Jakab Antal 1929-ben született Kadarkúton. Ott nőtt fel, majd Kaposváron végezte el a négy polgárit. Édesapja nyers- és készbőr kereskedő volt, így hamar megismerte a bőripar titkait.
Húszévesen, 1949-ben került a Pécsi Bőrgyárba, ahol inasként kezdte, majd volt vegyszeradagoló, bérelszámoló, aztán évtizedeken keresztül normásként tevékenykedett, s ennek köszönhetően a gyártástechnológiát teljes keresztmetszetében megismerhette. Bárhol, korlátlanul fotózhatott is, négy évtized alatt négyezer fotótekercset készített. Felesége, Lőrincz Mária az élelmiszeriparban dolgozott, onnan ment nyugdíjba.
Jakab Antal végigdolgozta és végigfotózta a 20. század második felének évtizedeiben az államosított Pécsi Bőrgyár fénykorát, majd az utóbbi negyedszázadban nyugdíjasként rendezte gondolatait és képeit. Eredményeként 18 könyv kiadása fűződik nevéhez, amelyekben az iparág baranyai és országos sajátosságait veszi sorra. Számos, a helyi bőripar történetében is fontos adatot gyűjtött össze, és publikált ezekben a kötetekben. A könyveket maga nyomtatta és másolta, sőt, maga kötötte is a könyveket! Bolti forgalomba nem került egy sem, de a barátok, jó ismerősök, a szakmabeliek ajándékba kaptak tőle példányokat. Egy-egy kötetet az MNL Baranya Megyei Levéltára, a Csorba Győző Könyvtár és a Janus Pannonius Múzeum Új- és Legújabb kori Gyűjteményi Osztálya őriz.
Talán legteljesebb áttekintést úgy a bőrgyártásról, mint annak képviselőiről és nem utolsó sorban saját munkásságáról, az utolsónak megjelent könyve adja. Precíz, mindenre kiterjedő, alapos munkával megszerkesztett írása, a „Magyarország bőrgyárai”, hosszú ideig szolgálhat az érdeklődő olvasó és a szakmabeliek tudásvágyának kielégítésére. E kötet nekünk, pécsieknek több mint egy iparág történetével foglalkozó, forrásértékű munka, hiszen amellett, hogy betekintést nyújt Pécs bőrfeldolgozó ipartörténetébe, számos pécsi polgár életútját is elénk tárja.
Jakab Antal a pécsi múzeumban őrzött bőrgyári gépekről, szerszámokról, bőrgyártmányokról is sok ismerettel rendelkezett. A múzeum archívuma őrzi azokat a fénykép másolatokat, amelyeknek precíz leírását ő segítette, és egy hangfelvételt is, amelyen a bőrgyári gépekről, az ezekkel végzett műveletekről mesél. Ezek a fontos ipartörténeti adatok a jövőbeli múzeumi munkát segítő értékes források.
(Csillag János, Sey Gábor)
