Automatizált fájdalomküszöbmérő berendezést fejlesztett a Z Elektronika Kft.

Az elektronikai tervezést, fejlesztést, valamint gyártást végző Z Elektronika Kft. és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és közös fejlesztéseként valósult meg egy gyógyszerkutatásban alkalmazható nagy precizitású automatizált fájdalomküszöbmérő berendezés, amelyet hamarosan a világ kutatóintézeteinek és gyógyszergyárainak értékesít a pécsi vállalkozás. A fejlesztéshez az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalától mintegy 151 000 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyertek.

 

Az Automated Dynamic Plantar Aesthesiometert (ADPA) az orvosi kutatásban neuropátiák és neuropátiás fájdalom kutatására használják főként gyógyszerészeti intézetek és gyógyszeripari cégek. A diagnosztikai eszközzel nyomás és fájdalom hatására az állatok talpának (mancsának) érzékenységét mérik számítógép-vezérelt módon, emberi beavatkozás nélkül, így küszöbölve ki a szubjektív emberi értékelést.

– Már ez az együttműködés előtt is kerestük a kapcsolatot a PTE-vel, korábban dr. Pintér Erika által vezetett Farmakológiai Intézetnek végeztünk különböző munkákat, és a beszélgetések alatt merült fel az igény egy automatizált fájdalomküszöbmérő berendezés kifejlesztésére. Cégünk ebből hozott létre egy piaci K+F projektet, amely keretében egy pályázattal megtámogatva kezdtük el a gép létrehozását. Az egyetem jelenleg is a berendezés validációját végzi, a bemérést, az ellenőrzést, és visszajelzést adnak számunkra, hogy a kutatók miként tudják még jobban használni, mit érdemes rajta fejleszteni. Az egyetemi együttműködés igen rugalmasan és korrekt módon valósult meg, így a jövőben is tervezünk hasonló projekteket – foglalja össze a fejlesztés folyamatát Ulrich Gyula, a Z Elektronika Kft. fejlesztési vezetője.

– Mi volt a kihívás a berendezés elkészítésében?

– A legnagyobb kihívást az állatok mozgásdetekciójának megvalósítása jelentette kamerás rendszerrel, a másik pedig az, hogy megfelelő sebesség mellett a mancsok stimulációjakor tizedmilliméteres pontosságot kellett garantálnunk. Szoftveres oldalon sok újdonságot tartogatott a projekt, a mozgásdetekció és a szoftveres fejlesztés viszonylag új volt számunkra. Korábban már többfajta mérőberendezést is fejlesztettünk, ahol precíziós mechanikát kellett használni, de az ADPA-nak van egy speciális része, a nagy pontosságú erőmérő egység és vele egybeépített elektronikának a kifejlesztése okozott meglepetéseket számunkra.

– Miként hasznosul ez a berendezés?

– A következő feladatunk némi finomhangolás után az első olyan berendezés megépítése, ami már értékesíthető is lesz. A tavalyi MEDICA kiállításon már elkezdtük a termék piaci bevezetését. Idén szeretnénk elmenni az athéni Európai Farmakológiai Konferenciára, ahol szintén a berendezés bemutatását tervezzük, hiszen ott olyan látogatóközönségre számíthatunk, akiket érdekelhet ez a fejlesztés. Elsősorban gyógyszergyáraknak, illetve kutatóintézeteknek tervezzük értékesíteni az ADPA-t;  mivel ez egy  speciális berendezés, nem fogjuk nagy tömegben gyártani. A visszajelzések is azt mutatják, hogy ezen a szűk piacon van létjogosultsága egy ilyen automatizált berendezésnek.

K.T.