Az egyéni vállalkozókra vonatkozó 2009. évi CXV. tv tartalmaz kivételeket, ezek:
Nem vonatkozik továbbá azokra a vállalkozásokra, akik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény hatálya alá tartoznak.
2014. január 1-től az alábbi kategóriákba tartozó vállalkozásoknak nem kell regisztrálniuk a kereskedelmi és iparkamaránál:
Nem minősül gazdálkodó szervezetnek, ezért nem.
Nem vonatkozik rájuk a nyilvántartásba vételi kötelezettség.
Az elhatárolás alapja az, hogy kit hol tartanak nyilván: akiket bíróság vesz nyilvántartásba, azoknak nem kell regisztrálniuk.
Igen. A kamarai nyilvántartásba vétel nem jelent tagsági jogviszonyt. A két dolog teljesen független egymástól. A PBKIK önkéntes tagjai esetében, a befizetett tagdíjból átvezetésre kerül a kamarai hozzájárulás összege.
Főszabály szerint igen.
Amennyiben tevékenységüket nem természetes személyként, hanem valamilyen gazdasági társasági formában (pl: Betéti Társaság, Korlátolt Felelősségű Társaság stb.), vagy egyéni vállalkozóként folytatják.
Ebből adódóan a szakmai kamarákban természetes személyként nyilvántartott tagoknak nem kell regisztrálniuk.
Például egy orvosi korlátolt felelősségű társaságnak, amely tagja a Magyar Orvosi Kamarának nyilvántartásba kell vetetnie magát a kereskedelmi és iparkamarában (a társasági forma miatt).
Az orvosi Kft. Magyar Orvosi Kamarai tag orvos alkalmazottainak, és MOK tag orvos tulajdonosának viszont nem kell ezt külön megtenniük.
Abban az esetben viszont, ha az orvos a Magyar Orvosi Kamara tagja, de egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor megint csak nyilvántartásba kell vetetnie magát a kereskedelmi és iparkamarában egyéni vállalkozóként.
A vállalkozás székhelye szerint illetékes területi kamaránál.
A kamarai hozzájárulás összege évente 5000 Ft, melyet minden év március 31-ig kell megfizetni az illetékes területi kamara részére.
A kamarai hozzájárulás összegét minden év március 31-ig kell megfizetni az illetékes területi kamara részére.
Új vállalkozás esetén a tevékenység kezdetétől számított 5 napon belül.
A vállalkozásoknak CSAK SZÉKHELYÜK SZERINTI kereskedelmi és iparkamarában kell regisztrálniuk. A regisztrációs íven persze fel kell tüntetni a fióktelepeket és telephelyeket is.
A regisztráció leghatékonyabb módja az internetes (online) regisztráció, de a kamarai honlapról kinyomtatott adatlap kitöltésével is benyújtható a regisztrációs kérelem, mindkét esetben a cégszerűen aláírt adatlapot kell eljuttatni kamaránkhoz (postai úton, szkennelés után e-mail mellékleteként, személyesen ügyfélszolgálati irodáinkban).
Online regisztráció: https://knyr.mkik.hu/
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó 2009. évi CXV. tv tartalmaz kivételeket, ezek:
Nem vonatkozik továbbá azokra a vállalkozásokra, akik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény hatálya alá tartoznak.
2014. január 1-től az alábbi kategóriákba tartozó vállalkozásoknak nem kell regisztrálniuk a kereskedelmi és iparkamaránál:
Nem minősül gazdálkodó szervezetnek, ezért nem.
Nem vonatkozik rájuk a nyilvántartásba vételi kötelezettség.
Az elhatárolás alapja az, hogy kit hol tartanak nyilván: akiket bíróság vesz nyilvántartásba, azoknak nem kell regisztrálniuk.
A vállalkozás adószámát és a „kamarai hozzájárulás” szöveget be kell írni az átutalás „közlemény” rovatába. Ez nagyon fontos a vállalkozás azonosítása miatt!
A vállalkozás adószámát és a „kamarai hozzájárulás” szöveget be kell írni az átutalás „közlemény” rovatába. Ez nagyon fontos a vállalkozás azonosítása miatt!
Igen, a PBKIK ügyfélszolgálatain van mód a készpénzes befizetésre. Pécsi ügyfélszolgálaton bankkártyás fizetésre is van lehetőség.
Igen. A kamarai hozzájárulást minden évben meg kell fizetni a jogszabály szerint.
Igen. Amennyiben a vállalkozás a tárgyévben akár egy napot is működött, a kamarai hozzájárulás mértéke ez esetben is 5000,-Ft, mert a törvény nem ad lehetőséget arányosításra.
Számlát nem állít ki a kamara a befizetésről, hanem a nyilvántartásba vételről szóló igazolás átutalással történt befizetés esetén a banki utalás bizonylatával, pénztári befizetés esetén a pénztári bevételi bizonylattal együtt képezi a hozzájárulás számviteli elszámolásának dokumentumait. A kamarai hozzájárulás ÁFA körön kívüli tételnek minősül, ráfordításként kell elszámolni nem pedig költségként.
Amikor a kitöltött, és cégszerűen aláírt adatlap, valamint a kamarai hozzájárulás összege is megérkezik a kamarához.
Igen. A kamarai nyilvántartásba vétel nem jelent tagsági jogviszonyt. A két dolog teljesen független egymástól. A PBKIK önkéntes tagjai esetében, a befizetett tagdíjból átvezetésre kerül a kamarai hozzájárulás összege.
Főszabály szerint igen.
Amennyiben tevékenységüket nem természetes személyként, hanem valamilyen gazdasági társasági formában (pl: Betéti Társaság, Korlátolt Felelősségű Társaság stb.), vagy egyéni vállalkozóként folytatják.
Ebből adódóan a szakmai kamarákban természetes személyként nyilvántartott tagoknak nem kell regisztrálniuk.
Például egy orvosi korlátolt felelősségű társaságnak, amely tagja a Magyar Orvosi Kamarának nyilvántartásba kell vetetnie magát a kereskedelmi és iparkamarában (a társasági forma miatt).
Az orvosi Kft. Magyar Orvosi Kamarai tag orvos alkalmazottainak, és MOK tag orvos tulajdonosának viszont nem kell ezt külön megtenniük.
Abban az esetben viszont, ha az orvos a Magyar Orvosi Kamara tagja, de egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor megint csak nyilvántartásba kell vetetnie magát a kereskedelmi és iparkamarában egyéni vállalkozóként.
Kamarai hozzájárulást megfizetni arra az évre vonatkozóan nem kell, amikor a teljes naptári évet szünetelő státuszban tölti az adott egyéni vállalkozó.
Ha az egyéni vállalkozó tárgyév január 1. napján már szüneteltette a tevékenységét, akkor fizetési kötelezettsége csak a tevékenység újbóli megkezdésekor keletkezik.
Amennyiben a tárgyév január 2. és december 31. között kezdi meg a szüneteltetést, akkor a tárgyévre vonatkozóan fennáll a fizetési kötelezettség.
Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalása szerint, a GYED időszaka nem mentesít a regisztrációs kötelezettség alól, mivel ekkor is lenne lehetőség az egyéni vállalkozás szüneteltetésére (6 hónaptól 60 hónapos időszakra). Ha esetleg azért nem szüneteltetné, mert ott alkalmazottak vannak, stb., akkor pedig még nyilvánvalóbb a regisztrációs kötelezettség.
Tekintettel arra, hogy ezek a cégek, a fenti eljárások befejezéséig „élő” cégnek számítanak, rájuk is vonatkozik a regisztrációs kötelezettség.
Egyéni: egyéni vállalkozók és egyéni cégek.
A többi gazdálkodó szervezet társas vállalkozás.
A 2004. évi XXXIV. törvény 3. § alapján:
Mikrovállalkozás:
a) összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kisvállalkozás:
a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Középvállalkozás:
50-250 fő közötti az összes foglalkoztatott létszáma és éves nettó árbevétele több mint 10 millió, de legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A fentiek minősülnek a törvény szerint kis- és középvállalkozásnak!
Az adatlap szerinti nagyvállalat:
250 fő feletti az összes foglalkoztatott létszáma és éves nettó árbevétele több 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege több mint 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Az adatlap szerinti egyéb vállalkozás:
a kamarai nyilvántartásban cégméret szempontjából egyéb vállalkozásnak minősülnek azok, amelyek a törvény 3. § (1) bekezdése szerint KKV-nak minősülnének, de az egyéb rendelkezések miatt a törvény nem minősíti őket annak (pl. az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.)
Társas vállalkozások esetén annak a tevékenységnek a négyjegyű TEÁOR kódját és megnevezését kell ide írni, amit a társas vállalkozás ezen a címen a cégbíróságon bejelentett;
Egyéni vállalkozó esetén pedig az Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának bejelentett hatjegyű szakmakódot és az ahhoz tartozó megnevezést, a 2012. január 1-jét követően megkezdett egyéni vállalkozói tevékenység estén az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kódot és az ahhoz tartozó megnevezést kell ebbe a rovatba beírni.
Ezt a lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteniük, amelyek rendelkeznek telephellyel vagy fiókteleppel.
Telephely: a Cégtörvény meghatározza a telephely fogalmát. Ennek értelmében a tevékenység gyakorlásának a cég, létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Ez alapján minden olyan hely, ahol egy vállalkozás a székhelyén kívül a vállalkozói tevékenységét folytatja, telephelynek minősül.
Fióktelep: A Cégtörvény szerint a cég fióktelepe minden olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.
A kitöltéskor csak a magyarországi telephelyeket és fióktelepeket írja be az adatlapra.
Az ügyvédi iroda, vagy az egyéni ügyvéd az erre szóló meghatalmazása esetén aláírhatja az adatlapot, amennyiben a meghatalmazás tartalmazza a bejelentendő adatokat. A meghatalmazást az adatlaphoz csatolni kell. A bejelentendő adatok megjelölését a meghatalmazásnak azért kell tartalmaznia, hogy utóbb ne lehessen vitatni például, hogy az kiterjedt-e az önkéntes adatszolgáltatásra, vagy azoknak a nyilvántartásban való megjelenítésére.
„A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.” (1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (6) )
A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a kamara felé írásban az alábbi módon lehet megtenni:
elektronikus úton: e-mail címen,
postai úton: 7602 Pécs2, PF.: 109. címre küldve,
online: www.kamreg.hu oldalon az online regisztráció során megadott jelszóval a belépést követően tudják a vállalkozások módosítani az adataikat.
Az elektronikus felületen kérjük, kattintson az „elfelejtett jelszó” lehetőségre. A rendszer a regisztrációkor megadott e-mailcímre továbbít egy új jelszót.
Amennyiben nem tudja, hogy milyen e-mail cím került megadásra kérjük, hogy vegye fel a kapcsolatot munkatársunkkal +3672507138, +3672507139.
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. 8/A. § (5):
„(5) Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet a főtevékenysége szerint illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt.”
továbbá 34/A. § (5):
„(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, ha a tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, de eléri az 5 000 forintot.”
A kamarai hozzájárulás összege évente 5000 Ft, melyet minden év március 31-ig kell megfizetni az illetékes területi kamara részére.
A vállalkozás adószámát és a „kamarai hozzájárulás” szöveget be kell írni az átutalás „közlemény” rovatába. Ez nagyon fontos a vállalkozás azonosítása miatt!
Igen, a PBKIK ügyfélszolgálatain van mód a készpénzes befizetésre. Pécsi ügyfélszolgálaton bankkártyás fizetésre is van lehetőség.
Igen. A kamarai hozzájárulást minden évben meg kell fizetni a jogszabály szerint.
Számlát nem állít ki a kamara a befizetésről, hanem a nyilvántartásba vételről szóló igazolás átutalással történt befizetés esetén a banki utalás bizonylatával, pénztári befizetés esetén a pénztári bevételi bizonylattal együtt képezi a hozzájárulás számviteli elszámolásának dokumentumait. A kamarai hozzájárulás ÁFA körön kívüli tételnek minősül, ráfordításként kell elszámolni nem pedig költségként.
Az MKIK és a területi kamarák között megállapodás született, hogy amennyiben a vállalkozások – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a területi kereskedelmi és iparkamarák részére utalják át a kamarai hozzájárulást, a területi kereskedelmi és iparkamarák gondoskodnak a továbbutalásról. Ennek megfelelően a vállalkozása által a PBKIK részére befizetett kamarai hozzájárulás a vállalkozás folyószámláján jóváírásra kerül, így ezzel kapcsolatban további teendője nincs.
Egyéni: egyéni vállalkozók és egyéni cégek.
A többi gazdálkodó szervezet társas vállalkozás.
A 2004. évi XXXIV. törvény 3. § alapján:
Mikrovállalkozás:
a) összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kisvállalkozás:
a) összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Középvállalkozás:
50-250 fő közötti az összes foglalkoztatott létszáma és éves nettó árbevétele több mint 10 millió, de legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A fentiek minősülnek a törvény szerint kis- és középvállalkozásnak!
Az adatlap szerinti nagyvállalat:
250 fő feletti az összes foglalkoztatott létszáma és éves nettó árbevétele több 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege több mint 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Az adatlap szerinti egyéb vállalkozás:
a kamarai nyilvántartásban cégméret szempontjából egyéb vállalkozásnak minősülnek azok, amelyek a törvény 3. § (1) bekezdése szerint KKV-nak minősülnének, de az egyéb rendelkezések miatt a törvény nem minősíti őket annak (pl. az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.)
Társas vállalkozások esetén annak a tevékenységnek a négyjegyű TEÁOR kódját és megnevezését kell ide írni, amit a társas vállalkozás ezen a címen a cégbíróságon bejelentett;
Egyéni vállalkozó esetén pedig az Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának bejelentett hatjegyű szakmakódot és az ahhoz tartozó megnevezést, a 2012. január 1-jét követően megkezdett egyéni vállalkozói tevékenység estén az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kódot és az ahhoz tartozó megnevezést kell ebbe a rovatba beírni.
Ezt a lapot azoknak a vállalkozásoknak kell kitölteniük, amelyek rendelkeznek telephellyel vagy fiókteleppel.
Telephely: a Cégtörvény meghatározza a telephely fogalmát. Ennek értelmében a tevékenység gyakorlásának a cég, létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Ez alapján minden olyan hely, ahol egy vállalkozás a székhelyén kívül a vállalkozói tevékenységét folytatja, telephelynek minősül.
Fióktelep: A Cégtörvény szerint a cég fióktelepe minden olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye.
A kitöltéskor csak a magyarországi telephelyeket és fióktelepeket írja be az adatlapra.
Az ügyvédi iroda, vagy az egyéni ügyvéd az erre szóló meghatalmazása esetén aláírhatja az adatlapot, amennyiben a meghatalmazás tartalmazza a bejelentendő adatokat. A meghatalmazást az adatlaphoz csatolni kell. A bejelentendő adatok megjelölését a meghatalmazásnak azért kell tartalmaznia, hogy utóbb ne lehessen vitatni például, hogy az kiterjedt-e az önkéntes adatszolgáltatásra, vagy azoknak a nyilvántartásban való megjelenítésére.
„A gazdálkodó szervezet a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.” (1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (6) )
A vállalkozás adataiban bekövetkezett változást a kamara felé írásban az alábbi módon lehet megtenni:
elektronikus úton: e-mail címen,
postai úton: 7602 Pécs2, PF.: 109. címre küldve,
online: www.kamreg.hu oldalon az online regisztráció során megadott jelszóval a belépést követően tudják a vállalkozások módosítani az adataikat.
Az elektronikus felületen kérjük, kattintson az „elfelejtett jelszó” lehetőségre. A rendszer a regisztrációkor megadott e-mailcímre továbbít egy új jelszót.
Amennyiben nem tudja, hogy milyen e-mail cím került megadásra kérjük, hogy vegye fel a kapcsolatot munkatársunkkal +3672507138, +3672507139.
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. 8/A. § (5):
„(5) Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet az e törvény szerinti kamarai nyilvántartásban nem szerepel, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget.
A felszólítás eredménytelensége esetén a gazdálkodó szervezetet a főtevékenysége szerint illetékes területi gazdasági kamara a kamarai nyilvántartásba bejegyzi és intézkedik a kamarai hozzájárulás összegének behajtása iránt.”
továbbá 34/A. § (5):
„(5) A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.
A kamarai hozzájárulás behajtása érdekében a gazdasági kamara akkor is megkeresheti az állami adóhatóságot, ha a tartozás a 10 000 forintot nem haladja meg, de eléri az 5 000 forintot.”
Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (2011. évi CLVI. törvény), amely tartalmazta a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását.
A módosítás 2012. január elsején lépett hatályba. A gazdasági kamarákról szóló törvényi rendelkezéseket, köztük a kamarai nyilvántartásba vétellel kapcsolatosakat az 1999. évi CXXI. törvény tartalmazza.