Új technológiák és jó gyakorlatok – erről szólt a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 98. Benchmarking ülése Marcaliban. A ZIEHL-ABEGG Kft. adott otthont a szakmai találkozónak, ahol a résztvevők testközelből láthatták, hogyan formálja a modern ipari technológia a régió egyik legnagyobb gépipari vállalatának működését. A LEAN alapú gyártási folyamatok, a szakképzési és továbbképzési programok egyaránt terítékre kerültek.
A találkozót Csirke Balázs, a DDGK elnöke és Szijártó Ferenc, a ZIEHL-ABEGG Kft. ügyvezetője nyitotta meg. A multinacionális cég telephelyei közül a marcali üzem a legnagyobb, és itt foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót.
Az üzemlátogatás során a résztvevők megismerkedtek a cég legújabb fejlesztéseivel, köztük egy 2,1 millió eurós beruházás keretében beszerzett lakkozógéppel, amelyben nincs oldószer, így környezetbarátabb működést tesz lehetővé. Külön figyelmet kapott a LEAN transzformáció, amely kezdetben kihívást jelentett a munkatársak számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a LEAN nem csupán egy nagyvállalati eszköz, hanem egy elv, amelyet kisebb cégek is sikeresen alkalmazhatnak. A ZIEHL-ABEGG Kft. dolgozói eleinte idegenkedtek attól, hogy a LEAN-elv szerint kialakított gyártósorokon dolgozzanak, de idővel – amikor megtapasztalták a hatékonyabb, szervezettebb munkavégzést és a kevesebb hibalehetőséget – fokozatosan átbillentek. Ma már szinte mindenki ezeken a gyártósorokon akar dolgozni, mivel egyértelművé vált számukra az új rendszer előnye. A benchmarking ülésen részt vevő kkv-k vezetői is számos gyakorlati tanáccsal térhettek haza, amelyek segíthetnek számukra a hatékonyság növelésében és az erőforrások optimális kihasználásában.
A délutáni fórumon a klasztertagok megvitatták a jó gyakorlatokat mind a belső felnőttképzés, mind a duális szakképzés tekintetében. A tapasztalatok szerint a dolgozók motivációját elsősorban a fejlődési lehetőségek, a tanulás munkaidőben történő támogatása, valamint pénzügyi és egyéb ösztönzők növelik. A vállalatok jellemzően átvállalják a képzési költségeket, ami szintén ösztönző tényező. A diákok esetében a szakmai kihívások, a korszerű technológiák alkalmazása és a jövőkép bemutatása bizonyultak a leghatásosabb motivációs eszközöknek. A szakmai vizsga után felkínált határozott idejű munkaszerződés is jobb teljesítményre sarkallja őket. Nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy a tanulók jól érezzék magukat a képzés során, személyesen törődnek velük, így tudják őket tanulásra motiválni.
A program zárásaként az új klaszter akkreditációs pályázatról esett szó, amely a klasztertagok számára jövőbeli pályázati előnyöket jelenthet.
