Fontos hír a környezetvédelmi biztosításra vonatkozóan

2024. január 1-jétől életbe lépett a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgazdálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben okozott, előre nem látható környezeti károk elhárításának finanszírozását részletezi.

A rendelet első olvasata szerint az a gazdálkodó szervezet is biztosításkötési kötelezettség alá tartozik, amely a Hulladéktörvény (2012. évi CLXXXV. törvény) alapján hulladéktermelőnek minősül. Azonban 681/2023. (XII. 29.) Kormányrendelet 12. §-a megfogalmaz egy sajátos szabályt, amely miatt ellentmondás alakult ki a kötelezettek körében, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állásfoglalást kért az Energiaügyi Minisztériumtól.

A Minisztérium válasza szerint azon hulladéktermelők, amelyek nem végeznek hulladékgazdálkodási tevékenységet nem kötelezettek a 681/2023. (XII. 29.) Kormányrendeletben foglalt biztosítás megkötésére.

A NAK teljes közleménye ide kattintva olvasható el.

 

Jelentkezzen a Bridge to Benefits Mesterkurzus 2024-es évadjára!

Fontos Önnek, hogy cége tevékenysége során pozitív társadalmi és környezeti hatást generáljon?

Érdekli

  • hogyan lehet társadalmilag hasznos ügyekért tenni, miközben az üzleti modell is fejlődik
  • hogyan lehet túllépni az egyszeri segítségnyújtó, adományozó akciókon,
  • hogyan lehet partnereket szerezni a fontos és jó ügyek mentén, amikkel valóban pozitív változást tud generálni a közvetlen környezetében és azon túl is?

Akkor a Bridge to Benefits Mesterkurzus Önnek szól!

A szervezők mikro-, kis- és középvállalkozásokat keresnek az ország egész területéről, akik érdeklődnek olyan fejlesztési lehetőség iránt, amelynek köszönhetően tevékenységük társadalmi és környezeti célok mentén fejlődik, emellett pedig nyitottak arra, hogy nagyvállalatok és civil szervezetek, önkormányzatok jógyakorlatait és tapasztalatait megismerjék, adott esetben adaptálják azokat.

A Mesterkurzus két részből áll: egy hét alkalmas, interaktív workshop sorozatból, majd egy azt követő támogatási (inkubációs) időszakból. A workshopok – egy külön alkalom keretében – pitch eseménnyel zárulnak, ahol a vállalkozások bemutathatják a kidolgozott környezeti és/vagy társadalmi hasznossággal bíró szolgáltatásukat/terméküket, kezdeményezésüket, azzal a céllal, hogy tevékenységükhöz további partnereket szerezzenek, illetve lehetőséget kapjanak hosszútávú együttműködések elindítására.

Az inkubáció időszaka a programsorozaton kialakult új kapcsolatokhoz, új projektkezdeményezésekhez féléves időtartamban nyújt támogatást.

 

Bővebb információ:  https://nemzetkoziprojektek.bkik.hu/hirek/jelentkezz-a-bridge-to-benefits-mesterkurzus-2024-es-evadjara/

Are you our new project manager?

If you have a positive personality, enjoy working in a team, are open to learn new things, are dynamic and creative, this is your place.

The Chamber of Commerce and Industry of Pécs-Baranyai is looking for a new colleague to the position of project manager.

Place of work: Pécs.

Your main tasks will be: managing national and international projects

  • implementation of project tasks
  • financial and professional administration of projects
  • communication and contact with partners and stakeholders participating in the project

What we expect:

  • confident communication in Hungarian and English
  • high degree of IT culture

Advantage:

  • higher education
  • project management experience
  • “B” category driver’s license
  • knowledge of additional foreign languages

What we offer:

  • fixed-term employment contract (24 months)
  • promising professional career, creative work
  • youthful team
  • diverse, interesting tasks, performance-oriented professional environment
  • extensive network of connections
  • adequate income, cafeteria

If you’re interested in the position, please apply by submitting your CV in English via email: until February 19.

Planned start of filling the position: March 2024

We handle the received materials in accordance with our privacy statement.

Vállalkozása nem TB kifizetőhely? Ne felejtsen el regisztrálni!

2024. január 1-től a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy (ún. „önfoglalkoztató”)

  • a csecsemőgondozási díj,
  • az örökbefogadói díj,
  • a gyermekgondozási díj,
  • a táppénz,
  • a baleseti táppénz,
  • és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet

kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, a Kormány rendeletében meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: SZÜF) közzétett űrlap alkalmazásával, kizárólagosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint elektronikus úton nyújthatja be.

2023. december 31. napját követően az ÁNYK-ból beküldött

  • Foglalkoztatói igazolás,
  • Igénybejelentés és
  • Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához

elnevezésű nyomtatványokat az egészségbiztosító nem fogja befogadni.

 

Bővebb információ:

https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Foglalkoztatok/elektronikus-ugyintezes

Építőiparosok figyelem! Lejár a képesítésekre vonatkozó moratórium

Az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, valamint egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 4/A. §-ban szereplő moratórium 2023. december 31-én lejár.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett vállalkozó kivitelezői névjegyzék év végén felülvizsgálatra kerül, melyről az érintett vállalkozások tájékoztatást kaptak. Amennyiben tevékenységi körei között szerepel olyan (pl.: gipszkartonszerelés, térburkolás), amelyre vonatkozik a rendelet, akkor az alábbi teendői vannak az év végéig:

  • Ha időközben Ön, vagy alkalmazottja megszerezte a szükséges szakképesítést (pl.: szárazépítő, gipszkartonszerelő, burkoló, épületburkoló), de adatait még nem módosította, úgy adatmódosítást kezdeményezhet a következő oldalon keresztül, kizárólag elektronikus ügyintézés formájában: A VÁLLALKOZÁS ADATAINAK MÓDOSÍTÁSA
  • Amennyiben az érintett tevékenység(ek)hez szükséges szakképesítést a rendelet hatálybalépése és a moratórium lejárata között nem szerezte meg, úgy nincs teendője, az érintett tevékenységi kör a vállalkozó kivitelezői nyilvántartásból törlésre kerül. Amennyiben a törlést követően van/vannak további tevékenységi köre(i), így arra vonatkozó jogosultsága változatlanul elérhető marad a kivitelezői névjegyzékben.

Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben csak olyan tevékenységi köre van jelenleg a névjegyzékben, amelyre a fenti határidő vonatkozik, és a rendelkezésre álló időn belül nem szerezte meg a szükséges szakképesítést, úgy kivitelezői regisztrációja – 2024. január 1. napjával – törlésre kerül.
Az állami adatbázisokban való törlést az MKIK nem kezdeményezi.

Változik a békéltető testületek illetékességi területe

A vállalkozás a fogyasztóvédelmi törvény alapján köteles a fogyasztót tájékoztatni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testület elérhetőségeiről, ami sok vármegyében 2024. január elsejétől megváltozik.

A békéltető testületek megalakulásuk óta a területi kereskedelmi és iparkamarák mellett működtek. A illetékességi területüket módosítja a fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1. napján hatályba lépő változása.

A változás értelmében már nem minden vármegyei kamara működtet békéltető testületet: 12 vármegye székhelyén megszűnik a békéltető testület, feladatukat a fogyasztóvédelmi törvény mellékletében megjelölt békéltető testület veszi át, melyek a következők:

•       Baranya Vármegyei Békéltető Testület Baranya, Somogy és Tolna vármegyékben;

•       Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyékben;

•       Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Békés vármegyékben;

•       Fejér Vármegyei Békéltető Testület Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyékben;

•       Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyékben;

•       Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben;

A Budapesti Békéltető Testület és a Pest Vármegyei Békéltető Testület illetékességi területe nem változott.

A törvény alapján  a békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon. Az üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.

Felhívjuk a vállalkozások figyelmét, hogy a fentieknek megfelelően módosítsák a békéltető testület elérhetőségére vonatkozó, fogyasztók számára adott tájékoztatásukat!

A Baranya Vármegyei Békéltető Testület elérhetőségei:

Tájékoztatás


https://www.facebook.com/baranyavarmegyei.bekeltetotestulet

0672/507-154

 

Csökkenek a rendszerhasználati díjak

A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) és az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Steiner Attila bejelentette, hogy csökkentésre kerülnek a rendszerhasználati díjak, melynek köszönhetően az áramárak terén is jelentős mérséklődés várható. Az MKIK már 2022. szeptemberében jelezte Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszternek, hogy a magas rendszerhasználati díjak jelentős terhet rónak a vállalkozásokra, majd a GVI-vel és PwC-vel közösen készített kutatásban ismételten felhívta erre a figyelmet, javasolva az elosztói díj és az átviteli díj mérséklését. A területi kamarai jelzések nyomán pedig ismételten megküldték a javaslatokat Lantos Csaba, energiaügyi miniszternek 2023. március elején.

A bejelentés több tízezer cégnek jelent könnyebbséget. A MEKH bejelentése szerint 2024. január 1-jétől a rendszerhasználati díj részét képező átviteli díj átlagosan 30%-kal kerül kevesebbe, míg az átlagosan fizetendő elosztási díjak csökkenése – feszültségszinttől függően – 7-68% közötti mértéket tesz ki. További költségcsökkenést eredményezhet, hogy az energiaárak is mérséklődtek a tavaly őszi-téli időszakhoz képest – így az új áramévre már kedvezőbb áron köthetnek áramvásárlási szerződést a vállalkozások.

A közleményhez kapcsolódóan Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a változás nyomán 2024-től 4 forinttal csökkennek kilowattóránként a rendszerhasználati díjak több tízezer közepes és nagyfogyasztó vállalat számára.

A rendszerhasználati díjak mérséklése mellett pedig az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak, ösztönözve ezzel a cégeket a rendszerkiegyenlítésben egyre nagyobb szükségű tárolók telepítésére. Ehhez január közepén megnyílik a 62 milliárdos tárolótelepítési pályázat is.

Környezetvédelmi felelősségbiztosítás

Bár a rendelet már nyáron megjelent (271/2023. (VI. 29.)) sok vállalkozás csak most szembesült vele, hogy 2024. januárjától környezetvédelmi biztosítással kell rendelkeznie.

A 2012. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Hulladéktv.) meghatározott gazdálkodó szervezetek a tevékenységükkel okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozása céljából környezetvédelmi biztosítást kötelesek kötni.

A Hulladéktv. alapján környezetvédelmi biztosítás kötésére azok a gazdálkodó szervezetek kötelezettek, amelyek:

1. a Kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladékot termelnek (a továbbiakban: hulladéktermelő)
2. hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végeznek, ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét (a továbbiakban: hulladékgazdálkodó)
3. a 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoznak, kivisznek vagy átszállítanak.

A Kormányrendelet határozza meg miszerint hulladéktermelőnek minősül azon gazdálkodó szervezet, amelynek a tárgyévben a telephelyén képződött és birtokolt hulladékának éves mennyisége meghaladja

1. veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
2. nem veszélyes hulladék esetén a 2000 kg-ot,
3. nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

 

Egy ilyen felelősségbiztosítás például abban segít, hogy a vállalkozás fedezze az esetlegesen a telephelyen történő környezetszennnyezésből adódó helyreállítási költségeket.

Fontos tudni, hogy a korábban piacon elérhető környezetvédelmi felelősségbiztosítások jelentős része nem felel meg a rendelet előírásainak (jellemzően a 10 millió forintos limitösszeg nem áll rendelkezésre önállóan), ezért azoknak a vállalkozásoknak is új szerződést kell kötniük, amik korábban már rendelkeztek ilyen jellegű biztosítással.

Közeleg a határidő – új jogszabályi kötelezettség a vállalkozások nagy részének!

A 2023. július 24-ei határidőt követően 2023. december 17-től már az 50 fő feletti vállalkozásoknak is meg kell felelniük a 2023. évi XXV. törvény, az ún. „Panasztörvény” rendelkezéseinek.

A jogszabállyal kapcsolatban dr. Egerszegi Zoltán, a Meló-Diák Dél Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja, ügyvéd, munkajogi szakjogász az alábbiakat emelte ki:

Az uniós irányelv nyomán átvett jogintézmény a magyar vállalkozások versenyképességét, hatékonyságát, valamint a munkavállalók jóllétét is emelheti, amennyiben az adott vállalkozás megfelelő módon kiépíti és működteti bejelentővédelmi rendszerét.

A jogszabály sarkalatos pontja a bejelentés kivizsgálásakor a függetlenség és pártatlanság követelményének való megfelelés. Ennek a követelménynek a vállalkozások leghatékonyabban külső szolgáltató igénybevételével tudnak eleget tenni. A bejelentővédelmi rendszer bevezetése és működtetése egyrészt jogszabályi kötelezettség, másrészt hatékonyságnövelés a cégek számára.

Az alábbi linken részletes információk érhetők el a témával kapcsolatban:

https://www.hrportal.hu/hr/veszesen-kozeledik-a-hatarido-hogy-legyen-2-heten-belul-visszaeles-bejelento-rendszered-20231201.html

Mi köze a boroshordónak a fejlesztéspolitikához?

Alapvetően nem sok, viszont ha betekintünk egy nemzetközi cég folyamataiba, akkor már annál több.

December 7-én a kamara testületi tagjai egy összevont bizottsági ülés keretében összegezték az évet Szigetváron. Az eseményen, aminek a Trust Hungary Zrt. adott otthont, a Fejlesztéspolitikai Bizottság, az Iparfejlesztési Bizottság és az Ipari Tagozat elnökségének tagjai vettek részt.

A Trust olyan kitűnő minőségű hordók gyártásával foglalkozik, amik megfelelnek a borászok tölggyel szemben támasztott igényeinek. A gyártás során a legmodernebb berendezések használatával és szigorú minőségellenőrzéssel érik el a megrendelők elvárásait. A résztvevők betekintést kaptak egy nemzetközi vállalatcsoport gyártási folyamataiba: Salamon Balázs, cégvezető mutatta be a hordókészítés folyamatát, az alapanyag-beszerzéstől, a hordók égetésén át, azok gravírozásáig. Az amerikai és francia technológia, a magyar kreativitással kiegészülve, valamint az egyedi pörkölési eljárások együtt eredményezik az összetéveszthetetlen “Trust ízvilágot”. A Trust Hungary a kiváló minőséget a termék teljes nyomon követéssel garantálja, az erdőtől a hordóig, szerte a világon. A cégnél nem csupán gyártanak, hanem termékfejlesztéssel is foglalkoznak pl: a Nutrioak®  egy sajátos chips keverék, mely biztosítja a következetes és a gyümölcsös erjedést, miközben a nemkívánatos metabolitokat kordában tartja.

A bizottsági tagok a céglátogatást követően egy vitaindító előadást hallgathattak meg. Hoffmann Tamás, a Fejlesztéspolitikai Bizottság elnöke, akit nemrég megválasztottak a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség elnökének, az építőipar helyzetéről tartott egy átfogó előadást. Ezt követően a résztvevők a jelenlegi gazdasági összefüggéseket, a nemzetgazdasági folyamatokat elemezték, beleértve a potenciális állami beruházások és támogatási programok hatásait. A cégvezetők várakozásai vegyes képet mutatnak, de abban mind egyetértettek, hogy szinte lehetetlen előre látni a folyamatokat és arra stratégiát építeni, akár az értékesítés, akár a béremelések tekintetében.