Hosszú évek óta komoly igény a gazdaság részéről, hogy az egyetemeken folytatott kutatások mielőbb hasznosuljanak, illetve a vállalkozások felmerülő kutatási, innovációs kihívásaikhoz támogatást kapjanak a magas szintű infrastruktúrával és tudáspotenciállal bíró intézményektől. Ezt hivatott megvalósítani az év elején újjáalakult Szentágothai János Kutatóközpont Innovációs és Ipari Tanácsadó Testület, amelynek tagjai különböző iparági szereplők, vállalkozásvezetők, elnöke pedig a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. A testület idén már négy alkalommal ülésezett és a közelmúltban előterjesztette a Pécsi Tudományegyetem vezetése számára a gazdasági szereplők és az egyetem szorosabb együttműködésére vonatkozó javaslatait. Szerző: Kiss Tünde
– Az idei év elején arra kérte a kamarát a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) akkori elnöke, prof. dr. Kovács L. Gábor, hogy gondoljuk végig: miként lehetne úgy átszervezni a kutatóközpont mellett évek óta működő innovációs tanácsadó testületet, hogy jobban reprezentáljuk a helyi gazdaságot és ne csupán az amúgy nagyon fontos biotechnológiai, élettani kutatások kapjanak fókuszt. Nagyon gyorsan elindult a folyamat, mert 2018 februárjában megalakult az új tanácsadó testület, amely a szélerőműtől az elektronikai iparon át a gépiparig, az informatikáig, az elektronikai műszerezettséget fejlesztő cégig sok mindenkit magában foglal – mondja a testület elnöke, Rabb Szabolcs. – Ahogy az SzKK vezetésének is jeleztük, ebben a testületben a vállalkozói és a kamarai módszertant fogjuk alkalmazni, azaz célokat tűzünk ki magunk elé és ezeket igyekszünk megvalósítani. A Szentágothai Kutatóközpont és a pécsi egyetem érdekében olyan irányelveket fogalmazunk meg és olyan javaslatokat teszünk, amelyek egyaránt szolgálják a helyi ipart, az SzKK-t és ezen keresztül az egyetemet is.
Eddigi 4 testületi ülésünkön két fontos programot határoztunk meg, ezeket szeptember végén az egyetem akadémiai és kancellári vezetése elé tártuk. Javasoljuk a teljes egyetemet érintő egyablakos egyetemi innovációs és innovációmenedzsmenttel kapcsolatos működést. Ennek jelentős része már most is megvan vagy az egyetemen, de szeretnénk dinamizálni ezt a folyamatot, hiszen számítani kell arra, hogy 2020-2021-ben már nem lesznek elérhetők az egyetemi működést ma jelentős mértékben segítő 100%-os GINOP-támogatások. Emellett kezdeményezzük egy ipari-műszaki kutatócsoport megalakulását a kutatóközponton belül. Ezzel azt érjük el, hogy az SzKK az élettani kutatások és a biotechnológia mellett tovább nyisson a helyi szereplők felé, hiszen ha egy kutatócsoport ipari, műszaki témákkal foglalkozik, az nagyon fontos a helyi gazdaság számára. Az ipari-műszaki kutatócsoport jelentős szerepe abban is megfogalmazható, hogy az elektronikától Paks 2-ig, a zöldenergiától a gépiparig és a szélerőműig minden terület kapcsolódhat hozzá, és ezzel a komoly kihívások előtt álló PTE Műszaki és Informatikai Kar potenciálját is lehet fejleszteni. Ez egy olyan összefogás lehet, ahol a cégek, a műszaki kar delegáltjai és az ipari kutatók együttműködve hoznak létre értéket.
– Miként találkozik az egyetemi kutatási potenciál a vállalkozói igényekkel?
– Azt szeretnénk, ha az egyetem, a kutatóközpont értené a vállalkozók nyelvét és megismerné a tempójukat, a határidőket, a vállalatok kultúráját. Ez a tanulási folyamat azt eredményezheti, hogy 2-3 év múlva a PTE is alkalmas lesz nagy multik „kiszolgálására”. Ennek érdekében a mostaninál sokkal több operatív szintű szakmai egyeztetésre, fórumra és partnertalálkozóra van szükség, ahol a vállalkozó megismerheti, hogy a kutatással kapcsolatban felmerülő igényével kihez fordulhat az egyetemen, az egyetem pedig feltérképezheti, hogy az adott vállalkozás mivel foglalkozik. A sok élő egyeztetés pedig odavezet, hogy a felek képesek lesznek közösen projekteket fejleszteni.
– Van-e példa a most kialakuló pécsi modellre?
– A Budapesti Műszaki Egyetemnek van egy mintamodellje, a FIEK (Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ), ez jó példaként szolgált számunkra. Az ország más egyetemei is hasonló cipőben járnak, mint a pécsi, az egyablakos rendszer, a helyi igények kiszolgálása, a bürokrácia csökkentése érdekében szinte mindegyiknek van tennivalója. Az országban csak a pécsi iparkamarának van innovációs bizottsága, és az, hogy ezzel együttműködik a helyi egyetem, a kutatóközpont és a tanácsadó testület, az önmagában egyedülálló. Reményeink szerint hatékony lesz az általunk is tervezett modell, de még meg kell töltenünk igazi partnerséggel, együttműködéssel, ki kell tűzni 2-3 jó „csapásirányt” és azt következetesen mindenkinek végre kell hajtania. A Szentágothai Kutatóközpont működési szabályzata hamarosan megváltozik, így már lehetővé válik, hogy az ott található laborok, felszerelések, berendezések, a humán erőforrás bárki számára bérelhető legyen.
– A tanácsadó testület munkájának mi lesz az első látható eredménye?
– Ha elindul a valós egyablakos innovációs rendszer, ha létrejönnek a partnertalálkozók, és ha a 2019-es év elején sikerül az ipari-műszaki kutatócsoportot létrehozni, akkor az a tanácsadó testület munkájának eredménye lesz. Az eddigi négy ülésünkön a kutatóközpont 2-2 kutatócsoportjának vezetője bemutatta, hogy mivel foglalkoznak, így mi is megismerhettük az ottani potenciált. Azt is fontos szem előtt tartani, hogy vannak-e olyan vállalkozások a régióban, amelyek tudásban, kapacitásban képesek kapcsolódni az egyetemhez. Nekünk abban kell segítenünk, hogy a két oldal egymásra találjon.
„A digitális technológia és a big data jelenti az egyik közös kapcsolódási pontot”
– A digitális technológia radikálisan képes átalakítani a hagyományosan konzervatív szektorokat (bank) és hagyományos eszközöket (gondoljunk csak az önvezető autókra). A „mezőgazdaság 4.0” kifejezésben a 4.0 tulajdonképpen a digitalizációt és információtechnológiát jelenti. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a mi vállalkozásunk által értékesített munkagépeket (vetőgépek, permetezőgépek, műtrágyaszórók stb.) helymeghatározó eszközök, szenzorok vagy digitális kijuttatási tervek vezérlik. A digitális technológia és a „big data” jelenti az egyik közös kapcsolódási pontot a Szentágothai Kutatóközponttal – mondja dr. Borsiczky István, a mezőgazdasági gépek kereskedelmével és fejlesztésével, növénytermesztési technológia-, valamint az ökológiai gazdálkodás precíziós technológiájának kutatásával foglalkozó Tomelilla Kft. ügyvezetője.
– Vállalkozásunk komplex technológiafejlesztéssel foglalkozik, nemcsak vegyszeres, hanem ökológiai termesztésben előállított „bio” növényekkel kapcsolatban is. A „bio” technológiában is radikális változás várható, mind az előállított árumennyiséget, mind pedig a gépeket illetően. Az autonóm, „önvezető” munkagépeké a jövő és ezeknek a közös fejlesztésében is látunk lehetőséget. A technológia környezetre gyakorolt, valamint a segítségével előállított egészséges élelmiszerek élettani hatásainak vizsgálata nagyon sok közös kapcsolódási pontot biztosít az SzKK-val.
Az agrárágazat hagyományosan erős Baranya megyében, kiváló, az új technológiára fogékony szakemberek vezetik a gazdaságokat és a termésátlagok is jellemzően az országos átlag fölött szoktak lenni. Mivel a digitális technológia áttörésének az elejénél tartunk és a fejlesztésekkel is jól állunk, úgy gondolom, hogy az SzKK-val való együttműködésünk gyümölcsöző lehet.
„Olyan technológiát adjunk a kutatóknak, amire ténylegesen szükségük van”
Dr. Kun András a Nikon üzletágvezetője annál az Auro-Science Consulting Kft.-nél, amely a Nikon optikai műszerek kizárólagos kereskedője Magyarországon. A vállalkozás közreműködésével valósult meg Budapesten a Nikon Center of Excellence az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben. Kun András jelentős tapasztalattal rendelkezik a kutatás-fejlesztést célzó nagyberuházások és a kutatási projektek szakmai támogatásában.
– A Szentágothai Kutatóközpontban már több éve kirajzolódott egy irány, egy ún. core facility projekt. Érdemes megemlíteni, hogy ez szinte az egyetlen olyan biológiai kutatóközpont, amely nem a Magyar Tudományos Akadémiához tartozik, hanem egy egyetemhez. Ez a jelentős méretű és infrastruktúrájú egyetemi intézmény tehát egyfajta függetlenséggel bír, más finanszírozási és döntéshozói háttérrel. Az egyetem vezetése az SZKK-val kapcsolatban olyan beszerzéseket és együttműködéseket indított el, amelyek az egész régióra vagy az országra vetítve is nagy jelentőségűek. Az általam képviselt cég, a Nikon igen komoly kutató mikroszkóprendszerekkel rendelkezik, jelenleg Magyarországon nekünk van a legnagyobb „gyári” támogatású optikai mikroszkópközpontunk, amit mind az egyetemek és kutatóközpontok, mind az ipari szereplők is használhatnak. Ezt egy együttműködés kapcsán hoztuk létre, és ma már japán mérnököket is fogadunk a közös fejlesztések érdekében. Ennek analógiájára kezd kialakulni az SZKK-ban is egy központ, annyi különbséggel, hogy több cég műszerei vesznek részt a projektben. A tanácsadó testületnek tulajdonképpen azt a know-how-t igyekszem átadni, amit 2010 óta kialakítottunk Budapesten. Az általam képviselt cég elkötelezett amellett, hogy olyan technológiát adjunk a kutatóknak, amire ténylegesen szükségük van. A technológiát ugyanis a kutatók igényei alapján fejlesztik. A hangsúly az együttműködésen van, a cél, hogy mindenki előrébb tudjon lépni és a kutatók olyan technológiához jussanak, ami a tudományterületüket maximálisan kiszolgálja.
A tanácsadó testületben azt a tapasztalatomat is tudom kamatoztatni, amelyet a sok egyetemmel és intézettel való kapcsolatomban szereztem. Látom a stratégiai döntések eredményét, szoros kapcsolatokat tartok hazai kutatókkal, benne vagyok a laborépítési folyamatokban, így a pécsi és a megyei távlatokon túlmutató közelítést tudom hozni. Valószínűleg a Nikon Centre of Excellence-nek (amiből 21 van a világon) a kistestvére születik meg a közeljövőben Pécsett, ami abszolút ideális környezetet teremt majd a kutatásoknak és a kutatásfejlesztésnek.
„Az egyetemi kutatóközpont a vállalkozások alkalmazott kutatási igényeit is kiszolgálja”
– Az érdekeltségi körömbe tartozó vállalkozások alapvetően a mezőgazdaságitermény-termelés, az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás terén tevékenykednek. Az, hogy hogyan lehet minél hatékonyabban, tehát egységnyi területen minél kevesebb erőforrás felhasználásával, minél kisebb környezeti terhelés mellett minél több és jobb minőségű élelmiszert, nem utolsósorban minél biztonságosabban előállítani és eljuttatni a fogyasztókhoz, véleményem szerint bolygónk jelenlegi, rohamosan növekvő népessége miatt ma már az egyik legfontosabb kérdés. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja mikrobiológiai kutatási kapacitásai révén az élen járhat azokban a világszínvonalon is még csak gyermekcipőben lévő új kutatási irányokban, amelyek a részben a klasszikus, részben a klímaváltozás kapcsán újonnan fellépő növény- és állat-egészségügyi problémák elleni fellépést segíthetik, példa erre az egyes fertőzéseket kimutató gyors tesztek vagy baktériumölő (bakteriofág) készítmények kifejlesztése – foglalja össze a növényvédelmi kutatásokkal, agrotechnikai fejlesztésekkel foglalkozó IMMOPACTUM Zrt. vezérigazgatója, dr. Meskó István.
A tanácsadó testület tagjainak a véleményét első ülésünk alkalmával abban a tárgyban kérte ki az egyetem, illetve az SzKK vezetése, hogy segítsünk azonosítani azokat a kutatási irányokat, amelyek globálisan a legnagyobb perspektíva előtt állnak, ezen belül érdeklődésre tarthatnak számot hazai, elsősorban a Baranya megyei vállalkozások körében. Emellett eredményeik gyorsan és magas hatásfokkal átültethetők a gyakorlatba, egyben újdonságuk és a magas nemzetközi érdeklődés révén a publikációs lehetőségek a fiatal kutatói nemzedék számára vonzó, amely révén nem csak megtartani tudja a Pécs az ifjú kutatókat, de képes lesz magához vonzani is a szakma legjavát. Perspektivikusan a legnagyobb közvetlen hatást gyakorló területekként a humán egészségügyi kutatásokon és a már említett mezőgazdasági, élelmiszeripari lehetőségeken túl az autóipari, távközlési, építőipari és energetikai területeket kiszolgáló, valamint az információs, úgynevezett big data típusú irányokat azonosítottuk.
Az Egyetem és az SzKK vezetői felismerték annak a fontosságát, hogy megismerjék a helyi cégek kutatási igényeit, és alkalmazott kutatásaikkal segítsék azok működését, valamint azt a törekvést, hogy megismertessék egyrészt a kutatóközponton belül zajló tevékenységeket, másrészt a kkv-kal való együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az iparkamara ebbe partnerként maximálisan beleállt. Az első és legfontosabb, hogy a vállalkozók előtt világossá váljon, hogy egy egyetemi kutatóközpontban nem csak az alapkutatási jellegű feladatokra van kapacitás és fogadókészség, hanem ugyanúgy készek együttműködni a vállalkozások úgynevezett alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálására is. Másodsorban egy vállalkozó üzleti döntésként is tekint egy kutatási megbízásra. Akkor mer belevágni egy kutatás megrendelésébe, ha tisztában van a várható kutatási eredmény hozadékain túl annak költségvonzataival, időhorizontjával, fizetési kötelezettségeinek esedékességével, esetleges forrásbevonási (pályázati) lehetőségekkel, a jogügylet adóvonzataival, és nem utolsósorban egy sor szerzői jogi és iparjogvédelmi kérdéssel. Ugyanakkor a vállalkozónak el kell tudni fogadnia a kutatók publikációs szempontjait is.
Sokan attól félnek, hogy az egész túl bonyolult, áttekinthetetlen útvesztő, sőt egy kutatás finanszírozását csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak. Ez badarság: a rendszer jól áttekinthető, a kutatóközpont rendelkezik azzal a gyakorlattal, divatos szóval „know-how”-val, ami a zökkenőmentes lebonyolításhoz kell, és ma olyan pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek mellett egy kevéssé tőkeerős vállalkozás is bátran belevághat egy kutatás finanszírozásába, amely alapjaiban változtathatja meg a piaci pozícióit, lehetőségeit.
A vállalkozók akkor fognak megjelenni nagy számban, ha – azon túl, hogy félelmeiket és tévképzeteiket legyőzték – áttekinthető és transzparens jogi és működési keretrendszerben előre látják a kutatási projekt lefutását. Személy szerint én – korábbi tapasztalataimat felhasználva – ennek jogi és működési a keretrendszernek a kidolgozásában tudok tanácsot adni.
„Kutatói körökben sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a műszaki tudományoknak”
A villamos automatizálással, ipari elektronikával-szenzorikával, kapcsoló- és vezérlőszekrények gyártásával, villamos folyamatirányítással, az ehhez kapcsolódó tervezési, programozási, robotizálási, fejlesztési és helyszíni szerelési munkákkal foglalkozó pécsi KONTAKT-Elektro Kft. hosszú távú fejlesztési területként a hidrogénüzemű tüzelőanyag-cellás technológiák hazai meghonosításán dolgozik. A céghez tartozó Robatech Kft. az ipari ragasztás technológiákon kívül speciális és célgépgyártással foglalkozó mérnökirodaként működik. Tevékenységi területük Magyarországon kívül szinte valamennyi európai ország, így jelentős tapasztalatra tettek szert a nemzetközi együttműködésekben. A cégalapító-ügyvezető Hirth Ferenc azért tartja fontosnak, hogy a saját cégével, az általa képviselt ágazattal, területtel jelen legyen a testület munkájában, mert véleménye szerint az egyetemi, tudományos és kutatói körökben sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a műszaki tudományoknak, kutatásoknak, fejlesztéseknek és kooperációknak.
A tanácsadó testület működésének fontos szerepe lehet az előbbiekben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, a régió műszaki arculatának kialakításában. A testület működésének és a PTE karaival való együttműködés kialakításának kézzelfogható haszna lesz a jövőben a közös fejlesztési-innovációs munkák területén a térség villamosipari szereplői számára – véli Hirth Ferenc.
„Tudományos szakemberekre, szolgáltatásokra a jövőben is szüksége lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőinek”
– A régió legnagyobb termelővállalata a paksi atomerőmű, az ország közel s távol legnagyobb projektje a Paks 2. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a PTE között az elmúlt több mint harminc év alatt igen jó együttműködés jött létre annak ellenére, hogy a PTE képzési és kutatási portfóliója látszólag távol áll a nukleáris ipartól. Egy atomerőmű üzemeltetése vagy egy új építése azonban jóval összetettebb, hogysem azt a nukleáris iparra specializált mérnöki tudományok kielégíthetnék, így a PTE igen szerteágazó tudományos kompetenciájára, az általa képzett szakemberekre, illetve a tudományos szolgáltatásokra a jövőben még inkább szüksége lesz az üzemeltetőnek, valamint az építtetőnek. Itt a műszaki tudományok mellett az orvostudomány, az egészségtudomány, a környezettudomány, a szociológia és a jog egyaránt szóba jöhet. Az SzKK-koncentrált PTE-s tudományosság, és még ha a lehetséges ipari érdeklődés tágabb az SzKK profiljánál, de az SzKK mint integráló-szervező intézmény a PTE ipari igényei kielégítésének szervezője is lehet – mondja Katona Tamás János, aki az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. képviseletében, a Paks 2 projekt egyik bábájaként, a projekt előkészítésének közreműködőjeként vesz részt a tanácsadó testület munkájában.
– Évek óta folyik egy előkészítő munka, részben az SzKK szervezésében, amely meghatározta a nukleáris ipar szereplőivel való kapcsolat tartalmát és formai kereteit, ezt a PTE most realizálja. Ennek tapasztalataival járulok hozzá a testület munkájához, amelynek kézzelfogható hasznáról majd az elszámoláskor kell beszélni. Most a reménybeli haszonról lehet, például: az új atomerőmű építői kiemelkedő, klinikai színvonalú orvosi ellátást kaphatnak. Kezelhetők lesznek az olyan konfliktusok, amelyek a környezeti hatásvizsgálat megállapításai, ígéretei és a létesítési folyamat során mért adatok, tények értelmezése között alakulhatnak ki.
„K+F tevékenységünk tapasztalatait hasznosítani tudjuk a tanácsadó testület munkájában”
– Ma a technológiai változások tömegesen jelennek meg a világban. Ez minden ipari vállalatnak jelentős kihívásokat jelent, hiszen ha a versenytársaink előbb találják meg az alkalmazási lehetőségeket, akkor jelentős versenyelőnyre tehetnek szert velünk szemben. A technológiai változások és a kutatási eredmények alkalmazhatósága pedig lehetőséget is jelent a Lakics Kft.-nek arra, hogy mi tegyünk szert versenyelőnyre, ha gyorsabbak tudunk lenni a riválisainknál. Abban vagyunk érdekeltek, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a tudományos intézetekkel, mert így első kézből juthatunk információhoz és le tudjuk rövidíteni a kutatási eredmények ipari hasznosításának a folyamatát. Ebben a tekintetben kézenfekvő volt, hogy a hozzánk regionálisan közel álló Pécsi Tudományegyetem kutatóközpontjának működésében aktív szerepet vállaljunk. Bízunk abban, hogy ezzel is segítjük a régió gazdasági és tudományos fejlődését, ami a Lakics Kft. számára gazdasági érdek és lokálpatrióta szándék is – foglalja össze az elsősorban a megújuló és tradícionális energiaszektor számára nagyméretű, bonyolult, hegesztett acélszerkezetek, precízen megmunkált berendezések gyártásával foglalkozó Lakics Kft. ügyvezetője, Lakics Péter, hogy miért tartja fontosnak részvételüket a testület munkájában.
– Vállalkozásunknak van egy olyan saját fejlesztésű terméke, amelynek a piacra kerüléséhez további fejlesztésekre van szükség. Ebben a fejlesztési munkában jelenleg több magyar egyetemmel is együtt dolgozunk. Ennek a K+F tevékenységnek a révén már olyan, több éves együttműködési tapasztalattal bírunk, amelyeket hasznosítani tudunk a Szentágothai Kutatóközpont Tanácsadó Testületének munkájában. A Lakics Kft. piaci ismereteivel és a munkája során felmerülő igényeivel segíteni tudja a kutatók munkájának és az ipari igényeknek az összehangolását.
Saját fejlesztésű termékünk egy energetikai berendezés, amelynek a piacra juttatásában és a versenyképességének megteremtéséhez szükségünk van az egyetemeken folyó kutatómunka eredményeire. Az SzKK Épületenergetikai Klasztere és a Big Data kutatócsoport lehetnek azok a testületek, amelyekkel konkrét feladatokon dolgozhatunk együtt. A Big Data kutatócsoport a berendezéseinkről begyűjtött adatok felhasználásában és kiértékelésében tud kézzelfogható segítséget nyújtani. Az Épületenergetikai Klaszter abban tud támogatni bennünket, hogy megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek mentén az energetikai berendezésünk részt vehet az épületek optimális energiaellátásában.
„Egyes jelentős fejlesztéseket nemzetközi együttműködéssel lehet megvalósítani”
– A régióban nincs sok gyógyszeripari gyártó, kutató, fejlesztő vállalkozás, ez már eleve megadja az egyik hangsúlyt, az egyik fő működési területet, amit fontosnak érzünk az egyetemekkel való kapcsolatok kialakításában. A tanácsadó testületben való részvételünk azt is szolgálja, hogy rá tudunk mutatni a szegmensünkben újdonságként ható területekre, és fogadni tudjuk az egyetemtől azokat a találmányokat, amelyeket be lehet illeszteni az innovációs folyamatba. Véleményem szerint az innováció nem azzal zárul, hogy feltalálunk valamit, hanem azzal, hogy terméket vagy szolgáltatást, azaz piacra vihető cikket állítunk elő. Gyógyszeripari vállalkozásként segítünk az egyetemi találmányok teljesülésében – mondja Pallos József Péter, a gyógyszerkutatással, gyógyszergyártással foglalkozó PannonPharma Zrt. vezérigazgatója.
– Az élelmiszerek is legalább olyan fontosak az emberi egészség szempontjából, mint a gyógyszerek. A kormány népegészségügyi törekvéseivel hangsúlyváltást szeretne elérni, azaz, hogy ne várjunk addig, amíg az emberek betegek lesznek, a gyógyító szféra igyekezzen minél tovább egészséges állapotban tartani őket. Nagyon sok olyan anyagra, vizsgálóeszközre, egészségipari termékre van szükség, amely akár az élelmiszerek hiányos tápanyagtartalma, a stressz vagy a civilizációs ártalmak okozta problémák kivédésére szolgál, amely erősebbé, ellenállóbbá teszi az ember szervezetét. Ezek azok a fejlesztések, amelyek érdekelnek bennünket.
Emellett az egyetemen olyan szakemberek dolgoznak, akik nem biztos, hogy az iparban rendelkezésre állnak, valamint olyan eszközök, vizsgálati módszerek, vizsgálóhelyek, amelyek elengedhetetlenek a termékek engedélyezéséhez, klinikai vizsgálathoz vagy a termékkel kapcsolatos gyártási, minőségellenőrzési folyamatokhoz. Miután a gyártás műszaki feltételeket igényel, ezért nagyon sok ilyen jellegű feladatot csak az egyetem műszaki karával közösen tudunk megoldani. Ezek olyan jelentőségű fejlesztések, amelyeket sokszor hazai erőkkel nem, de nemzetközi együttműködéssel meg lehet valósítani. Azt látni kell, hogy az ipar szemüvege, nézőpontja más, mint az akadémiai, egyetemi struktúráé. Mi, ipari cégek meg tudjuk fogalmazni, hogy mire vállalkozunk és mire nem. Adott esetben az sem biztos, hogy amire vállalkozunk, az 100%-osan teljesül, mert a fejlesztésnek mindig vannak buktatói. Erre időben fel tudjuk hívni a figyelmet.
„A kulcsszó az együttműködés”
A pécsi székhelyű Hauni Hungaria Kft. több mint 1 000 magasan képzett dolgozójával széles körű szolgáltatásokat nyújt a berendezés- és gépgyártás területén: a konstrukciótól a forgácsoláson, lemezmegmunkáláson, szerkezeti egységek és gépek összeszerelésén keresztül egészen a komplett gépek és berendezések fejlesztéséig. Zalay Buda a cég stratégiai projektjeinek vezetőjeként van jelen a tanácsadó testületben.
– Örömmel látom, hogy az SzKK az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatási témák iránt is nyitott. Minket elsősorban ez utóbbi érdekel, ezen belül is a műszaki területek. Itt szeretnénk együttműködni, támogatni egyes kutatócsoportok munkáját.
Ipari tanácsadó testületi tagként számomra a kulcsszó az együttműködés. Meg kell ismerjék egymást az érdekelt felek: a kutatóközpont munkatársai és a piaci szereplők. Ezt az együttműködést szeretném erősíteni, elősegíteni jelenlétemmel. Ha sikerül egy olyan alkalmazott kutatási területet azonosítani és erre munkacsoportot létrehozni, amely a gépgyártás területén keresi az innovációt, akkor nagyon komoly lehetőséget látok az együttműködésben. Azon leszünk, hogy ez sikerüljön!
Dr. Czéh Árpád, a Soft Flow Hungary Kft. cégvezetője a későbbiekben nyilatkozik