2016. szeptember 7.
A kamara kutatást végez, hogy felmérje, mely fiús szakmákban lenne érdemes növelni a női munkavállalók arányát. Kérdéseimre ezúttal Turnai Károly, a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. logisztikai vezetője válaszol.
Mivel foglalkozik a cég?
„Széleskörű szolgáltatásokat nyújtunk a berendezés- és gépgyártás területén: a konstrukciótól a forgácsoláson, lemezmegmunkáláson, szerkezeti egységek és gépek összeszerelésén keresztül egészen a komplett gépek és berendezések fejlesztéséig.”
Milyen arányban dolgoznak nők az osztályán?
„A logisztikán összességében a dolgozók több mint 1/3-át teszik ki. A cégen belül a termeléshez közel álló területek közül részlegünkön van a legtöbb nő.”
Mely feladatköröket látnak el ezen a részlegen a hölgyek?
„Minőség-ellenőrzés, raktározás, csomagolás, szállítmányozás.”
Milyen arányban vannak jelen ezekben a nők?
„A szállítmányozás szervezés például teljesen női terület. Egyrészt azért, mert a feladatnak erős adminisztratív jellege is van, ami a hölgy kollégáknak általában jobban megy. Másrészt a nők stressztűrő képessége is jobb, mint a férfiaké, ami szintén nagyon fontos. Általánosságban úgy tűnik, hogy jobban meg tudják oldani a koordinációval, szervezéssel járó feladatokat.
A raktározásnál is viszonylag magas arányban vannak nők, az arányuk itt körülbelül 50%. Arra persze mindig figyelünk, ha nehezebb tárgyakat kell emelni, azt férfiak végezzék.
A csomagolásnál szintén vannak hölgyek, a lemez alkatrészek csomagolását ők végzik. A forgácsolt termékek között viszont nehezebb alkatrészek is vannak, ezért ezek mozgatása, csomagolása inkább férfiaknak való. Itt a nők aránya körülbelül 15%.
Kiemelném még az áruátvételt és a bejövő áruk minőség-ellenőrzését. Ez a terület korábban nagyon férfias volt, de mondhatom, hogy áttörést sikerült elérnünk. Korábban azt gondoltuk, hogy csak férfiak végezhetik, de rájöttünk, hogy ez nincs így. Felvettünk egy kolléganőt, aki logisztika szakirányon végzett szakközépiskolában. Műszaki ismeretei nem voltak, de szorgalmával és kitartásával bizonyította, hogy a feladatot el tudja látni. Elégedettek vagyunk vele.”
Mely fiús munkakörökbe várna még mindenképpen lányokat?
„Belső anyagmozgatónak, közismertebben targoncásnak mindenképpen. Ezt most csak férfiak végzik, de a munkát ugyanúgy nők is elláthatnák, ebben látok potenciált. Az lenne jó, ha a nők aránya a 20-30%-ot elérné. Egészséges is lenne, ha vegyes csoportok alakulnának ki.
Az áruátvételt, minőség-ellenőrzést pedig már említettem, ide is szívesen vennénk fel további hölgyeket.”
Miért lenne jó ez utóbbi területen több nő?
„Reklamációkat, konfliktusokat a női kollégák sokszor jobban tudnak kezelni. Ráadásul jó, ha nem olyan homogén a csapat. Az áruátvételi csapatnak is jót tett, hogy egy kolléganő megjelent. Ami kihívás: nagyon komoly műszaki ismeretek kellenek, ebben a férfiak többnyire egy kis előnnyel indulnak.”
Mit nem ajánlana lányoknak?
„Az alapanyagraktárt nem annyira javasolnám, mert itt súlyosabb dolgokat is kell mozgatni, darabolni.”
A logisztikán kívül melyek azok a fiús területek, ahova még jöhetnének lányok?
„A konstrukcióra mindenképpen, a tervezést és ennek kiegészítő funkcióit erősíteni tudnák.
A technológus feladatot is tudom javasolni, ahol a munkák előkészítése, a technológiai sorrend összeállítása történik.
A termelés-tervezésben szintén részt vehetnének, itt a termelési programot kell összeállítani.
A CNC gépkezelő feladat – a közhiedelemmel ellentétben – ma már tiszta munka, amelyhez többnyire nagy fizikai erőre sincs szükség. Az ehhez szükséges ismeretek elsajátítása sem lehet akadály műszaki érdeklődéssel rendelkező lányok számára.
A hegesztés is érdekes lehet, ami jelenleg férfiak által uralt szakma. A hegesztéshez sem kell nagy erőkifejtés, biztos kéz kell hozzá, azaz a kézügyesség a legfontosabb.”
Van még olyan terület, amit érdemes lenne kiemelni?
„A nők számára nagyon komoly lehetőség lenne a programozó, informatikus szakma. Nálunk ebben, egy kivétellel, csak férfiak dolgoznak. Lehetne „nőiesíteni” ezt a területet. Nagy a munkaerő-kereslet is, ráadásul ez a szakma a legalkalmasabb a „home office”-ra, azaz arra, hogy a hölgyek otthonról dolgozhassanak.
IT szakemberekből, mérnökökből, hegesztőkből, CNC gépkezelőkből egyre nagyobb hiány van, így könnyen találnának munkát. Ezekben a szakmákban jól is lehet keresni.”
Kijelenthetjük tehát, hogy a feladatok többségét elláthatnák nők. Még sincs ez így. Ön szerint ennek mi a legfőbb oka?
„Ha csak az elvégzendő feladatokat nézzük, akkor, az extrém szakmákat kivéve, mindent el tudnának látni nők. Ami esetleg hátrány lehet, hogy bizonyos vegyszerekre talán érzékenyebbek, illetve, ha valamihez tényleg nagyobb fizikai erőkifejtés kell, ott sem szerencsés őket alkalmazni.
Emellett Magyarországon még nagyon uralkodik a hagyományos női-férfi szerep megkülönböztetés, ami miatt a családok és a pályaorientációban közreműködő tanárok a lányokat és a fiúkat más-más szakmák felé terelik. Ezzel azt közvetítik, mintha egyes szakmák csak fiúknak vagy csak lányoknak lennének alkalmasak. Ez a munkaerő-piacon a munkaadók számára is beszűkíti a lehetőségeket. Miközben alig találunk IT szakembereket, mérnököket, hegesztőket és CNC gépkezelőket, addig sok „lányos” szakmában nem lehet elhelyezkedni. Ezen változtatni kellene, mind a fiatalok, mind pedig a munkaadók érdekében.”
Milyen megoldást javasol?
„A pályaorientáció során tudatosan kellene a lányok számára megnyitni azokat a szakmákat, amelyek a tradíciók miatt eddig szinte szóba sem kerültek. Ha napi 8 órát dolgozik egy nő, aki családanya is egyben, akkor ugyanúgy ledolgozhatja a munkaidőt hegesztőként vagy CNC gépkezelőként, ahogy azt fodrászként, kozmetikusként vagy ápolóként tenné. Mindenki az érdeklődése szerint válasszon pályát.
Munkaadói oldalról pedig a részmunkaidő, vagy az otthonról is végezhető munkák arányát lenne célszerű növelni, így még több családos nő kapcsolódhatna be a munka világába.
Biztos vagyok benne, hogy annak a kihívásnak is egyre több női kolléga tudna megfelelni, hogy férfi közegben dolgozzon.
A csapatmunkának is jót tesz, ha teret kap olyan megközelítés, amelyben a női kollégák erősebbek. Egy működőképes, egészséges nő-férfi arány megvalósítására kell törekedni.”
Mi a véleménye a sztereotípiákról?
„A kultúránk hagyományos női-férfi szerep képe a legnagyobb akadály. Ebben a kérdésben már Európa több országában is előrébb vannak és ösztönzik a nők képzését olyan munkakörökre, amelyeket korábban még hagyományosan férfiak végeztek.
Sztereotípiák lehetnek ágazathoz kötődőek is. A könnyűiparra szokták mondani például, hogy klasszikus női tevékenység, de nem az. A logisztika területén dolgoztam korábban autókárpitokat gyártó cégnél. Tipikus elképzelés, hogy a varró csak nő lehet, de ez ott sem volt így. Az autókárpitokat olyan erős műanyaggal kellett rögzíteni, amit a nők sokszor nem is tudtak megoldani, azokat férfiak varrták.
Ma már egyre kevésbé kellene ragaszkodni ezekhez a sztereotípiákhoz. Egy ország nagyon könnyen versenyhátrányba kerülhet, ha olyan hagyományokhoz ragaszkodik, amelyek hátráltatják a fejlődését.
Ha egy lánynak kedve van a gépkezeléshez vagy a mérnöki tevékenységhez, érdeklődést mutat ilyen szakmák iránt, miért ne végezhetné? A fiatal diák szempontjából is érdekesebb lehet, ha a hagyományokkal nem szorítják be keretek közé, hanem a teljes szakmakínálatból választhat. Mindez ugyanúgy igaz természetesen a fiúkra is.”
Mit gondol a lányok pályaorientációjáról?
„A gyerekek jellemzően nem látnak rá eléggé a szakmákra. Sokszor azt sem tudják, hogy mit takar, amit választottak. Nincs lehetőségük kipróbálni magukat, de nem is tudják, hogy mi közül lehetett volna még választani.
Segíteni kell a gyerekeknek a pályaválasztásban. Meg kell ismertetni őket a szakmákkal. Fontos lenne, hogy lássák a lányok is, milyen lehetőségeik lennének. Egy későbbi pályamódosítás már mindig nehezebb.
A pályaorientáció során kevésbé kellene hangsúlyozni a szakma „nőies” vagy „férfias” jellegét, kizárólag annak tartalmára kellene koncentrálni. A szakmák tartalmát a diák érdeklődésével, képességével kellene összeegyeztetni, és bátorítani arra, hogy az érdeklődése alapján válasszon.”
Vállalatuknál van ezzel kapcsolatban valamilyen kezdeményezés?
„Céglátogatásoknak adunk teret, nyílt napot szervezünk, és egy alkalommal már megrendeztük a lányok napját, amelyet szeretnénk a későbbiekben is folytatni.
Az évente megrendezésre kerülő nyílt napon pedig tudatosan figyelünk a lányokra, és aktívan foglalkozunk velük. Ezen a napon az ide látogató diákoknak lehetőségük van, hogy a gépgyártástól a 3D modellezésig megnézzék, milyen szakmák vannak nálunk.”
Mit mondana végszóként?
„A nők alapvetően bárhol megállhatják a helyüket, és mint látjuk, van is erre példa. A legfontosabb, hogy szívesen végezzék a választott szakmát, valamint a családjuk és környezetük támogassa őket.”