közzétett számokról értesítsék a Bizottságot. E felhasználói számok alapján fogja a Bizottság kiértékelni, hogy egy adott platformot online óriásplatformként vagy nagyon népszerű online keresőprogramként kell-e nyilvántartásba venni. A Bizottság nyilvántartásba vételről szóló határozatát követően a szóban forgó szervezetnek 4 hónap áll majd rendelkezésére a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti kötelezettségek teljesítésére, beleértve az első éves kockázatértékelés elvégzését és továbbítását a Bizottság felé. Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig, azaz a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály általános alkalmazásának kezdőnapjáig kell felhatalmazniuk digitális szolgáltatási koordinátoraikat, amely naptól a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály teljes mértékben alkalmazandó a hatálya alá tartozó valamennyi szervezetre.
Háttérinformációk
A Bizottság 2020. december 15-én benyújtotta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályra és a digitális piacokról szóló jogszabályra irányuló javaslatait, amelyek átfogó keretet biztosítanak a mindenki számára biztonságosabb és méltányosabb digitális tér létrehozásához. A digitális piacokról szóló jogszabály 2022. november 1-jén hatályba lépett.
A digitális szolgáltatások az online szolgáltatások széles skáláját foglalják magukban, az egyszerű weboldalaktól az internetes infrastrukturális szolgáltatásokon át az online platformokig. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak. Ide tartoznak többek között az online piacterek, a közösségi oldalak, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazás-áruházak, valamint az online utazási és szállásplatformok.
Forrás: az Európai Bizottság Sajtóközleménye, 2022. november 16.
Sikeresen zárult az AMULET első nyílt felhívása
A PBKIK által menedzselt, 2021 szeptemberében indult AMULET projekt célja, hogy jelentősen hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentéséhez az EU-ban, a kkv-k szerepének megerősítésével. A projekt 3 féle anyagra koncentrál (könnyűfémötvözetek, kerámia kompozitok, szálerősítésű polimerek), mindezt négy iparágban (autóipar, repülőgépipar és a repüléstechnika, az energiaipar, építőipar).
Bővebben…
Biztonságosabb hardver- és szoftvertermékek az új uniós kiberbiztonsági szabályoknak köszönhetően
Szeptemberben az Európai Bizottság egy új kiberbiztonságról szóló törvényjavaslatot terjesztett elő, a fogyasztók és a vállalkozások védelmében. Az uniós szintű jogszabály tervezet kötelező kiberbiztonsági követelményeket vezet be a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozóan, azok teljes életciklusa során.
Bővebben…
Fenntartható élelmiszerrendszer – uniós keret létrehozása
Az Európai Bizottság az “európai zöld megállapodás” keretében elfogadta “a termelőtől a fogyasztóig” (a továbbiakban: F2F) stratégiát, amelynek célja a fenntartható élelmiszerrendszerre való áttérés támogatása. A hazai Enterprise Europe Network konzorcium részt vesz az Európai Bizottság felmérésében, melynek célja a kkv-k véleményét megismerni “a termelőtől a fogyasztóig” stratégiáról.
Az F2F-stratégiában bejelentésre került a fenntartható élelmiszerrendszerek keretrendszerére (a továbbiakban: FSFS) vonatkozó kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság 2023-ban fog előterjeszteni. Ez a felmérés a kis- és középvállalkozásoknak az ezzel a szakpolitikai kezdeményezéssel kapcsolatos véleményét gyűjti össze.
Az FSFS egy horizontális keretjogszabály lesz, amelynek célja, hogy megkönnyítse a fenntarthatóságra való áttérést, és biztosítsa, hogy az uniós piacon forgalomba hozott élelmiszerek egyre fenntarthatóbbá váljanak. Fogalommeghatározásokat, általános elveket és célkitűzéseket fog lefektetni, és megteremti az uniós élelmiszerrendszer valamennyi szereplője számára meghatározandó követelmények és felelősségek alapját. Szerepelni fognak benne emellett rendelkezések az élelmiszerek fenntarthatósági címkézési keretrendszerére és az élelmiszerek fenntartható közbeszerzésére vonatkozóan is. A keretjogszabály célja, hogy a fogyasztókat és a hatóságokat képessé tegye arra, hogy a fenntartható élelmiszerek mellett döntsenek. Az FSFS révén a polgárok és az érdekelt felek aktívabb részvételét lehetővé tevő új irányítási rendszerek is bevezetésre kerülnek.
A kérdőív kitöltése IDE kattintva kezdhető meg, és október 27-ig várjuk a válaszokat.
Kapcsolódó kérdéseit a email címen várjuk.
Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárul a felmérés eredményességéhez!