Amikor az IT környezetre gyakorolt káros hatásairól van szó, sokan csupán a technikai eszközökre, a hardware-ekre gondolnak. Arra, hogy a ritkafémek nagy mennyiségben a számítógépeinkben, szervereinkben sehogyan sem lehetnek környezetbarátak. A kitermelés, megmunkálás és használat után az újrafelhasználás is rengeteg energiát használ, sőt: pocsékol. Esetleg arra gondolnak, hogy a blokklánc “bányászat” érdekében milyen töménytelen áram és technikai ráfordítás kell a szerverparkok folyamatos, 24 órás működtetéséhez. Nekik csalódás lesz a cikk, mert most nem ezekről lesz szó.
A cikk apropóját a Gdanski Egyetem felmérése adta, aminek magyar címe “Hulladék, innováció és stratégiai menedzsment az informatikában”, ami még mindig aktív, így aki szeretné kitöltheti a cégére vonatkozóan a következő linken: https://forms.gle/GHbJWozYqRps29dH6
A kérdőív érdekessége számunkra abban rejlik, hogy olyan kérdéseket tesz fel, amire a rengeteg belső mérésünk mellett sem nagyon tudunk pontos választ adni. Ha pedig valamire nem tudjuk a választ, akkor az jó esetben arra sarkall minket, hogy utána járjunk és próbáljuk megfejteni, hogy vajon mi kellene ahhoz, hogy a kérdést lefordítsuk a mindennapi munkánk során megfigyelhető, mérhető értékekre és magunk is jobban megismerjük ezeket. A megismerés után már adja magát az is, hogy próbálunk ezeken javítani, a rossz értékeken csökkenteni hiszen az nem csak a mi cégünknek és munkatársainknak az érdeke, hanem ha valamit tehetünk a Földért, akkor kötelességünk azt meg is tenni.
Jelen cikkben nem fogunk tudni megoldásokat hozni, a célunk csak az, hogy felvessünk néhány kérdést, amit megpróbálhat minden cégvezető a saját cége kapcsán megválaszolni.
A könnyebb kérdések közé tartozik pl. a következő: “Az Ön vállalata szoftverfejlesztési projektjeinek hány százaléka lépi túl jelentősen a költségvetést, az ütemtervet vagy a hatókörét”. Ez nekünk egyszerű, megvannak a becslések és megvan a projekt végén a ráfordítás is. A két szám könnyen összevethető.
Ahhoz viszont, hogy ennek a kérdésnek a hulladéktermeléshez mi köze, azt a következő kérdés pontosítja, amire már nem ilyen egyszerű a válaszadás: “Az Ön vállalatánál a szoftverfejlesztési projektekben végzett tevékenységek átlagosan hány százaléka tekinthető hulladéknak, amely nem teremt hozzáadott értéket a külső vagy belső ügyfél számára”. A fókusz nyilván az értékteremtés minden projekt kapcsán, de azt is tudjuk, hogy sajnos ez a való életben nem ilyen egyszerű. Vannak olyan kérések, funkciók, aminek nincs hozzáadott értéke a termékhez, de vannak olyan megbeszélések is, amik nem visznek előre, vagy nem jó a résztvevők csoportja, így ha nem is a megbeszélés, de a jelenlévők köre miatt az idő nagy százaléka kárba vész.
A kérdések ennél csak misztikusabbá válnak, így a “Melyek a pazarlás fő okai a vállalat informatikai projektjeinek megvalósítása során?” már a válaszok alapján is nehezen megfogható, hiszen hogyan mérhető a “A vevői követelmények rossz diagnózisa” a fejlesztés során? A Business Analyst idejét mérjük vagy azon belüli arányszámot kellene nézzünk? Jelenleg nincs válaszunk, de az fontos, hogy ha olyan kérdéseket kapunk, amik értékesek, de nincs válaszunk rájuk, akkor menjünk utána, fejtsük meg és próbáljunk a megértés után javítani is ezeken!
A fenntarthatóság kiemelten fontos, egyre fontosabb is lesz, amit az ESG támogat majd, hiszen annak elvárásai 2028-tól már a kisebb cégek számára is kötelezőek lesznek, így a hulladéktermelésre a lehető legtöbb téren figyelnünk kell. Az informatika sem kivétel ez alól, így igen, nekünk, informatikai cégként is nagy felelősség van a vállunkon. Tudatosítsuk magunkban is az általunk előállított hulladékot és a teremtett értékeket, lássuk ezeket és amennyire lehet, dolgozzunk ezek minimalizálásán. A Webstar Csoportban a felismerés után meg is kezdődött a munka, bízunk benne, hogy a pontosabb, célzottabb méréseknek köszönhetően munkacsoportunk tud válaszokat adni ezekre a kérdésekre.
Kovács Bálint
Webstar Csoport
A rovat a kamarai ICT bizottság szakmai támogatásával valósul meg.