Az utóbbi időszakban számos olyan kihívás körvonalazódik a globális gazdaságban, a periferikus térségekben és ebbe ágyazottan a felsőoktatási intézmények szintjén, amelyek indokolttá teszik, hogy az egyes szakmai közösségek saját speciális nézőpontjaikon keresztül értelmezzék és keressenek választ azokra. Erre reagált a PTE KTK kétnapos konferenciája.
A konferencia első napján nemzeti és Európai Uniós közintézmények vezetői adtak áttekintést saját szakterületük fókuszában a tudomány, az innováció, a közpénzügyek aktuális kihívásairól és formálódó trendjeiről globális és nemzeti kontextusban.
A konferencia második napján a PTE KTK, a PTE ÁJK oktatói és a Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara vezetői panelbeszélgetésekben járták körül a tudományegyetemi modellváltással kapcsolatban felmerülő kihívásokat és lehetőségeket, az érintettek, a finanszírozás és a régiós fejlődési pályák fókuszain keresztül.
Emberek a modellváltásban
Az első panelbeszélgetés során mind az egyetem, mind a vállalkozások képviselői egyetértettek abban, hogy a modellváltás közelebb fogja hozni az egyetemi oktatókat és hallgatókat a valós gazdasági környezethez. Fontos az egyetemi hallgatóknak, oktatóknak, hogy ne más által összeállított esettanulmányokat használjanak, hanem a vállalkozások valós helyzeteivel ismerkedjenek meg. Egy rugalmasabb, életszerűbb alkalmazkodás és az egyetem észszerűbb, célszerűbb működése a cél. A résztvevők megegyeztek abban, hogy egy komplex, szervezeti szintű megújulásra van szükség, ami hosszú folyamat lesz. A cégeknek jó képességű humánerőforrásra van igényük, az egyetemnek pedig innovációra és K+F képességekre. Az anyagi forrásokat ezek fejlesztésére kell fordítani. Mivel az egyetemnek kimagaslóan képzett szürkeállományra van szüksége, oktatókat kell idehozni.
A modellváltás nem csak lehetőség, egyben kényszer is arra, hogy változtasson az egyetem. Azzal minden résztvevő egyöntetűen egyetértett, hogy a változás nem mindenkinek lesz jó élmény, hiszen a kialakult, jól megszokott rutinok el fognak tűnni. Az egyetemnek kifelé kell fordulnia és meg kell néznie, hogy mik az erősségei. Továbbá szinergiákat kell keresnie.
Ahhoz, hogy az oktatók is megtalálják a helyüket, keményen kell dolgozniuk és rá kell világítaniuk a saját erősségeikre. Összességében elmondhatjuk, hogy kultúraváltásra van szükség. Ennek elérése érdekében a piaci szereplők tudnak segíteni az egyetemnek.
Az új elvárásokhoz a KTK jár a legközelebb. A többi kar esetében nincs olyan valós teljesítményértékelési rendszer, amilyet a gazdaságban is használnak.
Annak érdekében, hogy a modellváltás sikeres legyen, az egyetemnek magasabb színvonalú jövedelmeket kell biztosítania az ott – elsősorban az igazgatáson – dolgozók számára. Emellett egy olyan komfortos munkahelyi légkört is nyújtania kell, ami motiváló az oktatóknak.
A régió oldaláról is szükség van változtatásra. Fejleszteni kell a párbeszédet a cégek és az egyetem között. Versenyképesebb hallgatókat kell képezni, ehhez a piac irányába kell fejleszteni az egyetemnek a képzéseit. Érdemes megnézni azokat a versenytársakat (olyan egyetemeket), melyek hasonló körülményekről indultak 20 éve és most előrébb tartanak.
Moderátor: Dr. Fábián Adrián, dékán, egyetemi docens, PTE ÁJK
Résztvevők:
Dr. Berke Gyula, tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK
Dr. Hauck Zsuzsanna, egyetemi adjunktus, PTE KTK
Koltai Arnold, elnök, EHÖK
Dr. Szűcs Krisztián, dékánhelyettes, egyetemi docens, PTE KTK
Zalay Buda, alelnök, PBKIK, HR vezető, Körber Hungária Kft.
Pénzügyek a modellváltásban
A második beszélgetés során a forráspótlás kérdéséről esett szó. Első helyen a munkajövedelmek forrásának megteremtése áll. Másodikként az egyetemi infrastruktúra normális működését emelték ki.
Fontos megérteni, hogy az egyetem a gazdaság része. A cégek 90%-a műszaki szakember problémákkal küzd. Ezért fontos a műszaki és informatikai karon a megfelelő színvonalú oktatók léte. Ezzel a fiatalokat is itt lehet tartani, nem mennek Budapestre tanulni, ahonnan az iskola befejezését követően nem jönnek vissza.
A teljesítményértékelés módszertanát nagyon fontos, hogy elsajátítsa az egyetem. A szervezeti teljesítményeket kell meghatározni és mérni, majd ehhez kell az egyéni teljesítményt igazítani és ehhez képest kell mérni is azt.
Ahhoz, hogy a modellváltásnak a teljesítménymenedzsment terén is legyen értelme, meg kell tenni a differenciálást. A karok hatékonyságának növelésébe a piaci szempontokat is be kell vinni.
A második panelbeszélgetés során végül arról esett szó, hogy miként tudja segíteni a helyi környezet a megtarthatóságot és hogy mi a kamara szerepe ebben. A helyi KKV-k abban tudnak segíteni, ha különböző projekteket indítanak, egyetemi együttműködéssel. A cél elérése érdekében jó kommunikációra és oda-vissza hatásrendszerre van szükség. Az egyetemnek jó minőségű szakembereket kell kibocsájtania, a vállalkozásoknak pedig az esettanulmányok valódiságában kell együttműködniük.
Moderátor: Dr. Schepp Zoltán, dékán, egyetemi tanár, KTK
Résztvevők:
Dr. Berke Gyula, tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK
Dr. Béli Gábor, dékánhelyettes, tanszékvezető, egyetemi docens, ÁJK
Herbály István, alelnök, PBKIK, ügyvezető, RG Net Kft.
Dr. Takács András, dékánhelyettes, egyetemi docens, KTK
A régió/város a modellváltásban
A harmadik, egyben utolsó beszélgetés során a gazdaság felsőoktatás felé irányuló igényeiről esett szó.
Szükség van a hallgatók egyetem alatti kompetenciafejlesztésére. Fontos fejleszteni a vállalkozói orientációt, az együttműködési képességet, a probléma azonosítási képességet, az önfejlesztésre való képességet, illetve a digitális készséget, ugyanis ezekre a kompetenciákra szükség lesz a munkaerőpiacon. Fontos, hogy a gazdaság és az oktatás összekapcsolódjon. A hallgatóknak nincs tudásuk arról, hogy mi vár rájuk a munkaerőpiacon, ezen kell változtatni a jövőben.
A gazdaság szerepelői úgy érzik, hogy a pécsi egyetem részéről nincs elég nyitottság. A gazdaság motorjának az egyetemeket jelölték ki, de a tapasztalatok szerint a versenyképességi és gazdaságfejlesztési szerepét az egyetem képtelen lesz ellátni.
A gazdaság igényeit a képzési portfólió tekintetében fontos lesz megfogalmazni az egyetem felé. Az a jó, ha a hallgatók minél szélesebb körben látják a gazdaságot, amikor végeznek az egyetemen.
A résztvevők megállapították azt, hogy az oktatási rendszer nem a versenyképességi elvárások szerint működik, ezért szét kell szedni a meglévő kereteket ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni az egyetemek.
Az egyetem a térségfejlesztés központja a fenntartó új stratégiája alapján. Ehhez sem a soft, sem a hard erőforrások nem állnak rendelkezésre az egyetemen. Az egyetemi és gazdasági szakértők egyetértettek abban, hogy az egyetemeknek lehetnek kompetencia alapon “részfeladataik”, de fontosabb a gazdasági igényeknek történő gyors megfeleltetés. A stratégia és a gazdasági ökoszisztéma kérdéseiben a helyi nagy entitásoknak van szerepe, ezt az együttműködést szükséges erős kézzel koordinálni. Proaktivitás és nyitott attitűd kell az összefogáshoz.
Moderátor: Rabb Szabolcs, főtitkár, PBKIK
Résztvevők:
Dr. Síkfői Tamás, elnök, PBKIK
Dr. Bedő Zsolt, innovációs igazgató, egyetemi docens, KTK
Dr. Erdős Katalin, egyetemi adjunktus, KTK
Dr. Füzy Tibor, vezető, ÁJK Jogklinika
Dr. Hirth Markus, testületi tag, PBKIK, alelnök, Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, ügyvezető, KONTAKT- Engineering Kft.