Igen, figyelemmel kell lenni azonban a köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.) azon előírására, amely szerint a szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. [Nkt. 60. § (7)]
Ez azt jelenti, hogy az első szakmájukat tanulók is köthetnek tanulószerződést a felnőttoktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban azonban csak ők. A másodszakmások tehát csak az esti és a levelező munkarend szerinti felnőttoktatásban köthetnek tanulószerződést.

Nem, mert a tanuló eleve be sem iratkozhat a második szakmára a nappali rendszerű oktatásban. Az Szt. szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben az iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. [Szt. 34/A. § (4)]

2015. június 12-től. Ezzel kapcsolatban átmeneti rendelkezés nem került megfogalmazásra az Szt.-ben, így elvileg 2015. június 12-től, gyakorlatilag azonban a 2015/2016. tanév kezdetétől, azaz 2015. szeptember 1-jétől köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés.

Tekintettel arra, hogy a felnőttoktatás a nappali, az esti és a levelező munkarendben, továbbá az ún. „egyéb sajátos munkarendben” is megszervezhető általában, az iskolai rendszerű szakképzésben tanulószerződés ezen belül az esti, a levelező, az egyéb sajátos munkarend és a távoktatásos munkarendben akkor köthető, ha az adott szakképesítés az OKJ szerint oktatható ezekben a munkarendekben is.

Ezt az OKJ-ban a szakképesítés elnevezése melletti, a „Képzés munkarendje” elnevezésű, 7. oszlop tartalmazza.

Az OKJ szerinti jelölések:

  • Nappali – N
  • Esti – E
  • Levelező – L
  • Egyéb sajátos munkarend – S
  • Távoktatás – T

(Az iskolai rendszerű szakképzésben távoktatási formában oktatható, így elvileg tanulószerződés is köthető pl.: Műszaki informatikus, Nonprofit menedzser szakképesítésekre; egyéb sajátos munkarendben oktatható pl.: Pénzügyi termékértékesítő, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Vállalkozási és bérügyintéző, Államháztartási ügyintéző szakképesítés.)

A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének

  • 100%-a a nappali,
  • 60%-a az esti,
  • 20%-a a levelező

oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén. [Szt. 63. § (8)]

(Az egyéb sajátos munkarendben oktatható szakképesítések esetén fizetendő tanulói pénzbeli juttatás havi mértékéről nem rendelkezik a törvény.)

Igen. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. [Szt. 34. § (2)]

Együttműködési megállapodás alapján a felnőttoktatásban is csak az összefüggő szakmai gyakorlat idejére kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni. Mivel erre eddig is volt lehetőség, és a mértékében eddig sem határozott meg az Szt. eltérő előírást, a juttatás mértéke megegyezik a nappali rendszerű oktatásban fizetendő tanulói pénzbeli juttatás összegével. [Lásd: Szt. 65. §]

Csak a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás keretében, szakiskolai szakmát tanuló köteles szintvizsgát tenni, amennyiben még nincs érettségije.
Az Szt. értelmében ugyanis szintvizsgát csak annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. [Lásd: Szt. 28. § (4)]

Nem. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében „Jövedelmi helyzettől függetlenül ösztöndíjban részesülnek – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, hiány-szakképesítést tanulók (a továbbiakban: ösztöndíjas tanuló).”
Mindez azt jelenti, hogy a másodszakmás, felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem részesülhet szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban akár van tanulószerződése, akár nincs.

Igen. A munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást. A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.

Igen, ugyanolyan feltételekkel lehet szakmát szerezni, mint azoknak, akiknek nincs felsőfokú végzettségük.

Nem. Az OKJ-s képzések nem számítanak bele a felsőoktatásban elszámolható 12 állami ösztöndíjas félévbe.

Igen. Amennyiben az adott szakirányban tanul tovább, és az adott területen oktató egyetemek és főiskolák úgy döntenek.

A felsőoktatási szakképzés (régebben felsőfokú szakképzés) nemrég kikerült az Országos Képzési Jegyzékből. Ilyet már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak, a képzésekre a felsőoktatási felvételi során kell jelentkeznetek. A felsőoktatási szakképzés félévei fogyasztják az állami 12 ingyenes kreditet.

A tanulószerződésre vonatkozó Szt. szabályok nem korlátozzák a munkavállalóval történő megkötést. Ezt – véleményük szerint – erősíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja, amely foglalkoztatóként nevesíti a munkáltatót, mint tanulószerződés kötésére jogosult szervezetet.

Tanulószerződés esetén véleményük szerint fel sem vetődik a Munka törvénykönyve szerinti maximális foglalkoztatási idő túllépésének problémája, mivel az Szt. 35. § (1) bekezdése alapján a tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető. Így ha munkaidő kedvezmény keretében, vagy munkaidő után van a felnőtt a tanulószerződés keretében gyakorlati képzésen, az nem tekinthető foglalkoztatási időnek.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a munkavállaló munkaidejében dolgozik, akkor önállóan munkát végez, míg a tanulószerződés keretében oktatói felügyelet alatti feladat-, illetve munkavégzés történik, a szakképzési kerettanterv munkatevékenységei szerint, kötelezően foglalkozási naplóban dokumentáltan.

A normatíva alapú szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentő tételek elszámolásának szabályozása nem tesz különbséget nappali, vagy felnőttoktatásban kötött tanulószerződések között, így a felnőttel kötött tanulószerződésre elszámolható alapcsökkentő tétel a normatíva rendeletben meghatározott összeg 60 %-a, ha esti oktatás munkarendje, illetve 20%-a, ha levelező oktatás munkarendje szerinti a képzés.

Nem releváns a normatíva szempontjából, hogy a tanulószerződés keretében a munkaidőn belüli, vagy kívüli időben szervezik meg a gyakorlati képzést.

Mivel a tanulószerződés – ha a felek az Szt. 42. és 43. §-ban foglalt feltételeknek megfelelnek – megköthető, így a képzésben résztvevő és tanulói jogviszonyba kerülő felnőtt jogosult lesz az Szt.-ben előírt kötelező juttatásokra.
Nem releváns a kötelező juttatások szempontjából, hogy a tanulószerződés keretében a munkaidőn belüli, vagy kívüli időben szervezik meg a gyakorlati képzést.

Adózási problémát nem okoz a kötelező juttatások biztosítása a felnőtt esetében sem, mivel a juttatás a tanuló – életkortól függetlenül, lényeg a tanulói jogviszony fennállása – részére adható béren kívüli juttatás, ugyanolyan kedvezményes adóterhekkel, mint a nappali rendszerű tanulók esetében.

Amennyiben munkaidőn belüli a gyakorlati képzés, akkor adott dolgozóra (jelen esetben egyszerre munkavállalóra és tanulóra) a vállalatnak meg kell fizetnie mindkét jogviszonyra a szociális adót.

A Munka törvénykönyve 229. §-a szabályozza a tanulmányi szerződés kötését. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

Nem köthető tanulmányi szerződés

a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha

b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

A tanulmányi szerződés megköthetőségének lényege az, hogy történjen az időtartama alatt valamilyen munkáltatói támogatás (pl: munkaidő kedvezmény, utazási költségtérítés, tananyag, taneszköz biztosítás, stb.), amely megalapozza a tanulmányi szerződés jogosságát.