Digital Coach – ADAPTION felmérés az Aquacut Kft-nél Megjelent 2022-11-082022-11-08 Szerző: Nagy Eszter ADAPTION - Digital Coach - Aquacut Kft. 2. A munkahelyi adatok továbbítása és kezelése Az adatokat a munkavállaló kézzel továbbítja a munkahelyre. Az adatokat papíron vagy adathordozón szállítják. Az adatokat digitálisan le lehet kérni a munkahelyen egy hálózaton keresztül, vagy el lehet küldeni egy másik helyről. Az adatokat azonban nem központilag kezelik. A munkahelyen digitálisan rendelkezésre álló adatokat egy központi egység tartja karban és frissíti. Ez biztosítja, hogy az adatok mindig a legfrissebb verzióban állnak rendelkezésre. A változáskezeléshez technikai rendszert használnak. Az adatokon végrehajtott munkahelyi módosítások átkerülnek a központi adatbázisba, és az illetékes egység pozitív ellenőrzése után szinkronizálódnak. Kiterjesztett változáskezelő rendszer áll rendelkezésre, amely a módosítások/optimalizálások ellenőrzését, kiadását és továbbítását végzi. Ez a kritérium azt írja le, hogy a gyártási lépésekre vonatkozó adatok (pl. rendelési adatok, rajzok, CNC-programok, beállítási adatok, CAD-modellek, teszttervek...) hogyan jutnak el a megfelelő munkaállomásra (pl. gép, üzem, összeszerelési munkaállomás). Ezen túlmenően az adatok karbantartását és kezelését is figyelembe veszi. 6. Ember-robot együttműködés Robotokat nem használnak. Robotokat használnak, de nincs közvetlen együttműködés a robot és a munkavállaló között. Az emberek és a robotok együtt dolgoznak, de a mozgás során átfogó védőeszközökkel (ketrec, kerítés) térben elkülönülnek egymástól. Az emberek és a robotok ugyanazon a területen, térbeli elkülönítés nélkül dolgoznak együtt; az ütközések elkerülése érzékelők segítségével történik. Közvetlen fizikai interakció az ember és a robot között. Mindkettő "kéz a kézben" dolgozik együtt (pl. egy munkadarab közös összeszerelése ugyanabban a ciklusban). Ez a kritérium az ember és az ipari robotok közötti közvetlen interakciót veszi figyelembe, különösen a biztonság tekintetében. Az ipari robotok alatt itt az anyagok, munkadarabok, szerszámok vagy speciális berendezések mozgatására szolgáló programozható kezelőberendezéseket értjük. 10. Gyártásirányítás szervezése A megrendeléseket nem irányítják összehangoltan. Minden folyamatot központilag irányítanak. A termelési adatok elemzése és értékelése szintén központilag történik. Az egyes üzemeltetési egységek önmagukat ellenőrzik (decentralizált módon). Nincs átláthatóság a részletes rendelési folyamatokról, csak rendelési visszajelzések vannak. Az egyes üzemeltetési egységek önmagukat ellenőrzik (decentralizált módon). Minden rendelési folyamatról jelentés készül, és az átlátható. Az egyes munkaegységeket egy CPPS (kiber-fizikai termelési rendszer) vezérli autonóm módon. Minden rendelési folyamatról jelentés készül, és az átlátható. Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a termelést központilag vagy decentralizáltan irányítják-e, minden esetben a központi rendeléstervezés alapján. Ezen túlmenően azt is figyelembe veszik, hogy a műszaki rendszerek autonóm cselekvése (CPPS - Cyber-Physische Produktionssystem) meghatározó tényező-e; ez magában foglalhatja az autonóm megrendelés-tervezést is. 11. Időgazdálkodás a munkatervezésben Nincsenek tervezett idők, nem kalkulálnak időket. A tervezett idők kiszámítása empirikus ismereteken alapul. Tevékenységszerkezeti elemzések és időfelvételek elvégzése a REFA vagy a módszeridő mérés szerint a tervezett idők kiigazítása érdekében. A műveletek tervezett idejét a valós működésből (kézi rögzítés vagy a gyártási/gépi adatgyűjtési rendszerből származó adatok) származó idők rögzítésével igazítják ki. Az aktuális időket a valós működésből automatikusan jelentik, és a tervezett időket valós időben módosítják. Ez a kritérium a megbízások tervezéséhez használt időszámítás módjára összpontosít. 28. Adatok kiértékelése Az értékelés nem lehetséges, mert nem áll rendelkezésre elegendő adathalmaz. Kevés szelektív adatkészlet áll rendelkezésre, amelyeket ad hoc és kézzel (pl. Excelben) értékelnek ki. Megfelelő mennyiségű szelektív adat áll rendelkezésre, amelyet egy szoftveres megoldás (pl. adatbázis-lekérdezések Access, CAQ segítségével) szabványosított és automatizált módon értékel ki. A releváns adatokat automatikusan feldolgozzák, és csak a megfelelő döntéshozók számára teszik elérhetővé egy bármikor naprakész vezérlőpult formájában (pl. PowerBI, Microstrategy). Big Data: Nagyon nagy mennyiségű adat kiterjedt gyűjtése megfelelő technikai rendszerek segítségével. Az összegyűjtött adatok értékelésére és felhasználására nincsenek vagy alig vannak konkrét célkitűzések. Ezért az elemzéshez olyan módszereket használnak, amelyekkel korábban ismeretlen összefüggéseket vagy mintákat találnak. A Big Data-ra építve az intelligens adatok megvalósítására törekednek. Az adatokat kifejezetten úgy válogatják és elemzik, hogy magas színvonalú, hasznos információkat kapjanak. Ebből a célból az adatforrásokról meglévő ismereteket használják fel az adatok értékelésének megfelelő irányítására. Ez a kritérium azt írja le, hogy a termelésből származó adatok milyen mértékben állnak rendelkezésre, és hogyan értékelik azokat. A mérlegelési tartomány a néhány adatsortól a tömeges adatokig terjed. 29. Információcsere az értéklánc más vállalkozásaival Nincs információcsere. Az információcsere a vállalkozások képviselői közt manuálisan történik (személyesen, telefonon, e-mailben vagy hasonló módon). Erre vonatkozóan nincs dokumentált szabályrendszer. Az információk és adatok nem egységes módon strukturáltak. Manuális csere meghatározott folyamatok keretében, azaz vannak erre meghatározott (adat)struktúrák és szabályok. A strukturált, egységes adatokat a vállalkozások által közösen használt informatikai rendszerekben tárolják (pl. ügyfél/beszállítói portálok). A hozzáférés és a karbantartás részben manuálisan történik, az értéklánc legalább egy résztvevőjénél. Automatizált információcsere zajlik. Az adatok az összes érintett szereplő számára hozzáférhetők a vállalkozások által közösen használt informatikai megoldásokon keresztül (pl. az ERP-rendszerek adatbázis-összekapcsolása). Ez a kritérium a vállalkozásokon átívelő hálózatosodást és az értékláncon belüli információcserét írja le (pl. információcsere a beszállítókkal vagy a vevőkkel a rendelési adatokról, például a szállítási határidőkről, szállítási mennyiségekről...). 31. Szervezeti keretfeltételek: belső kommunikáció Az üzemben nincsenek rögzített kommunikációs struktúrák, hanem "kinőtt" kommunikációs rutinok. Az információk átadása eseti alapon történik. Vannak hivatalosan kialakított kommunikációs struktúrák, amelyek leírják, hogy kinek, hova, milyen információt kell továbbítania ("operatív jelentéstétel"). Az operatív jelentési rendszeren kívül rendszeres kommunikáció folyik a felettes és az egyes alkalmazottak között az aktuális témákról (pl. "hétfői megbeszélések", "reggeli eligazítás"). Csapat- vagy részlegközi rendszeres kommunikáció folyik bizonyos témákban a folyamatokkal kapcsolatos információk közlése céljából. A vállalati jelentéstétel és a rendszeres kommunikáció mellett a vállalkozáson belül vannak tudásátadó kommunikációs struktúrák, például mentorálás vagy fordított mentorálás (generációs párbeszéd) formájában. Ezek célja, hogy a célcsoport-specifikus tudást más munkavállalók számára is elérhetővé tegyék. A 4. mellett: A vállalkozáson belül léteznek tudásgeneráló kommunikációs struktúrák, például szakértői párbeszédek vagy agytrösztök formájában. Ezek célja új ötletek kidolgozása és az innováció ösztönzése. A kritérium jellemzői a vállalati vagy divízióspecifikus kommunikációs struktúrák szervezeti keretfeltételeit írják le. A kommunikációs struktúrák jellege és a különböző szereplők integrációja lehetővé teszi a munkavállalók számára a kommunikációs kompetenciák gyakorlását és alkalmazását. Különbséget kell tenni a kommunikáció mint információszolgáltatás és -feldolgozás, mint információcsere és mint tudásátadás/tudásgenerálás között. 36. Társas-kommunikációs kompetencia A munkavállalók közötti konfliktusok újra és újra előfordulnak. Az alkalmazottak nagyrészt konfliktusmentesen dolgoznak együtt. 1. mellett: A dolgozók kommunikálnak egymással a csapatokban és a csoportokban. 2. mellett: A munkavállalók új dolgok megtételére motiválhatnak másokat. 3. mellett: A munkavállalók képesek a konfliktusok hatástalanítására és megoldására. 4. mellett: A munkavállalók csapatjátékosok és elkötelezettek a közös célok iránt. Ez a kritérium a munkavállalók szociális-kommunikációs kompetenciáját vizsgálja. A szociális-kommunikációs kompetencia magában foglalja azt a képességet, hogy a szakmai életben másokkal tényszerűen, kommunikáció- és megoldásorientáltan és együttműködően tudjon bánni. 37. Személyes kompetencia A munkavállalók személyes készségei gyengén fejlettek. A munkavállalók gyorsan alkalmazkodnak az új helyzetekhez, vagy gyorsan beilleszkednek új csapatokba (alkalmazkodóképesség). 1. mellett: A munkavállalók képesek a megszokott gondolkodásukat és cselekedeteiket az új körülményekhez igazítani (rugalmasság). 2. mellett: A munkavállalók önkritikusan megvizsgálhatják céljaikat és cselekedeteiket. Ez a kritérium a munkavállalók személyes kompetenciáját vizsgálja. A személyes kompetenciák közé tartozik (a vállalat szempontjából) az önértékelés, a megszokott gondolati struktúrák elhagyásának, a motiváció és az új követelményekre való rugalmas reagálás képessége. If you are human, leave this field blank. Beküldés Start Over
