A világ fejlett országainak tudásalapú gazdasága egyre nagyobb számban igényli a felsőfokú oktatásban végzett szakembereket. A termelési és egyéb folyamatok közép és alsó vezetői szintjén a munkavállalókkal szemben megnőtt a gyakorlati tudás iránti igény, amely előtérbe helyezte a felsőfokú oktatásban a gyakorlatorientált képzési formákat. Kiemelkedően fontos, hogy erősödjön a felsőoktatás és az üzleti szféra kapcsolata, továbbá az egyetemi és főiskolai képzések jobban igazodjanak a gazdasági és társadalmi igényekhez.

A felsőoktatási képzéseken részt vevő hallgatók számára a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben egybefüggő szakmai gyakorlat gazdálkodó szervezeteknél, valamint intézményeknél szervezhető a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás valamint a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján.

A felsőoktatási szakképzés a 2013/2014-es tanévben váltotta fel a felsőfokú szakképzést: a kétéves képzéseket csak egyetemek és főiskolák indíthatják. A felsőoktatás és a gazdaság együttműködésében megvalósuló rövid ciklusi képzés során a hallgatók a 4. félévben szakmai gyakorlaton vesznek részt gazdálkodó szervezeteknél vagy intézményeknél.

A szakmai gyakorlat célja

a szakképzettségének megfelelő munkahelyen, munkakörben

  • az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása,
  • a munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése,
  • anyag-, eszköz-, technológia-ismeretek és gyakorlati jártasságok elmélyítése.

A felsőoktatási szakképzés gyakorlati képzésére vonatkozó követelményei

  • Szakmai gyakorlóhely a képző intézménnyel együttműködési megállapodást, a hallgatóval hallgatói munkaszerződést köt.
  • Minimum 14 hét gyakorlati képzés heti 5 napos, 40 órás munkarendben.
  • 6 hétnél magasabb gyakorlati időre díjazás jár (legalább a minimálbér 15 %-a hetente)
  • Képzési program: gyakorlati képzés tanterveként határozza meg moduláris bontásban az értékelési módszereket, tárgyi és egyéb infrastrukturális feltételeket.

Jogszabályi háttér

230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény

Jogszabályi keret

  • Együttműködési megállapodás (felsőoktatási intézmény – gyakorlóhely)
  • Hallgatói szerződés (gyakorlóhely – hallgató)

2015-ben Magyarország is bevezette a felsőoktatásban az Európa más országaiban – különösen Németországban – már sikerrel bizonyított duális képzést.


A külföldi duális képzések és a hazai kezdeményezések kedvező tapasztalatai alapján a duális képzési modellt műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon vezették be.

A duális képzési forma olyan, a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés, amely során a hallgatók már egyetemi éveik alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról, képzési idejük alatt közvetlenül megismerhetik és részesévé válhatnak a munkafolyamatoknak, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt tölthetnek a szakmai kompetenciák gyakorlásával.

A duális képzés során az elméleti képzés a felsőoktatási intézményben, míg a gyakorlati képzés együttműködő vállalkozásoknál folyik. A hallgatók közel ugyanannyi időt töltenek a vállalatnál, mint a felsőoktatási intézményben, és a teljes tanulmányi időre – hallgatói munkaszerződéssel – juttatást kapnak.

A duális formában tanuló hallgatók a képzés során az egyetemi/főiskolai anyagon túl lényegesen több tapasztalatra tesznek szert, munkaerő-piaci esélyeik, ezzel kilátásaik is meghaladják a hagyományos képzési formában tanuló hallgatók lehetőségeit. A képzés kemény kihívást, rengeteg pluszmunkát jelent számukra, ám cserébe vonzó elhelyezkedési lehetőséget is garantál.

A duális képzésbe bekapcsolódó vállalkozások számára is előnyös e képzési forma: nincs szükség a frissen végzett diplomás munkaerő továbbképzésére, az adott vállalat speciális feladatainak megismertetésére – amely jelentős terheket és plusz költségeket ró a vállalatokra -, hiszen a fiatal szakemberek már a felsőoktatási képzési idejük alatt elsajátítják az adott cégnél elvárt szakmai ismereteket.

A duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból (mely semmiben nem különbözik a nem-duális szakokra való jelentkezéstől), és egy vállalati felvételi szakaszból. A jelentkező az általános módon benyújtja jelentkezését a – duális formában is meghirdetett – szakra az állami felvételi eljárásban.

Duális képzést indító intézményekről, szakokról, felvételi eljárásról, együttműködő cégekről bővebb információ a dualisdiploma.hu oldalon.

Jogszabályi háttér:

  • A Nemzeti Felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény
  • 230/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről
  • 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  • 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.

Felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, duális képzésben, mesterképzésben a szakmai gyakorlat időtartamát és tartalmi követelményeit a szakok, képzések képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

A képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés lehet a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen.
A külső szakmai gyakorlóhelyek kamarai nyilvántartásba vétele nem szükséges!

A felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie a szakmai gyakorlat biztosítására, ha a gyakorlat időtartama hat hét vagy annál hosszabb.

Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.

Duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződés a képzés teljes idejére szól, a hallgatói munkaszerződést szeptember 30-ig, keresztféléves képzés esetén február 28-ig kell megkötni.

A hallgatót a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka. A hallgatói díjazás adó- és járulékmentes.

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet.

A gyakorlati képzést szervező köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető az államilag támogatott létszám tekintetében gyakorlatigényes alapképzési szak vagy duális képzés keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött munkaszerződés alapján kerül sor. A tárgyévre vonatkozó alapcsökkentő tétel éves összege a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata. Gyakorlatigényes alapképzési szakos hallgatónként ez 4.800 Ft/nap/fő 2017. 01.01-től. Az ezelőtt érvényes 4.530 Ft/nap/fő összeget érvényesítők az éves bevallásban korrigálhatják a számítást.

A duális képzésben részt vevő hallgatókra vonatkozóan képzési területenként differenciáltan határozzuk meg a szakképzési hozzájárulást csökkentő gyakorlati képzési normatíva napi összege.

Az alacsonyabb költségigényű szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományi képzési területen az alapnormatíva (jelenleg 480.000 Ft) összegének 75-tel történő elosztásával kell kiszámítani a normatíva napi összegét, ez 6.400 Ft/nap/fő a korábbi 6.040 Ft/nap/fő helyett.

A magasabb költségigényű műszaki, informatika, agrár és természettudományi képzési területen az osztószám 56, tehát a napi normatíva összege 8.571 Ft/nap/fő a korábbi 8.089 Ft/nap/fő.