Mit gondolnak a vállalkozások az elmúlt években tapasztalható minimálbér emelésekről és a decemberben megjelent „túlóratörvényről”? A kamara az elmúlt hetekben számos vállalkozást keresett meg* e két témában. A válaszadók véleménye alapján, az alábbiakat mondhatjuk el.
Minimálbér emelés, mint kihívás
Az elmúlt évek jelentős mértékű – tegyük hozzá, szükségszerű – minimálbér és garantált bérminimum emelései kapcsán a munkáltatók részéről vegyes a kép. Vannak, akiket elhanyagolható mértékben érintett, mert a munkavállalók nagy része amúgy is jóval e fölött keres, másoknak azonban komoly kihívás volt a legalacsonyabb keresetűek bérének elvárt szintre hozása.
Összességében elmondható, hogy a központi szabályozás általános béremelést indukált. Ez persze azt is jelentette, hogy sok vállalat be nem tervezett emelést is végrehatott a bérek összetolódása miatt kialakult feszültségek elkerülése érdekében. Hozzá kell tenni ugyanakkor azt is, hogy egyes vállalkozásoknak nehéz kigazdálkodni/kitermelni az ily módon megnövekedett többletkiadást, hiszen a szolgáltatásai vagy termékei árában ezt nem tudja a bérek emelkedésével azonos mértékben érvényesíteni. Az is látható, hogy a minimálbér emelése a munkaerőhiányt nem oldotta meg, a versenyképesség – ezáltal a jövedelmezőség – tekintetében pedig az inflációnál nagyobb mértékű kötelező béremelés kapcsán több vállalkozás kifejezetten negatívan nyilatkozott.
Mit tesznek a vállalkozások? Elsődleges a hatékonyság növelése, de értelemszerűen forgalom növelésre és a megnövekedett költségek – legalább egy részének – áraikban való érvényesítésre törekednek. Létszámleépítés? Nem jellemző, habár akad olyan munkaadó, aki a gyengébben teljesítők elbocsátásán gondolkodik, hogy az így megspórolt bért a jobban teljesítők között el tudja osztani, ezáltal motivációjukat növelje (a hatékonyabb termelés elérése érdekében). A munkáltatók másik része, aki nem tervezi (vagy a munkaerőhiány miatt nem engedheti meg magának), hogy dolgozókat bocsátson el, azon kell, hogy gondolkodjon, hogyan ösztönözhetné jobb teljesítményre a nem megfelelő motivációval rendelkező munkavállalókat.
A válaszokból az is kiderül, egyesek szerint az „emelési hullám” valamelyest fehérítette a munkaerő-piacot, mások szerint épp ellentétes hatást váltott ki (a bejelentett és valós munkaórák viszonylatában).
Túlóra volt, van, lesz
A 2018. decemberében elfogadott munkaidőkeret és rendkívüli munkaidő szabályozás kapcsán szintén nem egyértelmű a helyzet.
A megkérdezettek válaszai arra engednek következtetni, hogy a Baranya megyében működő vállalkozások nagyobb részét nem fogja érinteni az új szabályozás, illetve a többség a munka törvénykönyve** vonatkozó rendelkezéseit nem tervezi alkalmazni. Az elmondások alapján, a kollektív szerződésben korábban meghatározott óraszámot jellemzően nem kívánják növelni, többlettúlóra elrendelését nem tervezik.
A válaszadó cégek nagyobb részénél nincs kötelező túlmunka. Ahol van, határidős munkáknál fordul elő, s a túlórát az esedékes havi bérrel együtt kifizetik. Ha valamelyik vállalkozás mégis él (és remélhetőleg nem visszaél) az új rendelkezés adta lehetőséggel, részéről ok lehet, hogy számos területen „hullámzik” a piac, nagy mértékű megrendelés-, és ezáltal bevételkülönbségek is előfordulhatnak egyes évek között. Így, náluk a munkaidőkeret egy évnél hosszabb távra (legfeljebb 3 évre) való növelésének, vagy a rendkívüli munkaidő maximális óraszámra (azaz évi 400 órára) való emelésének lehet realitása. Hallani lehet arról, bizonyos munkakörökben néha előfordult már korábban is, hogy a maximálisan elrendelhető éves óraszámot túllépték, ez most legalizálva lett. Fontos ugyanakkor megjegyeznünk, a jogszabály adta keretek kihasználása csak akkor működhet a célnak megfelelően és etikusan, ha a 250 órát (kollektív szerződés megléte esetén 300 órát) meghaladó túlmunka vállalása valóban önkéntességen alapul.
Cél a munkaerő megtartása
Összességében megállapítható, hogy mind a minimálbér emelése, mind a „túlóratörvény” összefügg a munkaerő-hiánnyal, illeszkedik annak megoldására tett kormányzati lépések sorába. A cégek általános véleménye pedig az, hogy a felerősödött munkaerőhiány miatt ma már nem hozhatók az alkalmazottakat hátrányosan érintő intézkedések, hiszen a munkavállalók keresik lehetőségeiket, a magasabb bért, a jobb munkakörülményeket, a fejlett/vonzó vállalati kultúrával rendelkező munkaadókat.
Ami bizonyos: napjainkban egyre inkább felértékelődnek a munkavállalók megtartására irányuló törekvések, valamint a humánerőforrás fejlesztését célzó programok, kezdeményezések. Ez utóbbihoz – szolgáltatási rendszerének kialakításával és folyamatos fejlesztésével – a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is hozzájárul.
*A felmérés nem reprezentatív.
A fenti írás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó/tájékoztató célzattal készült.
**A munka törvénykönyvének módosítását tartalmazó 2018. évi CXVI. törvény elérhető: IDE kattintva.
Kapcsolódó cikkünk elérhető innen: Álláskeresők, közfoglalkoztatottak, munkaerőhiány