Tájékoztatás a munkaügyi előírásokról

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, „a gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével” című fejezete új ponttal egészült ki, mely 2020. január 1-gyel vált hatályossá.
Ezen módosítás szerint a kamarák a munkaügyi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységet is végeznek.
Az alábbi tájékoztató anyag összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a munkaügyi előírásokra vonatkozóan két hatáskörbe sorolva: a munkáltató és munkavállaló hatásköre, valamint a munkaügyi hatóság hatáskörére vonatkozóan.

A munkáltató és munkavállaló feladatai és hatásköre

1. Munkáltató adminisztratív feladatai a Munkavállaló beléptetéséhez:

Munkavállaló bejelentése az illetékes adóhivatalba a biztosítási jogviszony első napját megelőzően (azaz a munkába lépést megelőző napon), de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt történik.
A jogviszony megszűnését a megszűnést követő 8. napon belül kell bejelenteni.
E munkavállalók elektronikus be- és kijelentésére 2020-ban a 20T1041 számú nyomtatványt kell alkalmazni.
A bejelentési kötelezettség a munkavállalókra, alkalmazottra mindig kiterjed, megbízási jogviszony esetén pedig az aktuális jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. Ezeket a NAV oldalán, az aktuális tájékoztatók között kell megkeresni (pl. bejelentés szabályai keresőszóra).

2. Munkavállaló bejelentése:

• Az új munkavállaló átadja az előző munkáltatójától származó kilépő papírokat.
• Ezután kell munkaszerződést írni, valamint az Ügyfélkapun keresztül beküldeni a 20T1041-es nyomtatványt az új munkavállaló bejelentéséről. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.
• A munkáltató köteles gondoskodni az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzéséről, annak megszervezéséről és költségeinek megtérítéséről. A munkavállaló pedig köteles a vizsgálaton részt venni, és a vizsgálatot végzőkkel együttműködni. Az alkalmassági vizsgálat kizárólag olyan lehet, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy a kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
• A munkavállaló társadalombiztosítási kiskönyvébe be kell írni a jogviszony kezdetét.
Amennyiben nem adja át az Igazolványt az új munkavállaló:
Munkáltató figyelmezteti őt, hogy egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak igénybevétele esetén hátrány érheti, ha nem tudja átadni folyamatosan vezetett Igazolványát,
• A foglalkoztató köteles írásban felszólítani a munkavállalót, hogy előző munkáltatójától szerezze be,
• Ha a munkavállaló 30 napon belül nem szerzi be, erről írásban nyilatkoznia kell, és a munkáltatónak új Igazolványt kell kiállítania,
• A munkáltató írásbeli felhívását, és a munkavállaló nyilatkozatát a foglalkoztatónak 5 évig meg kell őriznie.
Vezetésére vonatkozó előírásokat a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtását segítő 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet 37 §-ában találjuk.

3. Új munkavállaló belépésekor a következő igazolásokat kell elkészíteni és kiadni:

Munkaköri leírás – lehet a munkaszerződés része is.
Munkáltatói igazolás a munkavállaló nyilvántartásba vételéről
Tájékoztatás a tárgyévi szabadságokról – alap-, beteg-, pótszabadságok
Tájékoztatás új dolgozó részére a munkavégzés helyéről, munkarendről, bérfizetés napjáról, irányadó felmondási időről, munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről.
Tájékoztató a személyes adatok kezeléséről: 2019. április 26-tól lép hatályba a Mt. 5/A. pontja az adatkezelésről. A munkáltatók munkavállalóik személyiségi jogait addig is csak akkor korlátozhatták, ha arról előzetesen tájékoztatták őket. 2019.04.26-tól azonban az értesítést írásba kell foglalni, és meg kell indokolni a korlátozás szükségességét. Előzetesen, írásban külön kell tájékoztatni a munkavállalót arról is, ha elektronikus megfigyelő rendszer működik a foglalkoztatónál, (pl. kamera, nyomkövető) továbbá szigorú előírások vonatkoznak a munkavállaló biometrikus adatainak (pl. ujjlenyomat) kezelésére is. Fontos tudnivaló még, hogy személyes iratokat nem lehet másolni, viszont kötelező a munkáltató felé azok bemutatása. Ugyanez a helyzet az erkölcsi bizonyítvánnyal is, amennyiben az előírásoknak megfelelően indokolt annak bekérése.

4. Új munkavállalónak a személyi jövedelemadó előleg megállapításához a következő nyilatkozatokat kell kitöltenie:

• Adóelőleg nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához (gyermekek adatai)
• Adóelőleg nyilatkozat a súlyos fogyatékosságról

5. További tudnivalók:

Az Mt. 286.§ szerint a munkajogi igény 3 év alatt évül el, tehát a munkaviszony megszűnését követő 3 évig célszerű megőrizni a munkaszerződés, tájékoztatók, nyilatkozatok, munkaköri leírás egy aláírt példányát, továbbá egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a munkaidő beosztásokat, és – nyilvántartásokat, egy esetleges későbbi jogvita okán.
Fentiektől eltérően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXI. törvény, 2018. december 23-tól hatályos 99/A. § szerint a biztosított biztosítási jogviszonyával összefüggő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat (pl. bérkarton, nyilvántartásba vételi igazolás) a biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig köteles megőrizni. Ez a jogszabály felülírja a GDPR szerinti, megőrzési kötelezettségre vonatkozó esetleges rendelkezéseket, mivel a nyugdíj megállapításhoz szükség lehet a felsorolt adatokra, tehát azokat az előírt határidőig köteles megőrizni a foglalkoztató.

A munkaügyi hatóság hatásköre:

3. § (1):
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség,
c)
d)
e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
f) a munka- és pihenőidőre az Mt. XI. fejezetében, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezések,
g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek,
i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok,
j)
k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok,
l)-n)
o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok,
p)-q)
r) a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályok,
s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. § (1), (2), és (8) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi,
t)
megtartásának ellenőrzésére, valamint a munkaügyi ellenőrzés alapján induló munkaügyi hatósági eljárásra terjed ki.
(1a) A munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a más EGT-állam területén határokon átnyúló szolgáltatást nyújtó, Magyarországon letelepedett foglalkoztató tekintetében – a szolgáltatásnyújtással érintett EGT-állam hatósága részéről érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint a foglalkoztató tevékenységével, az általa foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos adatok beszerzésére.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatok kezelése során a munkaügyi hatóság a 8/D. §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) A munkaügyi hatóság hatásköre az (1) bekezdés g) pontja tekintetében az 1. § (1) bekezdés e) pontja szerinti munkabérre, illetve az Mt. 136. §-ában és 137. §-ában, 138. § (4)-(6) bekezdésében, 139-145. §-ában, 146. § (1)-(3) bekezdésében, 147. §-ában, 153-165. §-ában foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzésére terjed ki.
(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi hatóság hatásköre – az Mt. 215-218. §-a tekintetében – kiterjed a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre. Az iskolaszövetkezet tanuló, hallgató tagjának az Sztv. 10/B. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és az Sztv. 10/B. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 10/C. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed az iskolaszövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának az Sztv. 29. §-a alapján történő feladatteljesítése tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre és az Sztv. 29. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakra. Az Sztv. 30. §-a tekintetében a munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a nyugdíjas szövetkezetre és a szolgáltatás fogadójára.
(4)
(5) A munkaügyi hatóság hatásköre kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése esetén, az Sztv. 18. § (2a)-(3) bekezdésében foglaltak tekintetében, a szociális szövetkezetre.
3/A. § (1) A munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által – külön törvény szerint – továbbított, (2) bekezdésben leírt adatokat is felhasználhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel: *
a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma,
b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá
c) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.

3/B. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed
a) a munkaviszonyra [1. § (1) bekezdés h) pont], ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára létesített munkaviszonyt is,
b) a külön jogszabályban meghatározott harmadik országbeli állampolgárral, valamint a fiatal munkavállalóval az a) pont hatálya alá nem tartozó foglalkoztatásra létesített jogviszonyra és a (2) bekezdésben meghatározott jogviszonyra,
c) az Mt. XVI. fejezetében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között létrejött jogviszonyra és a kölcsönzött munkavállalónak a kölcsönvevőnél történő munkavégzésére,
d) az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján nyújtott külső szolgáltatásra és az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő munkavégzésre,
e) a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra (a továbbiakban: külföldi munkáltató),
f) a külföldi munkáltató munkavállalójának az Mt. 295. §-a alapján történő munkavégzésére,
g) az Mt. hatálya alá nem tartozó munkáltatóra, a nemzetközi magánjog szabályai szerinti imperatív rendelkezések, valamint azon jogszabályi rendelkezések tekintetében, amelyektől az Mt. szabályai szerint megállapodás útján nem lehet eltérni.
(2) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik
a) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka,
b) a Polgári Törvénykönyvben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése,
c) a Köt.-ben szabályozott önkéntes szerződés alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység,
d) a szövetkezet tagjának a szövetkezet részére kifejtett személyes közreműködése, ha a tag a személyes közreműködést vállalkozási vagy megbízási szerződés – ideértve az Sztv. 10/B. § (2) bekezdése és 29. § (2) bekezdése szerinti megállapodást is – alapján teljesíti, valamint
e) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végzett munka.

További információ: www.munka.hu

Vegye fel a kapcsolatot velünk!
Erre azért van szükség, hogy pontosabb választ adhassunk Önnek.
Kérdése továbbításra kerül az érintett munkatársunkhoz, aki 24 órán belül felveszi önnel a kapcsolatot.