A jövő évben betiltaná a mikroműanyagok felhasználását az iparban az Európai Bizottság. A legnagyobb mennyiségű mikroműanyag akkor kerül a természetbe, amikor a hulladékba került műanyag tárgyak idővel bomlani kezdenek, és szinte már nincs is olyan rejtett zuga a Földnek, ahol ne lennének kimutathatók a sarki jégrétegektől a legmélyebb tengerárkokig.
A javaslatot az Európai Vegyianyag Ügynökség (European Chemical Agency, ECHA) készíti elő azzal a céllal, hogy az ipar bizonyos termékek (kozmetikai cikkek, tisztítószerek és festékek) előállításakor ne használhasson fel mikroműanyagokat. Az eredeti tervek között az szerepelt, hogy a mikroműanyagokat 1 nm (nanométer) mérettől kezdődően, a mikroműanyag rostokat pedig 3 nm-től kezdve betiltanák, de egyes szakértői csoportok és ipari érdekcsoportok véleménye alapján a mérethatárt megemelnék, és csak a 100 nm fölötti mikroműanyagok esnének a tiltás hatálya alá. Az ipar képviselői azzal érvelnek, hogy a túlságosan apró mikrorészecskék felhasználásának ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen, ezért a tilalom nem lenne betartható. A környezetvédők azonban tiltakoznak a változtatás terve ellen, mert a szabályozás módosítása az apróbb részecskék felhasználását ösztönözné az iparban, márpedig azok az emberi szervezetbe kerülve, és az állatvilágban is nagyobb egészségkárosodást okozhatnak. A Bizottság által felkért szakértők rámutattak, hogy az iparban felhasznált mikroműanyagok részecskenagysága a legtöbb esetben meghaladja a 100 nm-t, vagyis a tilalom érvényes lenne rájuk, de kétségtelen, hogy a kozmetikai iparban és a tisztítószerek gyártásánál kisebb részecskéket is használnak. Évente egyébként csak Európában mintegy 42 ezer tonnányi mikroműanyag kerül a természetbe.