A Pénzügyminisztérium 2024. október 16-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette az egyes adótörvények módosításáról szóló törvénytervezetét. Az október 29-én benyújtott végleges tervezet számos egyéb módosítási javaslatot tartalmaz a korábbi verzióhoz képest. Jelen cikkben olvashat a kifejezetten új, a tervezet korábbi verziójától eltérő jelentősebb módosítási javaslatokról.
I. Személyi jövedelemadó:
Szellemi termék adómentes apportálása: A jövőben nem merül majd fel adófizetési kötelezettség akkor, ha az eredeti jogosult magánszemély szellemi termékét apportálja egy gazdasági társaság részére. Amennyiben az eredeti jogosult magánszemély az értékpapírt értékesíti, úgy az értékpapír megszerzésére fordított értékként elszámolhatóak lesznek a szellemi termék megalkotása érdekében a magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadások.
Lakásfelújítási célú SZÉP kártya juttatás bevezetése: A munkavállaló részére utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025-ben lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható lesz
Sérelemdíj: A magánszemély által sérelemdíj jogcímen realizált kifizetés a jövőben kizárólag akkor kezelhető adómentes kifizetésként, ha a sérelemdíj összege bíróság által peres eljárás keretében kerül megállapításra.
II. Szociális hozzájárulási adó
Saját munkavállalók szakképzése: Saját munkavállalók képzése esetén a munkáltató által elérhető szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap időtartamban maximalizálja.
III. Közvetlen adók:
Globális minimumadó: Jelentős változást hoz a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoportok magyarországi tagjai számára. A helyi kiegészítő adó tekintetében adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettséget ír elő, amelyet a magyarországi csoporttagoknak legkésőbb az érintett adóévet követő 11. hónap 20. napjáig kell teljesíteni.
Helyi adók: A javaslat új építményadó mentességi szabályokat vezet be a műemlékekhez, állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló vagy ahhoz kapcsolódó építmények vonatkozásában. Módosításra kerül továbbá az állandó lakos fogalma.
Kiskereskedelmi adó: A kiskereskedelmi adó törvény részeként bevezetésre kerülnek a platformüzemeltetőkre vonatkozó speciális szabályok. A javaslat értelmében kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret.
IV. Általános forgalmi adó:
- A javaslat két évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os kedvezményes áfakulcs alkalmazhatóságát, így az 2024. december 31. helyett 2026. december 31-ig marad hatályban.
- A tervezet szigorítja a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételeit, valamint a közvetett vámjogi képviselőnek a rá engedményezett adólevonási jog gyakorlásának a feltételeit 2025-től.
- Az áfa bevallás részét képező M lapon történő adatszolgáltatás esetében az adatokat a jelenleg kötelező ezer Ft-ra kerekített összeg helyett Ft-ban szükséges majd riportálni 2025-től.
- Az eNyugta koncepció bevezetéséhez kapcsolódóan korábban kihirdetett, eredetileg 2025. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések hatályba lépését a jogalkotó fél évvel elhalasztja.
V. Környezetvédelmi termékdíj:
A tervezet alapján 2025-től megszűnik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség az egyaránt a termékdíj szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában. Ennek megfelelően megszűnik az adminisztrációs kötelezettség (így a bevallási és nyilvántartási kötelezettség) a csomagolás / csomagolószerek, az elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, akkumulátorok, reklámhordozó papír és irodai papír vonatkozásában. Ezen termékkörök vonatkozásában a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben előírt kötelezettségeket, beleértve az adatszolgáltatást és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetését továbbra is teljesíteni kell.
VI. Jövedéki adó:
A tervezet alapján 2025-től emelkedik a jövedéki termékek adómértéke. Az üzemanyagok (beleértve a benzint és a gázolajat) és a különböző alkoholos termékek jövedéki adómértéke 2024. december 15-ig kerül kihirdetésre a fogyasztóiár-indexszel valorizált összegben.
2026-tól alapesetben minden jövedéki termék adómértéke a fogyasztóiár-indexszel valorizálva fog emelkedni minden évben.
VII. Inflációval mértékével korrigált további adók bevezetése:
A benyújtott egyes adótörvényeket módosító javaslata egyfajta automatizmust vezetne be egyes adók értékállóságának megőrzésére. 2025-től ugyanis a tervezet alapján több adó és illeték is az infláció mértékével emelkedhet majd anélkül, hogy a törvényeket módosítani kellene ehhez. A Pénzügyminisztérium az inflációkövető adóemelés bevezetésével kívánja megoldani, hogy törvénymódosítás nélkül lehessen majd ellensúlyozni az infláció hatását a költségvetési bevételekben.
A 2024-es évet követően az érintett adók mértéke a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált (azaz emelt) összege.
A konkrét új adómértéket a NAV-nak a tárgyévet megelőző év október 31-ig kell közzétennie. Mivel ez a határidő az idén már elmúlt, 2025-re december 15-ig kell kihirdetni az érintett adók jövő évi mértékét. Idén júliusban 4,1 százalék volt a KSH által mért éves infláció, így a tervezett törvénymódosítás szerint az első évben ennyivel emelkedhetnek az inflációkövetővé váló adók.
Az automatikus inflációkövető adóemelést az alábbiaknál vezetik be először a VI. pontban említetteken túlmenően:
- regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő)
- gépjárműadó
- cégautóadó (2026-tól)
- gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték)
A tervezetben megjelent további részletekről a PwC hírleveléből is tájékozódhat.
Forrás: PM, MKIK, PwC