Az „E” az angol environmental, azaz a környezeti, az „S” a social, azaz a társadalmi, a „G” pedig a governance, azaz a vállalatirányítási szempontokat takarja, a rövidítést a fenntarthatóság szinonimájaként használják.
A törvény egy olyan keretrendszert hoz létre, mely a vállalatok és szervezetek teljesítményének értékelésére és jelentésére szolgál környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból.
Az ESG három fő területet ölel fel:
1. környezeti tényezők, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátása, energiatakarékosság, vízhasználat, hulladékkezelés és egyéb környezetvédelmi gyakorlatok,
2. társadalmi tényezők, mint például a munkavállalók jólétével, emberi jogokkal, társadalmi sokszínűséggel, munkahelyi biztonsággal és azonos bánásmóddal kapcsolatos kérdések,
3. irányítási tényezők, mint például a vállalat vezetési és irányítási struktúrája, etikai normák, igazgatósági gyakorlatok, részvényesi jogok és egyéb olyan tényezők, amelyek hatással vannak a vállalat hosszú távú értékteremtésére és fenntarthatóságára.
Az új jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba a Magyarország területén székhellyel rendelkező alábbi társaságokra vonatkozóan:
- Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelyeknél az előző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
- nagyvállalkozás, amelynél az előző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és
- közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozás.
Míg a fenti értékhatárok a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség hatálya alá tartozókra vonatkozik, addig a fenntarthatósági jelentéstételre kötelezettek körét a szintén módosításra kerülő számviteli törvény fogja meghatározni, a fentiekhez képest kis mértékben eltérő módon.
Közérdeklődésre számot tartónak az a gazdálkodó minősül, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, továbbá minden olyan gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít (például egyes biztosítók, bankok).
A meghatározott határértékeket el nem érő azon szervezet is köteles megfelelni a rendelkezéseknek, amely az ESG-törvény szerinti ESG-adatszolgáltatást önként vagy szerződésben vállalja, illetve számára jogszabály az ESG-adatszolgáltatást kötelezővé teszi. Az ESG-törvény hatálya kiterjed a továbbá az ESG-tanúsítókra, az ESG-tanácsadókra, a fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokra, valamint az ESG-tanácsadókat oktató intézményekre is.
Az új ESG-törvény alapvetően a kötelező vállalati fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségeket írja elő a hatálya alá tartozó vállalkozások részére, míg a módosításra kerülő számviteli törvény fogja meghatározni a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó kötelezettségeket.
Az ESG rendelkezéseket a 2023. december 22-én megjelent 187. számú Magyar Közlönyben megjelent 2023. évi CVIII. törvény tartalmazza, mely a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szól.
Forrás: hvg.hu