2016. szeptember 14.
Informatikusok iránt nagy a kereslet és jól is fizetnek – mondja Kecskés Klaudia, aki szoftverfejlesztőként dolgozik. Interjúm alanya a „Fiús szakmát lányoknak!” elnevezésű kamarai projekt kapcsán válaszolt kérdéseimre.
Mi a foglalkozása?
„Szoftverfejlesztő vagyok. A munkaköröm hivatalos megnevezése alkalmazásfejlesztő. Főként weblapok fejlesztésével foglalkozom.”
Milyen végzettsége van?
„Érettségit szereztem, majd egyetemre mentem. Programtervező informatikus végzettségem lesz.”
Hol tart tanulmányaiban?
„A szakdolgozat leadása és a záróvizsga van még hátra, bár amióta dolgozom, kevés időm jut erre.”
Mióta dolgozik?
„Két éve.”
Mi alapján választotta ezt a pályát?
„Az iskolában mindig jobban érdekeltek a reál tárgyak, mint a többi. Általános gimnáziumba jártam, de emelt óraszámban tanultuk az informatikát, ami egész jól ment.”
A továbbtanulásnál mi volt a legfőbb szempont?
„Mindenképpen informatika vonalon szerettem volna diplomát szerezni. A három éves képzéseket vettem számításba. Három szak közül lehetett választani, ezek a mérnök informatikus, gazdasági informatikus és a programtervező informatikus. Ez utóbbi mellett döntöttem.”
Volt más tényező is, ami befolyásolta? Szülők, ismerősök példája?
„Ezek nem, viszont ami még az informatika irányába tolt, az a pénz. Tudtam, hogy informatikusok iránt nagy a kereslet, és jól fizetnek. Tudatos választás volt.”
Milyen fizetési szintre lehet számítani ebben a szakmában?
„Általánosságban elmondható, hogy az informatikusok rögtön a pályakezdő szinttől magasabb fizetésre számíthatnak, mint más szakmák képviselői, ráadásul nagyon rövid idő alatt további jelentős bérnövekedést lehet elérni. A jövedelem persze nagyban függ a tapasztalati szinttől és az adott cégtől is, valamint azt sem felejthetjük el, hogy vidék és a főváros között sajnos igen nagy a különbség.
A fejlesztőknél már a kezdő bérek országos átlaga is bruttó 300 ezer forint felett van, és ez néhány év alatt elérheti akár a havi félmilliót is. Aki pedig már senior fejlesztőnek számít a szakmában (5-10 év munkatapasztalat után), ennél még többet kereshet. Ha valaki még specializálódik is egy területre, havi egymillió fölötti fizetést is elérhet, illetve vannak egyéni alkuk is. Hozzáteszem, olyan céget is ismerek, ahol nem különböztetik meg a bérek tekintetében a frissen belépőket, illetve van, ahol már az egyetemi évek alatt – gyakornokként – is lehet jó fizetésért dolgozni.”
Mik a feladatai? Miből áll a munkája?
„Ezt nehéz lenne nem informatikus nyelven elmondani. Leegyszerűsítve: új webalkalmazások készítése, vagy már létező webes alkalmazások funkcióinak módosítása, bővítése. A napi munkám során egy-egy funkció készítésekor adatok kezelésével foglalkozom. Feladatom az adatok felvételének, vagy meglévők módosításának, törlésének és listázásának megoldása, ezekhez felhasználói felület készítése, továbbá az általunk írt kódot vagy funkciókat tesztelem: jól működik-e, megfelel-e a követelményeknek, azaz azt csinálja-e, amit a megrendelő kért.”
A munka során hasznát veszi az egyetemen tanultaknak?
„Igen is meg nem is. Van, amit az egyetemen tanultam, főleg alapvető programozási dolgok és egyes módszertanok. Általánosságban azonban elmondható, hogy a felsőoktatási intézményeknél nem túlságosan korszerűek a képzések. Sok egyetem a technológiában és módszertanokban is el van maradva. Miután végez az ember, még rengeteget kell tanulnia. A csoportmunkában sem túl erősek a képzések, nagyon kevés olyan feladatunk volt, amit együtt kellett megoldani. Sokan azt gondolják, hogy a szoftverfejlesztő egyedül dolgozik, de ez nincs így. Nálunk is csapatban kell dolgozni, az adott problémákat közösen oldjuk meg.”
Voltak nehézségei az egyetemi képzés során?
„A matek, mert sok mindent szó szerint kérnek vissza. Szerintem a magolásból nem lehet tanulni. A programozás szintén nehézséget jelentett az elején, mert ez nekem teljesen új volt. Kellett idő, amíg belerázódtam.”
Milyen volt a fiú-lány arány az egyetemen?
„Nagyjából 10% volt lány.”
Említette, hogy már két éve dolgozik? Könnyű volt az elhelyezkedés?
„Igen. Az egyetemi képzés vége felé jártam, amikor egy ismerősöm jelezte, hogy a cégnél, ahol dolgozik, szoftverfejlesztőket keresnek. Jelentkeztem, és rögtön fel is vettek.”
Jelenlegi munkahelyén Ön az egyedüli lány?
„Mint szoftverfejlesztő, igen. 17 fiú mellett. De van még egy-egy hölgy más munkakörben: üzleti elemző, tesztelő, projektasszisztens, irodavezető.”
Milyen egyedüli lányként a 17 fiú mellett?
„Hozzá lehet szokni. Már megszoktam, hogy fiú többségű társaságban vagyok, az egyetemen is így volt.”
Milyen képességekre van szükség ahhoz, hogy valaki szoftverfejlesztő legyen?
„Logikus gondolkodásra, problémamegoldó képességre és kreativitásra van leginkább szükség. Ezeken kívül fontos, hogy elhivatott legyél, mert az informatika gyorsan fejlődő és változó ágazat, néhány év alatt technológiák sora tűnhet el, újak válnak népszerűvé. Egy szoftverfejlesztőnek folyamatosan fejlesztenie kell önmagát, hogy mindig piacképes tudása legyen. Emiatt az is lényeges, hogy az ember képes legyen autodidakta módon is új készségekre, tudásra szert tenni. Az angol nyelvtudás sem elhanyagolható tényező, mert angol nyelven több és jobb információforrást lehet találni.”
Gyerekként is foglalkozott már valamilyen szinten informatikával?
„Csak átlagos felhasználó voltam, még a középiskolában is. Az egyetemen volt a váltás.”
Mit szeret leginkább a munkájában?
„Egyrészt azt, hogy változatos. Nem mindig ugyanazokkal a problémákkal szembesülök, bizonyos dolgokat másképp kell megoldani. Fejlesztéshez és teszteléshez is másképp kell gondolkodni. Másrészt a kihívást is szeretem, adott egy probléma, azt meg kell oldani. Valamint sokszor adódik, hogy a semmiből új dolgokat hozunk létre, alkotunk, ez jó érzéssel tölt el.”
Ha visszamennénk az időben, ugyanezt választaná?
„Igen. Az egyetemi évek elején volt ugyan egy időszak, amikor kicsit elbizonytalanodtam, a programozás kezdeti nehézségei miatt, de idővel belejöttem. A munka során pedig jött a változatosság, amit szeretek.”
Ajánlaná más lányoknak is?
„Igen, mindenképpen.”
Miért válasszák a lányok az informatikát?
„A pénz miatt egyértelműen érdemes, de az is fontos, hogy sok helyen rugalmas munkaidőben lehet dolgozni, illetve több cég támogatja a „home office”-t, azaz az otthonról történő munkavégzést. Ez a jövőbeni családalapítás szempontjából sem mellékes, nagy könnyebbséget jelenthet egy anyának, ha szabadabban rendelkezhet az idejével, gyermekei szükségleteihez igazíthatja munkaidejét. De nem csak ezek miatt. Az informatika területén kevesen vagyunk még nők. A férfiak és nők teljesen másképp gondolkodnak, másképp látnak dolgokat, ami egy problémamegoldás kapcsán kifejezetten jól jöhet. Én sem bánnám, ha lenne még lány munkatársam. Volt korábban szoftverfejlesztő kolléganőm, a munka kapcsán is sok részletet nagyon jól meg tudtunk beszélni.”
Mi a tapasztalata a fiús szakmák – lányos szakmák kategorizálásról?
„Szinte mindenki meglepődik, ha meghallja, hogy informatikus vagyok. Ilyenkor általánosságban el kell mondanom, hogy mivel foglalkozom. Azt sem tudják, hogy mi ez, de mégis elkönyvelik magukban, hogy ez a férfiak szakmája. Szerintem, ezen már túl kellene lépni.”
Érte valaha negatív megkülönböztetés?
„Amiatt, hogy lány vagyok, szerencsére még soha nem ért negatív diszkrimináció. Sem fizetésben, sem az emberek részéről.”
Van lány ismerőse, aki fiús szakmát választott?
„Nincsen.”
Szülei örülnek, hogy ilyen pályára ment?
„Igen, mert látják, hogy boldogulok, és hogy a szoftverfejlesztésnek van jövője.”
Mit üzen a lányoknak?
„Nyugodtan válasszanak ma még férfiasnak gondolt szakmát! Nem hiszem, hogy csak az informatikában lenne jó, ha emelkedne a nők aránya. Az eltérő látásmódok miatt sok terület hasznára válhat.”