A táblázatban szereplő összegek a 2011. évi CLV. törvényben meghatározott alapnormatíva és a 280/2011. kormányrendeletben található szakmánkénti súlyszorzók szorzatából eredő nem kerekített, egész számok, tájékoztató jellegűek!

A tanulószerződéses tanulók után érvényesíthető havi normatívát a vonatkozó jogszabályok alapján kell kiszámítaniuk a képzőknek.

A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a költségvetési törvény a 2017-es évtől kezdődően a tanulószerződéses tanulók után járó éves alapnormatívát 480.000 forintban állapítja meg.

A kormányrendelet három mellékletben szakmánként határozza meg azokat a súlyszorzókat, melyekkel az alapnormatívát beszorozva, majd a kapott eredményt 12-vel elosztva, kikalkulálható a nappali munkarendben tanuló, tanulónként felhasználható havi normatíva.

A 2015/16-os tanévtől kezdődően a 25. életévüket betöltött első, illetve a második szakképesítésüket megszerző államilag támogatott felnőttoktatásban esti, vagy levelező munkarendben tanuló tanulószerződéses tanulók után is érvényesíthetnek a gazdálkodók havi normatívát.

A felhasználható normatíva éves mértéke – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – az alábbiak szerint kalkulálható:

  • az esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendeletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,
  • a levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a rendeletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

A gazdálkodóknak és könyvelőjüknek figyelniük kell arra, hogy a 280/2011-es kormányrendelet I., II. és III. melléklete különböző szakképesítéseket és súlyszorzókat tartalmaz.

A III. számú melléklet tartalmazza az OKJ változásoknak megfelelő súlyszorzókat, amit a 2016. szeptember 1-től indult képzések esetén kell alkalmazni.
A havi normatíva meghatározásánál tehát figyelembe kell venni a tanulószerződésen szereplő szakma pontos megnevezését, az OKJ számát és a tanuló munkarendjét is!

A NAV a szakképzési hozzájárulás bevallásánál ellenőrzi a szakképesítésenkénti normatíva pontos kiszámítását, felhasználását és az adott periódusban a kamarai ISZIIR rendszerben rögzített tanulószerződések számát is!

Csak abban az esetben van lehetősége a gazdálkodónak a normatíva elszámolására, ha

  • az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal rendelkezik, valamint
  • a tanulószerződést a kamara nyilvántartásba vette és ellenjegyezte.

A gazdálkodóknak továbbá figyelembe kell venniük, hogy az év során a tanulószerződés hónap közben történt megszűnésekor a normatívát arányosítaniuk kell.

Tanulószerződéses tanulók szakmák szerinti normatívája 2018.

Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el.

A beruházási kiegészítő tétel mértéke

Évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege

  • 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának, (182.400 Ft/tanuló)
  • 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának, (86.400 Ft/tanuló)
  • 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának, (43.200 Ft/tanuló)

a szorzata.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni. Az ezen a címen elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás – a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett – összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel az előleg bevallásokban nem, csak az éves bevallásban érvényesíthető.

Ezen a jogcímen gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó, mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett csökkentheti bruttó kötelezettségét. Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a. (8.400 Ft/tanuló/hó)
2018. január 1-től a „nem főtevékenység fogalmat” e tekintetben törölték.

Ezt a kötelezettség csökkentő tételt az a gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a gyakorlati képzést a 9. évfolyamon tanulószerződéses tanulók tekintetében kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi.

A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a. (10.000 Ft/tanuló/hó)

A saját munkavállaló képzésével történő kötelezettség teljesítés csak abban az esetben jöhet szóba, ha a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó az év 1-6., valamint 9-12. hónapjában legalább 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig.

A 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó feltétel cégcsoportban – a kapcsolódó és partner vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés összeszámításával – is teljesíthető.

Szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás és tanulószerződéses gyakorlati képzés esetén  a gazdálkodó szervezetek mellett már az un. egyéb szervezetek is részesülhetnek állami támogatásban.

Vannak olyan szakképesítések, amelyekben a gyakorlati képzést jellemzően nem gazdálkodó szervezeteknél, hanem önkormányzati hivatalokban, alapítványoknál, egyesületeknél, vagy az általuk fenntartott intézményekben, esetleg egyházi intézményeknél kívánják megszervezni.

A Szakképzési törvény (Szt.) lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az ún. egyéb szervezetek is köthessenek tanulószerződést. A jogszabály meghatározza, mely ágazatokban lehetséges ez:

 A tanulószerződés-kötésre jogosult egyéb szerv, szervezet:
a Szociális és a Pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Képző- és iparművészet, és a Hang-, film- és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, valamint fenntartásukban működő intézmény,(Szt. 43§(2))

 A törvény az együttműködési megállapodás megkötésének a feltételeit is szabályozza, mely szerint a tanuló gyakorlati képzése költségvetési szervnél is megvalósulhat.

 Az un. egyéb szervezetek támogatása a szakképzéssel összefüggő feladataik ellátásához
A tanulószerződés és együttműködési megállapodás kötésre jogosult egyéb szervezetek szakképzéssel összefüggő feladataik finanszírozását a Szakképzési hozzájárulásról szóló törvény (Szht.) szabályozza.
Az Szht. rendelkezései szerint ezen egyéb szervezetek is beléphetnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe saját döntésük alapján. Amennyiben bejelentkeznek a hozzájárulásra kötelezetti körbe, a gyakorlati képzési normatíva összegét közvetlenül, bevallás keretében visszaigényelhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A bejelentés az állami adóhatóság erre a célra rendszeresített nyomtatványán tehető meg. A gyakorlati képzésre vonatkozó normatíva igénybe vétele a bejelentést követő hónap első napjától lehetséges.

 Bejelentkezési nyomtatványok:
1.) 18T201 egyházi jogi személy részére,
2.) 18T201CSZ alapítvány, egyesület vagy ezek fenntartása alatt működő intézmények részére,
3.) 18T201TSZ költségvetési intézmények (pl.: kórház) részére

 A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe bejelentkezett egyéb szervezet csak akkor hívhatja le a képzési normatívát, ha képzésszervezési kötelezettsége van, vagyis valóban megkezdte a tanulók képzését.
A bejelentkezésnek ez utóbbi nem feltétele.

 Az egyéb szervezetek bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettsége nulla, a bejelentkezéssel nem keletkezik befizetési kötelezettségük.
A képzési normatívát iskolai rendszerű államilag támogatott képzéseknél a területileg illetékes gazdasági kamara által ellenjegyzett tanulószerződés és együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés esetén visszaigényelhető tételként hívhatják le.

 Tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzésével összefüggésben az alapcsökkentő és a beruházási kiegészítő csökkentő tételt lehet érvényesíteni nappali, esti és levelező tagozaton. Mértékét a 280/2011 kormányrendelet szabályozza.

 Együttműködési megállapodás keretében a képzési normatíva kizárólag a Szt. 43§(2) pontjában meghatározott szakmacsoportokban (lsd. fent) folytatott képzés esetén vehető igénybe. Erre 2018. január 1. óta van lehetőség!
Mértéke 2018-ban: 3.692 Ft/tanuló/gyakorlati nap.

 Jogszabályok:
• 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
• 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
• 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról

Együttműködési megállapodás keretében a képzési normatíva kizárólag a Szt. 43§(2) pontjában meghatározott szakmacsoportokban (lsd. Fent) folytatott képzés esetén vehető igénybe.

A kötelezettség elszámolása és visszaigénylése

Az a hozzájárulásra kötelezett, (ide nem értve az Szt. szerinti egyéb szervezeteket) aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel vagy a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap-, és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,

  • kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,
  • nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés, és a duális képzéssel összefüggésben elszámolt alapcsökkentő tételt igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.

Fogalommagyarázatok

Kis- és középvállalkozás:

  • a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,
  • az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,
  • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
  • az egyéni cég.

Vonatkozó jogszabályok:

  • 2011. évi CLV törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  • 280/2011. Kormányrendelet a gyakorlati képzési normatívák mértékéről

Forrás: www.nav.gov.hu; vonatkozó jogszabályok