A termelő és szolgáltató folyamatok automatizációja és a digitalizációja kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalkozások hatékonyságnövelésében. Az új alkalmazások és rendszerek továbbá komoly változásokat indukálnak a munkaerőpiacon. Az MKIK GVI kapcsolódó kutatása arra világít rá, hogy az automatizáció hatásainak mely szakmák vannak leginkább kitéve, illetve mely területek azok, melyek a leginkább automatizálhatók. A változások természetesen új szakmákat is teremtenek majd, melyekre a szak- és felnőttképzésnek reagálnia kell.
Az automatizáció és a digitalizáció terjedését napjainkban a munkaerőpiaci változások egyik legfontosabb jelenségeként tartják számon. A lehetséges hatásokat vizsgáló szakirodalom abból az előfeltevésből indul ki, hogy bizonyos jelenleg létező munkafeladatok esetében a technikai fejlődésnek köszönhetően kiváltható lesz az élőmunka, így ezeken a területeken a munkaerő-kereslet csökkenni fog. Más területeken – különösen az új technológiák tervezése és működtetése területén – a munkaerő-kereslet növekedése várható. Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak. Az MKIK GVI) kutatásában a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálja és veti össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.
A foglalkozásokhoz tartozó feladatok automatizálhatósága alapján a szakmákat öt kategóriába sorolták be a szerint, hogy feladataik milyen mértékben automatizálhatóak. A skálán 1-es értéket kaptak azok a foglalkozások, amelyek feladatai közül egyik sem automatizálható, 5-öst pedig azok, amelyeknél mindegyik feladat automatizálható lehet. A besorolás rávilágít arra, hogy az automatizáció nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével: a legtöbb foglalkozás esetében a részfeladatok egy része potenciálisan automatizálható, míg más feladatokat jelenlegi tudásunk szerint nem lehet kiváltani az új technológiákkal.
A magyarországi szakmák többsége elemzésünk szerint a nem automatizálható kategóriába tartozik: a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak. 79 szakma esetében a feladatok egy része már automatizálható, nagyobb részük azonban nem. 93 foglalkozás részben automatizálható, ezen szakmák részfeladatai között nagyjából egyenlő arányban szerepelnek automatizálható és nem automatizálható feladatok. 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfeladatok közül az összes vagy szinte az összes automatizálható. Utóbbi két kategória foglalkozásai tekinthetőek az automatizáció hatásai szempontjából leginkább érintetteknek.
A teljes elemzés és a hozzá tartozó ábrák letölthetőek az MKIK GVI oldaláról.