Egy héttel ezelőtt a rég várt GINOP 121 pályázat beadása során számtalan (számos) probléma merült fel. Leállt a rendszer. Nem engedte be a pályázót a rendszer. Nem sikerült feltölteni a pályázatot. Nem kapott sorszámot a pályázó. 14 másodperc alatt kimerült a pályázati keret. Számítások alapján közel 5000 KKV állt fel a rajtvonalra, majd a startpisztoly eldördülése után pár méterrel már meg is állt, vagy megállították.
A kamarák, vállalkozások, pályázati szakértők jelzései alapján gyors döntés született. Aki elrajtolt úgy tekinti a rendszer, mintha befutott volna, keretet is emelnek. Csak a meghirdetett 100 méteres síkfutás helyett 110 m gátfutást értékelnek.
Ennek a rendszernek az alapvető eleme a benyújtás sebessége és így a meghirdetett keret felhasználásának sebessége. Aki felkészült és gyorsan, sikeresen beadja és feltölti pályázati projektjét joggal várhatja annak sikerességét.
Felmerül a kérdés. A gyors agár a legjobb kutya? Ha támogatásról (nem hitel, nem visszatérítendő) beszélünk nem hatékonyabb-e, ha:
– azonos beadási körülmények között egymással is versengő vállalkozások üzleti adatait és a pályázati tervet is szakmai szempontok szerint értékelünk?
– megyei bíráló bizottságokat hoznak létre, ahol a megyei cégeket a szakértőt ismerik – kiszűrhetők a pályázati forrás lovagok?
– az informatikai problémák elkerülése végett legalább 6-8 napos beadási sáv áll rendelkezésre?
– a várható és megtapasztalt igényeknek megfelelően rugalmasan alakul a pályázati források kerete, akár más célcsoport hátrányára is, hiszen a cél a gazdaság fejlesztése?
Szakmai egyeztetés kezdődött nemcsak helyben (Baranya megye legjobb pályázati szakértőivel folyamatosan egyeztetünk), hanem a szakpolitika bevonásával Budapesten is. Az eredményekről, fejleményekről tájékoztatást adunk.