Még meg sem valósult az ipar 4.0, máris itt a következő ipari forradalom? Az ipar 4.0 2010 körül kezdődött, az automatizálás és a digitalizáció összekapcsolásáról szólt, a fejlett technológiának és az automatizálásnak köszönhetően a vállalatok robotokkal helyettesítették az emberi munkát. Az ipar 5.0 eljöveteléről már napjainkban beszélnek, ennek a fókuszában az emberek és a gépek közötti együttműködés áll. Az ötödik ipari forradalom a termelés hatékonysága érdekében az emberek robotokkal való összekapcsolását és ezek együttműködését jelenti. De tényleg itt tartunk és miként alkalmazkodnak a kihívásokhoz az oktatási intézmények, a vállalkozások? Erre igyekeztünk választ találni cikkünkben.
Adatalapúvá tenni a döntéseket
Talán még korai ipar 5.0-ról beszélni, mert az ipar 4.0-nak nevezett változás a vállalatok 90%-ánál nem következett be – véli Kovács László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Ipar 4.0 Technológia Központjának vezetője. Ezért még rengeteg a teendő az ipar 4.0-s lehetőségek kihasználásával kapcsolatban.
– Magam is olvastam néhány definíciót az ipar 5.0-ra, illetve cikket a témában, azonban azzal, hogy egy nagyobb számot mondunk, mint a korábban használatos, a tartalom még nem fog megváltozni. Amit eddig az ipar 5.0-val kapcsolatban megfogalmaztak, azt bőven beleértem az ipar 4.0-ba is. Az ipar 4.0-nak is az a lényege, hogy adatalapúvá tesszük a döntéseinket, például egy egész gyár működésével kapcsolatban. Nyilván ez erősen kell hogy kapcsolódjon az automatizációhoz, ami pedig az ipar 3.0 alapmotívuma volt. Az ipar 5.0 esetében a gép és az ember összekapcsolása áll a középpontban, én azonban ugyanezt gondolom az ipar 4.0-ról is, hogy az ember munkáját a hatékonyság fokozása érdekében támogassuk meg valós idejű adatokkal. Mindegyik alapja az arra való törekvés, hogy a gyártási folyamataink hatékonyak és a lehető legmagasabb színvonalúak legyenek. Ehhez azonban nem elég a digitalizáció – a működést is szükséges újragondolni. A lean szemlélet alkalmazása az egyik legjobb irány (a lean menedzsment célja az értékteremtés biztosítása – az értékáramot akadályozó tényezők láthatóvá tétele és lebontása a dolgozók bevonásával), a leant tartjuk az ipari folyamatok átalakításának egyik legfontosabb, legjobb eszközének, mert ezeket az elveket követve tudunk hatékony folyamatokat kialakítani, amelyeket aztán érdemes adatalapúvá tenni és digitalizálni.
– Mégis mitől lépünk eggyel tovább ebben a technológiai, technikai fejlődésben, amit az 5.0 képvisel?
– Ezt nehéz meghatározni, erről azokat lenne érdemes megkérdezni, akik az ipar 5.0-t tűzték ki a zászlójukra. Ők azt hirdetik, hogy ebben a folyamatban az embert helyezzük vissza a középpontba, de a 4.0-ban sem mondtunk mást. Az ipar 4.0-val nem az a célunk, hogy kiváltsuk az emberi munkát, hanem az, hogy az embereknek értelmesebb feladatokat adjunk, és azt, amit automatizálni lehet, automatizáljuk, amit egy robot meg tud csinálni, azt csinálja meg a robot, az embereket pedig olyan feladatkörökben kell alkalmazni, ahol fontos, hogy átlássák a komplex rendszereket, tudják értelmezni, elemezni az adatokat és ezek alapján legyenek képesek működni. Tehát azt, amit a gépek még nehezen tudnak megcsinálni, vagy egyszerűen nem tudnak átlátni összefüggéseket, bízzuk az emberekre. Ezért az ipar 4.0-ban rendkívül fontosnak tartom az emberek képzését, továbbképzését. Anélkül, hogy fejlesztenénk az emberek digitális írástudását, nem lesz ipar 4.0 és 5.0 sem.
A kamara részt vesz a most induló BE Digital projektben, melynek célja a digitális ellátási láncba való bekapcsolódáshoz, munkaerőként megjelenőknek szükséges képességek és készségek azonosítása és fejlesztése, majd ezek alapján alapszintű és haladó képzési programok kialakítása a szakképzésben és felsőoktatásban résztvevő diákok/hallgatók számára, és ehhez kapcsolódóan digitális és fenntartható üzleti modellek kialakítása, integrálása a képzésekbe.
– Ez most milyen szinten áll Magyarországon?
– Szerintem rengeteg fejlődni valónk van a digitális írástudás fejlesztésével kapcsolatban. Véleményem szerint gyökeresen át kellene alakítani a középiskolai informatika-képzést. Ma a vállalatoknál dolgozó munkavállalók 90%-ának gyakorlatilag nulla a digitális írástudása, részben azért, mert nem tanulták a középiskolában. Ezért is igyekszünk segíteni a cégeket digitalizációs projektek végigvitelében, egyelőre az ipar 4.0-ra való átállásra, felkészülésre vonatkozóan, hogy a cég próbálja a gyártásával kapcsolatos döntéseit adatalapúra változtatni. Itt is óriási hiányosságokat látunk, mert a legtöbb cégvezető, ha érzi is, hogy szüksége van rá és elindítja ezeket a digitalizációs folyamatokat, nagyon nehezen tudják megvalósítani. Az első nehézség után leállítják az ilyen programokat vagy fejlesztéseket, pedig esetleg egy szakemberrel, aki képes átlátni a digitalizációs folyamatot az elejétől a végéig, sikerre vihetnék. Úgyhogy elkezdtünk itthon egy projektet a német Ruhr-Universität Bochummal közösen, egy új szakmát akarunk létrehozni, amit digitál coach-nak hívunk. Olyan embereket szeretnénk képezni, akik képesek végigsegíteni egy fejlesztési folyamaton egy céget onnantól kezdve, hogy megnézik, miként működik a cég, mit érdemes digitalizálni, milyen fejlesztésekre van szükség, egészen a digitalizációs folyamat végigmenedzseléséig, odáig, hogy mondjuk ipar 4.0-s megoldásokat kezdenek el bevezetni.
Ha még nem tudjuk, hogy vágjunk bele
A „mit?”, „hogyan?”, „mivel?” kérdésekre választ adhat egy digitális érettséget felmérő modell. Számos ilyen áll rendelkezésre, de valódi segítséget a felmérést követő tanácsadás jelent. A kamaránál több felmérés is elérhető.
A Digital Coach projekt keretében érhető el az ADAPTION felmérés, és a hozzá kapcsolódó tanácsadás, melyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai mellett a projektben részt vevő szakemberek, és a BME Ipar 4.0 Technológiai Központ szakértői is támogatnak. Az ADAPTION felmérés célja nem a “tökéletes fejlettség” elérése a digitalizáció és az Ipar 4.0 területén az egyes szintek végigjárásával, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek a különböző tényezők kölcsönhatásából az adott vállalkozás számára az optimumot jelentik.
A DIQ – Digital Innovation Quotient – olyan értékelési eszköz, amely az előzetesen egyeztetett igények és célok alapján öt területet vizsgál (digitális innovációs stratégia, digitális üzleti modell, digitális folyamatok, digitális ökoszisztéma és kultúra, a digitális innováció elősegítői), összesen 35 kérdés segítségével. A közösen kitöltött online felmérés eredménye egy benchmark riport, nemzetközi adatbázis alapján. Az Enterprise Europe Network hálózat tagjaként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál is elérhető ez a felmérés a vállalkozások számára. A riport mellett a kamara tanácsadója, a vállalkozással történő egyeztetés után egy fejlesztési tervet is készít, és a megvalósítás során is támogatja a vállalkozást.
– Milyen szinten állnak a hazai cégek a digitalizációt tekintve?
– Sajnos lesújtóan rosszul. Például egy fémmegmunkálással foglalkozó vállalkozás biztosan nagyon jól ért az esztergáláshoz meg a hegesztéshez, de az esetek 90%-ában eszükbe se jut, hogy miként javíthatnának digitalizációval a működésük hatékonyságán, a minőségen. A magyar vállalkozások hatékonysága az európai uniós átlag fele alatt áll. Azok a cégek fognak tudni előrelépni, amelyek az elmúlt évek, évtizedek alatt összegyűlt adataikat a legjobban tudják felhasználni a gyártási folyamatainak tökéletesítésére.
– Ha már megvan a belátási képesség egy vállalkozásnál, hogy lépnie kellene az ipar 4.0 vagy 5.0 felé, az anyagi lehetőségek még mindig gátat szabhatnak a fejlődésnek.
– Nyilván, roppant fontos az anyagi oldal is, hogy legyen forrásuk ezekre a projektekre. Én mégis inkább azt látom problémának, hogy addig, amíg nem látják be a cégek, hogy ezek a projektek megtérülnek, addig nem fognak belefektetni. Ezért mi a cégek szemléletváltását tartjuk a legfontosabbnak. Ha ma egy cég kap mondjuk 100 millió forint támogatást valamilyen EU-s pályázaton, akkor habozás nélkül megvesz két darab 50 milliós gépet belőle, mert azt meg lehet fogni. Ha arról van szó, hogy 10 millióért kellene vásárolni egy szoftvert, ami lehet, hogy sokkal több hasznot hozna a cégnek, akkor már elbizonytalanodnak, mert egyszerűen nem értik, hogy mire jó egy szoftver. Ha a meglévő négy gép mellé még kettőt vásárol EU-s forrásból, akkor 6 gépe lesz, így másfélszer annyi terméket tud gyártani, mint korábban. Ám a kkv-knál a berendezések kihasználtsága nem éri el a 30–40%-ot, mert nincs mögöttük olyan logisztikai rendszer, olyan gyártástervezés, gyártásütemezés, hogy jobban ki tudják használni a gépeket. Tehát ha a 100 milliós támogatásból valamennyit áldoz logisztikára a vállalkozás, esetleg úgy alakítja át folyamatait, hogy robotokat épít be, önvezető járműveket állít munkába, akkor a kobotokkal együtt eljutunk az ipar 5.0 fogalmához. Így a meglévő gépek 30-40%-os kihasználtságát 60-80%-ra is felviheti, ezzel megduplázhatja a termelését úgy, hogy nem termelőberendezést vett. Nem a géptől lesz ipar 5.0-s a fejlődés, hanem attól, hogy az embert helyezzük a középpontba. Az ember mögé tegyünk egy olyan szoftvert, amin keresztül átlátja az egész gyártást és befolyásolni, irányítani tudja azt. Próbáljuk meg a meglévő termelési kapacitásainkat adatokkal optimalizálni.
– Hogyan tud idomulni egy vállalkozásvezető a nagyon gyors ütemű fejlődéshez?
– A legfontosabb, hogy ki kell dugni a fejüket a napi problémák mögül. A legtöbb cég még mindig arra fókuszál, hogy holnap meglegyen az 500 megrendelt termék, meg a jövő héten csináljuk meg, amit meg kell csinálni. Próbáljunk meg stratégiában gondolkodni, hosszabb távra tervezni lean alapokon, és ebbe építsük be a digitalizációt. Ha megismerjük az új technológiákat, hatékonyabban fogunk tudni dolgozni. Nézzük meg, hogy miért hajlandó fizetni az ügyfél, mi az, ami a számára érték és azt fejlesszük! Talán az egyik legfontosabb tanács, ha mondhatok ilyet – először mindig a folyamatainkat gondoljuk át, hogy lehet azokat hatékonyabbá tenni! Ha a rosszul működő folyamatokat digitalizáljuk, csak bebetonozzuk a veszteségeket – a képlet egyszerű: ipar 5.0 = lean + digitalizáció. A megoldásban meg tudunk segíteni, legyen az ipar 4.0 vagy ipar 5.0!
PTE MIK: Oktatások, kutatások az ipar 4.0 és 5.0 jegyében
– A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán több szak képzési anyagában megjelenik az automatizálás, a szabályozástechnika, a robotika, illetve az ezekhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati tárgyak. A mérnökinformatikusok, villamosmérnökök, gépészmérnökök tanterveiben már hosszú évek óta szerepelnek ezek a tárgyak, igaz, eleinte ezek a kifejezések még nem így jelentek meg. A tartalom viszont ezt fedi, illetve készíti elő már hosszú ideje. Természetesen az automatizálás egyre szélesebb körű felhasználása azt is jelenti, hogy egyre több más szak képzésébe is beszivárog a terület. A koncepciókat ma már mindenkinek látnia kell, ahol pedig megjelenik a felhasználó szintű automatizálás, ott egy alap tudás elengedhetetlen. Persze Műszaki és Informatikai kar elsősorban azokat képezi, akik ezeket a rendszereket tervezik, fejlesztik – tudtuk meg dr. Várady Gézától, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának tudományos dékánhelyettesétől. – Az ipar 4.0 kora az ipari robotokról szól, a gyártósorok automatizálásáról. Ez a kor egy új ipari forradalom, ami még le sem zajlott, helyenként el sem kezdődött, de máris itt egy új szint, amit ipar 5.0-nak hívunk. Itt a folyamatokból nem zárjuk ki az embert, vagy nem egy-egy részfeladaton kell robotsebességgel és monotóniával dolgoznia, hanem az ember köré építjük a kiszolgálórendszereket. Ezek legtöbbször az együttműködő-segítő robotok, a kobotok. A koncepció fejlődött, a hatékonyság növelhető, pár egyéb probléma kezelhető. Ehhez a lépéshez azonban számos új technológia szükséges, pl. a mesterséges intelligencia alapú megoldások. A képzéseinkben ez is megjelenik, bár ez a terület jelenleg elsősorban a mérnökinformatikus szakhoz kötődik. A jel- és képfeldolgozás, a kamera- és egyéb szenzorrendszerek adatainak feldolgozása, a bonyolult döntéstámogatási rendszerek és neurális hálózatokon alapuló rendszerek működése, tervezése, használata részben hardvereszközök ismeretét, részben szoftverek felhasználását, illetve fejlesztését igényli. Az oktatáson túl ezekhez a területekhez kutatások is kapcsolódnak, melyek első számú műhelyei a MIK kutatócsoportjai. S bár szinte mindegyik kutatócsoportnak van ehhez a területhez kapcsolódási pontja, talán beszédes az „Autonóm technológiák és Drón” Kutatócsoport neve, mely a több mint 20 éve indult „autonóm rendszerek” szakirányunk nevét hordozza.
– Milyen megoldásokat kínál az ipar 4.0 és az ipar 5.0 iránt érdeklődő vállalkozásoknak, partnereknek a kar?
– A MIK évek óta szorosan együttműködik az ipari partnereivel. Ez a duális képzéstől, a gyakornoki programoktól a szakdolgozati témák vezetésén át a fejlesztési együttműködésekben, a közös pályázatokban is megnyilvánul. Az egyik legszorosabb együttműködést pedig a külsős tanszékek tükrözik, ahol a legnagyobb ipari partnereink, akik minden dimenzióban részt vesznek a kar életében és munkájában, tanszéket visznek a karon. Ilyen külsős tanszékeink a Deutsche Telekom IT Solutions Külső Tanszék, a Körber Technológiák Külső Tanszék és az E.ON Villamos- és Gázenergetikai Külső Tanszék. A MIK nyitott a további együttműködésekre, a mérnökképzés minőségét egyértelműen emeli az együttműködés az ipari partnerek és a kar között, legyen az ipar 4.0, ipar 5.0, vagy bármilyen terület, ami erősiti mérnökhallgatóinkat és leendő munkáltatóikat.
Robotok a mezőgazdaságban
A mezőgazdasági gépek, technológiák értékesítésével, fejlesztésével foglalkozó Tomelilla Kft. a közelmúltban fejlesztette ki a Z Elektronika Kft.-vel való együttműködés keretében az IntelliNozzle fúvókarendszert, amely már a mezőgazdaság 4.0 jegyében nyújt digitális megoldást a fenntartható növénytermesztés területén. Mint dr. Borsiczky István ügyvezető mondja, a mezőgazdaságban már megszokott a mesterséges intelligencia által működtetett berendezések, a robotok jelenléte.
– A szüretelő robottól kezdve a permetezést, a terményválogatást végző, mesterséges intelligenciával működő berendezések már több éve piacon vannak, ezek hálózatokba való integrálása is megkezdődött. Azt is látom azonban, hogy a mezőgazdaságban dolgozó emberek jelentős része nem is tudja felfogni e technológiákat, mint ahogy számomra az is kérdés, hogy ki és hogyan fogja fenntartani, karbantartani ezt az egyre növekvő mennyiségű automatizált és elektronizált berendezést. Azt olvastam, hogy Angliában a négynapos munkahét bevezetésén ügyködnek. És ha nem ebben az időszakban mondja fel a szolgálatot a technika, ki fogja kezelni a helyzetet? Véleményem szerint a robotizálásnak komoly hátulütői is vannak.
A robotizálásra hatalmas igény mutatkozik a mezőgazdaságban, a vegyszercsökkentések miatt előtérbe kerül a bio termesztéstechnológia, amelynél a gyomirtás zömét kézzel kell elvégezni. A kapálás általában hőségben végzett nehéz és kimerítő munka, amit legjobb lenne robotokkal elvégeztetni. Az emberek sem dolgoznak szívesen a földeken a hőségben, viszont mondjuk egy feldolgozóüzemben már szívesebben beállnak egy válogatóasztalhoz.
– A gépek, berendezések fejlesztése le tudja követni ezeket az igényeket?
– Igen, bár ahogy említettem, a felügyelet és a karbantartás hatalmas és egyre növekvő kihívást jelent. A robotok jelenléte megkíván egy fejlett infrastruktúrát és ügyféloldalról is olyan technológiai fegyelemre lenne szükség, ami jelenleg nagyon sok helyen nincs meg. Szomorú, de emlékezetes példa, hogy amikor beütött a Covid, Németországban a rebarbara kint maradt a földeken, mert nem volt ember, aki leszedje. Ezért is van szükség gépekre, robotokra, automatizációra.
– A magyar felhasználók, a magyar gazdák meg tudják fizetni ezeket a technológiákat?
– Nálunk a földterület ugyanakkora, mint Nyugat-Európában, a termények ára azonos szinten van, nincs különbség, itt is meg tudják fizetni, és ott is. Ez lesz a jövő, aki termelni akar, az semmi mást nem fog tudni csinálni, mint a legújabb technológiák irányába elindulni.
„Még azt sem látjuk, hogy az ipar 4.0-t teljesítettük”
– Az automatizálásban és a gépiparban még nem találkoztam az ipar 5.0 fogalmával, hiszen még az ipar 4.0 nyújtotta lehetőségeket sem merítettük ki igazán. Rengeteg automatizálási feladatunk volt az elmúlt időszakban, számos projekt valósult meg sikeresen, de az, hogy ez a negyedik ipari forradalomként értelmezhető-e, azt majd az eredmények és az elkövetkező 10-15 év fogja igazolni – véli Hirth Olivér, a KONTAKT-Elektro Kft. ügyvezetője. – Még nem tudjuk megfogalmazni, hogy az iparágunkat tekintve mit értünk ipar 5.0 alatt, ha az alapanyagok koncentrált beszerzését, hogy ne minden Afrikából meg Kínából érkezzen, esetleg az értékláncok újrarendezését, akkor elfogadom, hogy létezik ipar 5.0. Az ipar 4.0 többek közt a különböző termelési adatgyűjtéseket, kiértékeléseket is magába foglalja, de ez a legtöbb helyen még nem valósult meg. Az ipar 4.0-ban is rengeteg megoldatlan feladat és igen nagy tartalék van, ám még sok helyen hiányzik belőle az ember. Hisz az ipar 4.0-nak pont az lenne a lényege, hogy átalakuljon az emberi munkavégzés, hogy az egyszerűbbé és biztonságosabbá váljon.
– Az önök vállalkozásában milyen mértékben van jelen az ipar 4.0?
– Számtalan robotizált projektet vittünk és viszünk jelenleg is. Emellett a saját működésünkben is igyekszünk az általunk más vállalkozásoknál használt technológiákat alkalmazni, házon belül is több szoftvert és különböző applikációkat fejlesztettünk saját munkánk és partnereink napi működésének megkönnyítése érdekében. Illetve olyan automatizált megoldásokat használunk, mint például nemrégiben megvásárolt 3D-lézerközpontunk, ami mintegy 4-5 villanyszerelő kollégánk mechanikus megmunkálási munkaerejét helyettesíti, így ők magasabb hozzáadott értékű villamos automatizálási-szerelési munkát tudnak végezni. Ezzel jelentősen tudtuk fokozni a hatékonyságunkat. Ebben a kiélezett piaci helyzetben minden gazdasági társaság számára létkérdés a hatékonyság növelése, ami a jelenlegi alapanyagellátás mellett különösen nehéz, embert próbáló feladat. Hazánkban még azt tapasztalom, hogy óriási a szakadék a vállalkozások gondolkodásában, ha valaki hosszú távú stratégia alapján tervez és az alapján fejleszti a termelését és üzemét, akkor megkerülhetetlen, hogy használja az ipari forradalom vívmányait. Az ipar 4.0-ban még számtalan lehetőség van, azt gondolom, hogy egyelőre ezeket technológiákat kell jól alkalmazni és kihasználni. Azt mondom, hogy még sokáig 4.0-ról beszélhetünk, nem ipar 5.0-ról.
Önvezető járművek és mesterséges intelligencia a fuvarozásban
– A fuvarozási és szállítmányozási iparág jellemzően ragaszkodik a régi, jól bevált módszerekhez, ezért akár az ipar 5.0-hoz, akár más újításhoz kapcsolódó fejlesztéseknek elsősorban ehhez az igényhez kell igazodniuk. Természetesen mind szolgáltatói, mind ügyfél oldalról megvan az igény a jövőbe mutató fejlesztésekre, ám fontos szempont, hogy ezek az elvásárokhoz illeszkedő formában valósuljanak meg. Az iparágon belül ezek az újítások főként az önvezető járművek és a mesterséges intelligencia területén fognak megjelenni. Utóbbi beépítésével az Innomedio Kft. nemzetközi és belföldi fuvarozóknak szánt szoftvere, az innoTMS továbbfejleszthető lenne és lehetőség nyílna egy mesterséges intelligencián alapuló fuvarszervezési és túraoptimalizálási szolgáltatás prototípusának létrehozására – válaszolja arra kérdésre Horváth Péter, az Innomedio Kft. ügyvezetője, hogy a vállalkozásnál, a partnereinél megjelennek-e már az ipar 5.0-hoz kapcsolódó elvárások, fejlesztések. – A megvalósítás során interfészeken keresztül számos külső rendszert és szoftvert integrálnánk (tehergépjárműgyártó cégek telematikai rendszerei, tehergépjárművekre kifejlesztett térképrendszer, üzemanyagforgalmazó rendszerek stb.) annak érdekében, hogy soha nem látott mértékben bővíthessük szoftverünk tudását. A több mint 15 éve fejlesztett szoftverünk egyedülálló módon a kezdetektől fogva felhőalapú, és úgy alakítottuk ki, hogy egy felületen összpontosuljon minden adat és információ, amelyre a megbízások felkutatása, megszervezése, lebonyolítása és elemzése során szükség van. Ennek a koncepciónak köszönhetően minden információt csak egyszer kell felvinni a rendszerbe, ezt követően minden modul hozzáfér és használni is tudja azokat.
Az innoTMS-ben máris számos kimutatás és egyéb számoláson alapuló funkció segíti a fuvarozásban tevékenykedők mindennapi feladatait és döntéseit, azonban, ha mindezen funkciót ki tudnánk egészíteni a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségekkel, akkor egy olyan öntanuló, az emberi számítási képességeket meghaladó szolgáltatást hozhatnánk létre, amely egy sokkal optimálisabban és gyorsabban működő rendszert biztosítana ügyfeleinknek. A mesterséges intelligencia tudásával és képességeivel kibővítve ügyfeleink még tovább csökkenthetnék a járműflotta üzemanyag-költségét, a fuvarok bekerülési költségét, valamint a szükséges kilométerek mennyiségét is, emellett precíz előrejelzéseket kaphatnának a flotta és az egész vállalkozás pénzügyi jövőjét illetően. Ennek a technológiának köszönhetően a folyamatok gyorsabbak és pontosabban irányíthatók lennének, amelynek eredményeként mérséklődne a tervezett és a valós teljesítések közötti különbség – időben, megtett távolságban és költségekben is. A tervezettől való eltérés esetében megvalósulhatnának automatikus figyelmeztetések és korrigálások, így folyamatosan növekedhetne a fuvarozócégek eredményessége. A vállalási díjak csökkenése piacképesebb árajánlatokat tenne lehetővé, így újabb és nagyobb megbízásokat is eredményezne. A mesterséges intelligencia beépítésével létrejöhetne az útvonaltervek automatikus módosítása, pontosítása bármilyen – előre nem látható – változás esetén, így minimalizálható lenne az emberi erőforrások mértéke is.
Az Innomedio Kft.-nél folyamatosan törekszünk arra, hogy ötvözzük a régi, jól bevált módszereket és a legújabb innovatív technológiákat annak érdekében, hogy támogassuk ügyfeleink fejlődését. A mesterséges intelligencia beépítését célzó terveink egyik kulcsfontosságú eleme a pályázati támogatás, amely hozzásegítené csapatunkat egy komolyabb hardveres és humánerőforrás háttér létrehozásához, és ahhoz, hogy a fejlesztés többnyelvű változatban is létrejöhessen – ami később a nemzetközi értékesítés alapja lehet.
K.T. – N.E.