A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúra-felmérésével évente két alkalommal vizsgálja a baranyai vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetét, kilátásait. A 2023-as évi adatfelvétel áprilisban és októberben összesen 360 baranyai vállalkozás önkéntes részvételével zajlott.
A felmérések eredményének fő mutatója az összesített konjunktúramutató, amely négy elem várható változásának eredőjeként alakul ki. Ez a négy elem az összes megrendelés, a gépberuházások, az építési beruházások, valamint a várható üzleti helyzet.
Az elmúlt évtizedben a 2012-es mélypontot követő években 2020-ig Baranya vármegye az összesített konjunktúramutató vonatkozásában lényegében folyamatos emelkedést mutatott, majd jött a COVID járvány okozta gazdasági és pénzügyi válság, amely mélypontot jelentett a várakozásokat tekintve. Bár 2021 második félévére az összesített mutatók szintje majdnem elérte a válság előtti szintet, az energiaválság, a háború, a geopolitikai csaták a várakozások újbóli visszaesését eredményezték 2022 második felében. A 2023-as év első felében a várakozások pozitívak voltak, azonban a részben az inflációs hatások miatt az év második felében ismét erősödött a negatív hangulat, a várakozások pedig a romló teljesítményt vetítik előre.
Baranya esetében – országos és régiós összehasonlításban vizsgálva -, jól láthatóak az elmúlt évek fentebb is említett folyamatai: az országos átlaghoz viszonyítva Baranya folyamatos lemaradásban van – az elmúlt években a gazdasági és társadalmi mutatók alapján már elmozdultunk a vármegyék versenyében az utolsó helyről – , és bár 2023 év elején majdnem elértük az országos szintet, 2023 második felében ismét megjelent a különbség: az országos és a dél-dunántúli átlagtól (19 és 18 pont) elmaradva, Baranya vármegye vállalkozásai „csak” 2 pontos konjunktúrát vártak.
A konjunktúramutató alkotóelemeinek vizsgálata során az alábbiakat láthatjuk:
A 2023-as felmérésben résztvevő vállalkozások saját üzleti helyzetüket az év elejéhez képest rossznak ítélték meg, a mutató mértéke az első félévről a másodikra megtizedelődött. A 2023 tavaszi 16,1 pontról a mutató 2023 őszére már csak 1,6 pont lett.
A várhatóan megvalósuló gépberuházások tekintetében a 2020 áprilisi felmérés eredménye negatív rekordot jelentett. A mutató értéke -70,7 pontra esett vissza. 2021 őszére a gépberuházással kapcsolatos várakozások már majdnem pozitívak voltak, de a jelenlegi gazdasági helyzet miatt a mutató először szinte arányosan kétlépcsőben visszaesett, és bár javult az értéke, 2023-ban továbbra is a negatív tartományban maradt (-7 és -18 pontot ért el).
Az építési beruházások kapcsán elért régóta stabilan negatív érték továbbra is azt mutatja, hogy a vállalkozások építési beruházást – új csarnokot, irodát, telephelyet – nem terveznek. Bár 2023 első felében optimistábbak voltak a vállalkozók (a mutató értéke -26,4 pont volt), év végére az érték ismét a 72,9-es negatív rekord közelébe került az 52,6-os „ponttal”. Az építési beruházások volumenének radikális csökkenése országos tendencia, a 2024-es év nem ígér rendszerszintű pozitív változást.
A fentiekkel összefüggésben hozzá kell tennünk, hogy a vállalkozások egy kisebb része a tervezett beruházását a jelenlegi gazdasági, energia és geopolitikai helyzet okozta bizonytalanság miatt, mai tudása alapján egyelőre „csak” elhalasztotta. Összességében bízunk abban, hogy a korábbi üzletmenet visszaállását követően beruházási terveik, legyen az gép- vagy építési beruházás, ismét napirendre kerülnek.
Az összes megrendelés várható alakulása tekintetében is visszaesés látható. Bár 2023 év elején a mutató elérte a 2016-os szintet (59,8 pont) az év második felében ismét pesszimistábbá váltak a vállalkozások és a mutató visszaesett 42,3 pontra.
A COVID sújtotta időszakot követően a létszámfelvételt tervező vállalkozások kerültek többségbe, azonban a lendület 2022 második felében megtört, és bár 2023 első felében javulást mutattak a számok, év végére a lendület ismét elveszett. A tendencia a kapacitáskihasználtságra is jellemző volt.
A működést akadályozó legfőbb tényezők
A felmérések eredményeként a Baranya vármegyében működő vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőkről is képet kapunk.
A működést akadályozó tényezők közül a nyersanyagok és energia árai kategória vezet, ami a vállalkozások több, mint 50 %-nak okoz problémát. Az érték növekedése 2022-ben kezdődött. A legnehezebb időszakban 6-7-szeres gáz- és áramár növekedést tapasztaltak a vállalkozások, amely a likviditást is veszélyeztette. Ez sok esetben még ma is komoly problémákat okoz.
A három további kiemelt (30 % fölötti értéket mutató) terület a munkaerőhiány, a kereslethiány és a munkaerővel kapcsolatos költségek. Utóbbi értéke 2020 óta lineáris emelkedést mutat. A nemrég bejelentett garantált bérminimum és minimálbér (326 ezer Ft és 266 ezer Ft) ismét béremelést tesz szükségessé. A fedezet megteremtése nagy terhet ró a hazai KKV körre.
A mutatók többségében az előző évekhez képest nem változtak a tendenciák, egyedül az ellátási láncok esetében számoltak be arról a vállalkozások, hogy a probléma a korábbi évekhez képest egyre kevésbé érinti őket.
Az idei évben bekerült a tényezők közé a vállalkozások adminisztratív terhe, melyek közepesen magas arányban fordul elő a vállalkozások problémái között (15 %).
Vannak egyéb, az előző időszakhoz képest kisebb hangsúlyt kapó tényezők is: ilyen például a kapacitáshiány, a tőke/pénzhiány, az anyaghiány, a külpiaci értékesítési problémák. Ezek mellett a 2022-es 14,3 %-ról sajnos 8,6%-os szintre csökkent azok aránya, akiket semmi nem akadályoz válaszadásuk szerint.
Összefoglalva, a 2023-as év tavaszi és őszi kutatásában részt vett vállalkozások a 2021-es év javuló tendenciái és a 2022-es év visszaesését követően újra igen pesszimista hangulatban látják a jövőt.
Sok vállalkozás küzd az elszálló energia- és nyersanyagárakkal valamint az inflációval. A beruházások elmaradása pedig várhatóan tovább gyengíti vármegyénk versenyképességét.
Mindent meg kell tennünk, hogy a helyi családi vállalkozások és a külföldi tulajdonú nagyvállalatok összefogva, a kölcsönös érdekek mentén tovább erősítsék a kooperációt, az egymás felé történő beszállítói tevékenységet. Fontos, hogy az alapanyaghiányt, az energiaárak elszabadulásának negatív hatásait akár kormányzati eszközökkel is csökkenteni tudjuk, hogy a tervezett fejlesztéseket a vállalkozások elindítsák. A munkaerőpiaci kihívásokra válaszul az automatizálás és az ipar 4.0 módszerek bevezetése kerül a fókuszba. A helyi képzési rendszert a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően kell alakítanunk (az ágazati képzőközpontok is ezt a célt szolgálják). A nemzetközi piacokat és piaci lehetőségeket feltárjuk, emellett szükséges növelni a helyi vállalkozások nemzetközi piaci érettségét. A beruházási és fejlesztési volumen növelését szolgáló és szükséges infrastrukturális kapacitásokat meg kell teremteni, így az M6 és M9 autópályák, a térségi gyorsforgalmi utak, a repülőtér és az energiahálózat bővítése elengedhetetlen. A felsorolt tényezők segíthetik térségünk további felzárkózását régiós és országos szinten.