A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Transzdiszciplináris Kutatások Intézete az Egészségtudományi Karral, a Művészeti Karral és a PTE 3D Központtal társszervezésben, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével ismét megrendezte 2021. október 18-23. között a Kortalan Tudomány és Művészet Konferencia és Fesztivált.
A programok Pécsett több helyszínen kerültek megrendezésre, többek között a PTE Egészségtudományi Karán, a Király utcai Reggeliben és a Püspöki Magtár Látogatóközpontban, de a rendezvényfolyam alatt számos előadás online is követhető volt.
A rendezvény központi tematikája idén az Egészség és Kultúra volt, a konferenciák és panelbeszélgetések a kultúra és egészség közös kontextusát és egymásra gyakorolt hatásait vizsgálták.
A csütörtöki nap programjának részeként a Reggeliben Nagy Bandó András humorista és Dénes Szilveszter slammer próbáltak közösen választ adni arra a kérdésre, hogy mitől is vagyunk humorosak.
Ez egy olyan összetett téma, aminek köze van a neurobiológiához és a pszichológiához is. A humor a meglepetés műfaja, ebből adódóan ha egy mondatnak nem meglepetés a vége, akkor az emberek nem fognak nevetni rajta. Attól vagyunk humorosak, hogy a hétköznapi életben történnek velünk dolgok, Nagy Bandó szerint például a félrehallásoknak a legjobb a poénja.
Választ kaptunk arra is, hogy mitől lesz valaki jó humorista: fontos, hogy legyen koncepciója és véleménye a világról, valamint az is, hogy megfelelően el tudja sajátítani a rögtönzés művészetét. Egy jó humoristának ismérve még, hogy a saját bosszúságát képes humorra fordítani és bizonyos helyzetekben képes azonnal lereagálni azt, ami bosszantja őt vagy sértő számára. Természetesen egyáltalán nem mindegy az sem, hogy mikor és mit mond a humorista.
A „szelep” metaforáján keresztül került bemutatásra a humorista tevékenysége, ugyanis kellő nyomás által fel kell tudni húzni a közönséget ahhoz, hogy képesek legyenek ugyanazon bosszankodni, mint az előadó.
Nagy Bandó András szerint saját sikere abban rejlik, hogy fellépései során nem előadást tart, hanem beszél a nézőkkel. Ebben nagy segítségére volt, hogy korábban kőművesként dolgozott, így a hétköznapi életből tudott ihletet meríteni, majd azt megfelelően tudta átadni az embereknek.
A beszélgetés zárásaként a művész úr beszámolt még jövőbeni terveiről is. Egy olyan különleges könyvön dolgozik éppen, mely kizárólag 25 soros írásokból fog állni. Elöljáróban annyit árult még el róla, hogy a saját életfejlődésének történetét készül megírni benne.
A konferencia péntek délelőtti programjának címe „Morning Health Talks” volt és az EIT Health égisze alatt, a Magtár Látogatóközpontban került megrendezésre. A rendezvénysorozat célja, hogy az iparági szereplők közti párbeszédet és együttműködést segítse. Az esemény fókuszában egy olyan regionális egészségügyi ökoszisztéma fejlesztési koncepció áll, melynek kiemelt területe a Silver Economy, azaz „Ezüstgazdaság”, ezért ehhez a témához kapcsolódtak a 20 perces periódusokban megtartott előadások.
A program a Pécsi Tudományegyetem Transzdiszciplináris Kutatások Intézetének bemutatásával kezdődött. 2018-as megalakulása óta az intézménynek célja, hogy összekösse a társadalmat a tudománnyal és az üzleti élettel. Nagy hangsúlyt fektetnek az innovációs tevékenységekre, kutatásokra és az egyetemi szerepvállalásra is.
A következő előadás az „Ezüstgazdaság” bemutatásával kezdődött. A Silver Economy nem más, mint egy, az idősek igényeit kielégítő gazdaság. Jelentőségét mutatja az is, hogy jelenleg ez a 3. legnagyobb gazdaság a világon és a társadalom öregedésével együtt intenzív növekedésre lehet számítani ennek tekintetében is. Nagy előnye még az „Ezüstgazdaságnak”, hogy nem exkluzív, több iparág is be tud kapcsolódni. A teljesség igénye nélkül ilyen például a turizmus, az egészségügy, a szolgáltatóipar vagy éppen az oktatás. Annak köszönhetően, hogy több iparágat foglal magába, könnyebb versengés helyett összefogásra bírni az iparági szereplőket, az együttműködés pedig elengedhetetlen a sikerek eléréséhez.
Ezután az egészségturizmusról és az abban rejlő lehetőségekről esett szó egy online előadás keretein belül. Az egészségturizmus Európa-szerte egy hatalmas globális piac és bizonyos ágazatai, például az alternatív gyógyászat és a fitnesz egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert az idősek körében is. Az egészségturizmus európai piaca határok nélküli egészségügyi ellátást tesz lehetővé, ehhez azonban elengedhetetlen egy hatásos marketingstratégia alkalmazása.
Az előadás során felmerült az a kérdéskör, miként lehetne a dél-dunántúli régiót Magyarország egészségügyi központjává alakítani. Ehhez kulcsfontosságú egy jól működő, az „Ezüstgazdaságon” alapuló stratégia kiépítése. Elengedhetetlen továbbá a helyi kultúrára és adottságokra történő fókuszálás.
Ezt követően Alsómocsolád polgármestere tartott előadást a település egészségturisztikai tevékenységeiről, így egy gyakorlati példán keresztül került bemutatásra, hogy hogyan lehet a Silver Economy részére egészségügyi ellátást kialakítani. Ezen tevékenységeknek köszönhetően a 323 fős településen a munkaképes lakosság háromszorosát képesek foglalkoztatni. Mindent megtesznek azért, hogy az idős emberek jól érezzék magukat a községben. Többek között egészségügyi készülékeket szereztek be, létrehoztak egy kórprofit programot, ORGON egészségszobát és sószobát építettek, de mozgáslehetőséget is biztosítanak, a táplálkozásra is nagy hangsúlyt fordítanak és a virtuális térben is elindultak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy idén megnyerték az „Év digitális faluja” díjat. Azonban ennyiben nem merül ki a falu tevékenysége, jövőbeni terveik között szerepel egy idősügyi mentálhigiénés központ kialakítása, illetve a MyTeleDoc applikáció használatának bevezetése is.
A program a szarkopénia, vagyis a kor előrehaladtával történő izomerő- és izomtömegvesztés ismertetésével zárult. A modern orvostudománynak köszönhetően a tudósok már találtak gyógymódot a folyamat visszafordítására. Ezen kezelések ismertetéséről is szó esett az előadás során.
A rendezvényfolyam záró napja a Digitális Forradalom köré épült.
A program a mesterséges intelligencia definiálásával kezdődött. Mesterséges intelligencia alatt a tanulni és gondolkodni képes gépek felé vezető utat értjük. Ez egy, a világban jelenleg jelenlévő és exponenciális ugrásra képes erő. A médiának meghatározó szerepe van abban, hogy a köztudatban milyen kép alakul ki róla.
Mivel az adatalapú tanulási módszerek képesek a repetitív munkafolyamatokat lecserélni, ami automatizálható az automatizálva is lesz, ez pedig potenciális veszélyt jelenthet a gyári munkásokra nézve. Nagy átképzési rendszereket kell indítani, teljes társadalmi alrendszereket kell újragondolni, azonban politikailag jelenleg még nem foglalkoznak ezzel a témával. Új képzettségeket és gondolkodást igényel a mesterséges intelligencia. Magyarországnak jó alapjai vannak annak megítélésében és elfogadásban (például az infrastruktúra területén), azonban nagy elmaradásai is vannak (például humán téren, a szakemberek megteremtése kapcsán).
A gyártás forradalmasításához szorosan kapcsolódik a 3D nyomtatás, ami immáron egy 46 éve létező technológia. Ez egy additív gyártási folyamat, melynek során digitális modellekből az alapanyag vékony rétegekben történő egymásra építésével háromdimenziós tárgyak készíthetők. Az alapanyagokból is nagy választék áll rendelkezésre: műanyag, fém, kerámia és különböző bio anyagok. A jövő egyik meghatározó technológiájaként tartják számon, ugyanis ma már elképzelni sem lehet olyan formákat, amiket 3D nyomtatással ne lehetne létrehozni. Különböző szektorok tudják tevékenységük során hasznosítani ezt a technológiát. Az egészségipar, azon belül is a fogászat intenzíven, rutinszerűen alkalmazza. De használja még az autó-, a repülőgép-, a divat-, az ékszer- és az építőipar is. Fontos még kiemelni az űrhajózást is, hiszen az is ígéretes területet jelent a 3D nyomtatás tekintetében.
A program zárásaként a pontfelhőtechnológiát mutatták be. Egy lézerszkenner másodpercenként 53 000 pontot képes felmérni, majd digitalizálja azoknak x, y és z koordinátáit. Segítségével milliméter pontosságú méretarányos modellek előállítására van lehetőség. Nagy előnye a technológiának, hogy mind az elkészítés, mind az utómunka folyamata meglehetősen gyors és pontossága megkérdőjelezhetetlen. Előszeretettel alkalmazzák az építőiparban, de az örökségvédelem és a régészet számára is előrelépést jelent.
Az említett technológiák a digitális átalakulást lavinaszerűen felgyorsítják és kiterjesztik meglévő tudásunkat az új megközelítési módok által.
A Kortalan Tudomány és Művészet Konferencia és Fesztivált a PTE Általános Orvostudományi Karának Transzdiszciplináris Kutatások Intézete mellett az EIT Health, az Egészségtudományi Kar, a Művészeti Kar, a PTE 3D Központ és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével rendezték meg.
A rendezvény aktualitását tükrözi, hogy tematikája a napjainkban jelentős megatrendek köré épült. Nagy hangsúlyt fektettek az előadások során például az egészség megőrzésének témakörére, az „Ezüstgazdaság” bemutatására vagy éppen a mesterséges intelligenciára és az ahhoz kapcsolódó kérdések megvitatására.
A rendezvényfolyam során megtartott előadásokon résztvevők számos érdekes és hasznos információval lettek gazdagabbak. Sok érdekességet tudtak meg többek között az egészségturizmusban rejlő lehetőségekről, az egészségügyben alkalmazható digitális innovációkról, különböző betegségek gyógymódjairól, új regionális gazdasági és társadalmi fejlesztési utakról, illetve a jelen és a jövő úttörő technikáiról. A megszerzett tudás a résztvevők szemléletformálásában is fontos szerepet játszik. Továbbá a rendezvényfolyam segített előmozdítani a résztvevők közti párbeszédet és együttműködést.
A színes és izgalmas előadások miatt már most kíváncsian várom, hogy mit tartogat majd a jövő évi program!
