A mérnökök a modern társadalom építőkövei

Bocz Gábor
elnök
Baranya Vármegyei Mérnöki Kamara
www.bvmk.hu

Vármegyénkben:

• 1400 szakmagyakorló
• 21 országos tagozatból 12 szakcsoport működik

A mérnöki kamara nemcsak jogi kötelezettség, hanem lehetőség is a mérnökök számára, hogy szakmai és közösségi élményekben gazdagodjanak.

A Baranya Vármegyei Mérnöki Kamara tagjainak kedvezményes továbbképzéseket biztosítunk, amelyek segítenek naprakészen tartani tudásukat és versenyképességüket a gyorsan változó technológiai környezetben. Szakmai kirándulásokat szervezünk különféle szakágaink részére. Idén a következő a Kőröshegyi völgyhíd látogatása lesz Közlekedési Tagozatban lévő kollégáink részére, majd ősszel Grazba látogatunk el. Ezen túlmenően, a kamara évente megrendezi a Kodály Központban a mérnökbált, mely nemcsak szórakozási lehetőséget kínál, hanem kiváló alkalom a kapcsolatépítésre is. A mérnökbálon minden évben kitüntetésre kerül egy kiváló mérnök kolléga, az „Év Aranygyűrűs Mérnöke” címet adjuk át részére. További kitüntetéseink tavasszal esedékesek a Küldöttgyűlésünkön: 4 szakmagyakorló kolléga veheti át az „ÉV Mérnöke” díjat.

A plakátkiállítás, mérnök majális és egyéb közösségi programok, mint a véradás, erősítik a szakmai összetartozást és lehetőséget adnak arra, hogy kollégákkal, szakmabeliekkel közvetlenebb kapcsolatokat lehessen kialakítani. Ezek az események nemcsak a szakmai fejlődést támogatják, hanem hozzájárulnak a közösségi érzés erősítéséhez is, így a mérnöki kamara valódi értéket teremt tagjai számára.

Változatlanul fontos célunk, hogy szoros kapcsolatot tartsunk fenn a régiónk legnagyobb műszaki felsőoktatási intézményével, a PTE MIK-kel. Támogatni szeretnénk a Kart a gyorsan változó ipari igényekhez való alkalmazkodásban, úgy, hogy közben a mérnöki praxishoz szükséges jogosultságokhoz is a megfelelő tudást tartalmazzák a tananyagok. Ez a kapcsolat kölcsönösen előnyös. A PTE MIK-kel való szoros együttműködés kapcsán minden szemeszter végén a mérnök hallgatók kiváló diplomamunkáit 100.000 Forinttal honorálja a kamara, ezzel is támogatva a jövő mérnökeit, hogy a karrierjük első lépéseit egy mosollyal tudják megtenni.

A mérnökök kulcsszerepet játszanak a modern világ működésében és fejlődésében. Innovációjuk és szakértelmük révén új technológiákat hoznak létre, javítják az infrastruktúrát, és fenntartható megoldásokat kínálnak a globális kihívásokra. A mérnökök nélkülözhetetlenek a mindennapi életünk zökkenőmentes működéséhez, legyen szó épületekről, közlekedési rendszerekről, energiahálózatokról vagy digitális eszközökről. Továbbra is jelentős képviselettel szeretnénk jelen lenni az országos kamara irányító testületeiben a Baranya vármegyei mérnökök képviseletében.

A Baranya Vármegyei Mérnöki Kamara elkötelezett amellett, hogy a tagság ne csupán a szakmai kötelezettségekről és munkáról szóljon, hanem egy összetartó, támogató közösség is kialakuljon, ahol a tagok közös érdeklődésük és céljaik mentén építhetnek kapcsolatokat, együtt fejlődhetnek és gazdagíthatják egymás életét szakmailag és személyesen egyaránt.

Amennyiben a hazai mérnök szervezet történelmét meg akarjuk ismerni, akkor egészen a Kiegyezésig vissza kell repülnünk a történelemben. A szervezet Magyar Mérnök Egyesület néven, 236 taggal alakult meg 1867. május 21-én, majd 1872-ben felvette a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nevet. Első elnöke és 19 évig vezetője Hollán Ernő volt, alelnöke Ybl Miklós, titkára Szily Kálmán. Az Egylet szakosztályai: mű és középítés, út-, híd- és vasútépítés, vízépítés, bányászat, kohászat, gépészet és gyáripar.

Egészen pontosan száz éve 1924. március 8-án alakult meg hazánkban az első Magyar Mérnöki Kamara, első elnöke, Zielinski Szilárd, akire nem csak úgy emlékezünk a mérnöki kamarában, mint korának egyik legkiválóbb vasút-, híd- és vízépítő mérnökére, aki kétezernél is több műtárgy tervezésében és megvalósításában működött közre; nem csak úgy tiszteljük, mint a vasbeton-építés hazai úttörőjét, kiemelkedő műegyetemi tanárt vagy a Magyarországon avatott első műszaki doktort, hanem úgy is, mint aki a legkitartóbban küzdött a mérnökök társadalmi elismeréséért, és a szakmagyakorlás, a mérnöki hivatás kamarai keretek között, kamarai felügyelet mellett történő, magas színvonalú gyakorlásáért.

Zielinski Szilárd mérnöktársaival együtt a századfordulón felismerte, hogy a szakmai kérdéseket és a mérnöki kompetenciát le kell választani a politikáról, az alkotó mérnöki foglalkozást szabályozott szakmává kell tenni, és ehhez meg kell alakítani a műszaki kar független, törvény által létrehozott szakmai érdekképviseleti szervezetét, a mérnöki kamarát. Zielinski csaknem három évtizeden keresztül, fáradhatatlanul harcolt ezekért a célokért. Végül sikerrel is járt. A mérnöktörvényért és a mérnöki kamaráért folyó kitartó küzdelme 1923 tavaszán ért révbe, amikor a nemzetgyűlés végre elfogadta és kihirdette a 74 paragrafusból álló, „A mérnöki rendtartásról” címet viselő törvényt. Ez meghatározta a „mérnök” cím és képzettség közelebbi megjelölését és a „mérnök” szóval összetett címek használatát. Ezzel elismerte a gépészmérnök, vegyészmérnök, építészmérnök, bányamérnök, kohómérnök, erdőmérnök, közgazdasági mérnök cím jogát. Kimondta, hogy önálló magángyakorlatot csak kamarai tag folytathat, a taggá válás előfeltétele pedig az oklevél megszerzése utáni három év szakmai gyakorlat. Az országos hatáskörű mérnöki kamara 1924. március 8-án tartott alakuló közgyűlése a leromlott egészségi állapotú, 63 esztendős Zielinskit választotta elnökéül, aki másfél hónappal később, 1924. április 24-én elhunyt, utódaira hagyva egyik főműve, a mérnöki kamara vezetését és építését.

Száz év telt el a halála óta, és ez az időszak jelentősen átformálta világunkat, és olyan utakra vezette a mérnök szakmát, amely a technikai haladás, a specializáció és a tudomány vívmányait használva lélegzetelállító eredményeket hozott. A mérnökség független köztestülete, a mérnöki kamara ma már csaknem harmincezer szakmagyakorlót tömörít és 21 szakmai tagozattal rendelkezik. A területi – vagy vármegyei – kamarák állnak közvetlen kapcsolatban a mérnökökkel, intézik a jogosításhoz, szakmai továbbképzésekhez kapcsolódó ügyeket, szervezik szakmai közösségüket és tartják a kapcsolatot a helyi döntéshozókkal.

A mérnöki kamara a szakma érdekképviseletét látja el, érdek- és értékközösség. Olyan szakmai önkormányzat, amely a mérnöki munkavégzéshez szükséges keretekért tud síkra szállni, legyen ez tudásbeli természetű, a munkavégzést befolyásoló körülményekre vonatkozó vagy a díjazással összefüggő kérdés. Az elmúlt évtizedek egyértelmű tanulsága: a magyar mérnökség számára a 19 területi kamara és az országos kamara, valamint a 21 szakmai tagozat együttműködése adhatja a legjobb keretet érdekeinek képviseletéhez és a mérnöki tevékenység társadalmi elismertetéséhez.