A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös szervezésében került megrendezésre az Innovációs Roadshow pécsi állomása, amely egyedülálló lehetőséget kínált a vállalkozások számára, hogy megismerjék a legújabb technológiai trendeket, pályázati lehetőségeket és sikeres innovációs stratégiákat.
Rabb Szabolcs PBKIK főtitkára köszöntőjében Rubik Ernő gondolát idézte: „A kíváncsiak rejtélyeket találnak, az elszántak megfejtik azokat.” A rendezvény célja, hogy összehozza az egyetemeket, kutatókat és vállalkozásokat, lehetővé téve az innováció segítségével a rejtélyek megoldását.
Magyarországon (nagyon) megéri innovatívnak lenni
Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg az Innovációs Roadshow-t, hangsúlyozva, hogy a magyar versenyképesség kulcsa az innováció. Kiemelte, hogy míg a 2010-es években a foglalkoztatás bővülése húzta elsődlegesen a növekedést, a 2020-as évtizedben ehhez már a termelékenység növelésére van szükség, mely nem működhet innováció nélkül. A kutatásba és innovációba többet invesztáló országok termelékenyebbek és magasabb a jóllét szintjük.
Annak ellenére, hogy Magyarországon csak minden harmadik vállalat innovál, ők adják a vállalkozások hozzáadott értékének 64,7 %-át, az export-értékesítés nettó árbevételének 68,7 %-át, az értékesítés nettó árbevételének 64,4 %-át és a foglalkoztatottak létszámának 54 %-át. Az innovatív vállalatok átlagosan 58%-kal több hozzáadott értéket állítanak elő, 31%-kal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak, 90%-kal több exportárbevételt realizálnak és minden vállalatméretben átlagosan 2,5-szer több foglalkoztatottal rendelkeznek. Bódis László hangsúlyozta, hogy a hosszú távú professzionális innováció ösztönzése elengedhetetlen, és az egyetemek összekapcsolása a vállalati szektorral ebben kulcsszerepet játszik.
GINOP PLUSZ: Tapasztalatok a kutatás-fejlesztési pályázatok terén
Gedei Gábor, az NFK Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság csoportvezetője a GINOP Plusz pályázati felhívások tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. A pályázatok fő célja a KKV-k termelékenységének és hozzáadott értékének növelése, valamint a foglalkoztatási ráta emelése.
„GINOP Plusz-2.1.1-24.” pályázaton belül, a nagy, fókuszterületi innovációs projektek kaphatnak 300-800 M Ft támogatást például alkalmazott piackutatásra, kísérleti fejlesztésre, eszközbeszerzésre, KFI szolgáltatások és technológia transzfer igénybevételére. Az első tapasztalatok alapján a pályázatírás során kiemelten fontos az alapos felkészülés, a kidolgozott kérelmek beadása, és a határidők betartása (előzetes K+F minősítési eljárás megindítása a NKFIH-nál, illetve a projektfejlesztési tanácsadás a NIÜ-nél), így elkerülhető a terjedelmes hiánypótlás. A legkritikusabb a költségvetés alátámasztása, a személyi jellegű ráfordítások megfelelő indoklása és elszámolása.
„GINOP Plusz-2.1.3-24 – KKV-k innovációs képességének támogatása” felhívás induló- vagy korai fázisú mikro- és kisvállalkozások kisléptékű üzleti folyamat innovációs projektjeit támogatja, mely során hatékonyabb munkavégzés várható, illetve új vagy jelentős mértékben javított üzleti folyamat alkalmazása, bevezetése történik. A pályázat második és harmadik körében még igen jelentős, kb. 50 Mrd Ft-os pályázható forrás áll rendelkezésre. A pályázatban 20-50 M Ft támogatás nyerhető például gyártási folyamatinnovációra, üzleti modell innovációra vagy logisztikai innovációra. A beadás során nagyon kell figyelni a kritériumok teljesítésére. Ilyen például, hogy csak az adatbázisban szereplő, minősítéssel rendelkező szakértő nyújthat tanácsadást, egyedi gépek beszerzése nem támogatott, illetve legalább egy alkalmazottnak részt kell vennie a kötelező innovációs tréningen.
A regionális innovációs hálózat szerepe
Dr. Kristóf Péter, a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója, az innovációs hálózatok szerepéről beszélt a „Regionális innovációs hálózat: A MISZ a megújuló innovációs rendszer motorja” című előadásában. Kiemelte a MISZ szerteágazó tevékenységét és figyelemre méltó projektjeit, például a megújuló Magyar Innovációs Nagydíjat, amely az esztendő legkiemelkedőbb innovációs teljesítményét ismeri el. Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára idén rekordszámú jelentkezés érkezett. Kiemelten fontos a középiskolás és egyetemista tehetségek bevonzása, és a vállalkozások felé terelése, hiszen ők a jövő innovátorai! A jelenlévők közt zajlott felmérés eredménye szerint a vállalkozások számára a tőke és támogatás hiánya, a képzett munkaerő hiánya és a nem megfelelő jogszabályi környezet jelenti a legnagyobb kihívást az innováció terén.
Az első kerekasztal beszélgetésen Császár Gergely (PBKIK innovációs és iparfejlesztési projektiroda vezető) kérdései megválaszolása során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a regionális innovációs képesség fejlesztésének kulcselemei az innovációs partnerek összekapcsolása, tudás transzfer és a jó gyakorlatok átvétele, valamint a tehetséges fiatalok számára az őket a régióban tartó jövőkép és kihívások biztosítása. Keresnyei János (PBKIK Elnökségi Tag, Kerko Média Kft. szellemi vagyon auditor) szerint Pécsett minden adott a megfelelő fejlődésre, és regionális ágazati technológiai központok létrehozásával lehetne fejleszteni az értékláncokat. Dr. Kristóf Péter hangsúlyozta, hogy az országnak igenis van keresnivalója a hi-tech iparágakban, pl. az űriparban. Móricz László (ügyvezető, HC Linear Kft.) szerint egy vállalkozás sikeréhez nem elegendő újdonságot kitalálni, a piac előtt járni, nagy hozzáadott értéket teremteni, innoválni is kell!
A második kerekasztal beszélgetés során Herbály István Contrall Kft. ügyvezetője, a MKIK KFI kollégiumi elnöke a folyamatinnováció jelentőségéről kérdezte a résztvevőket. Szélig József ASINOX Kft. ügyvezetője elmondta, hogy cége egyedi gépeket gyárt leginkább az osztrák és német piacra. Véleménye szerint a magyar autógyártók felkészültek a megrendelők új igényeire, pályázatok segítségével képesek mindig egyre gyorsabb, jobb és újabb technológiát kifejleszteni és alkalmazni. Janovics László, az innomine group Kft. tanácsadója elmondása szerint a pályázatírói tanácsadáson részt vett cégekkel jól lehet együttműködni, már tudják, mi az a folyamatinnováció és hogy kifizetődő rászánni az időt, energiát és tanulást a pályázatokra. Dr. Czéh Árpád, a biotechnológia és élelmiszerelemzés analitikával foglalkozó Soft Flow Kft. stratégiai programvezetője beszámolt arról, hogy van egyfajta szakadék a termőföld és a kész termék között, információt kell gyűjteni egészen a nyersanyagtól a félkész terméken át a végtermékig, hogy ellenőrizhető legyen az élelmiszer terméklánc. Ehhez kínálnak műszeres szoftver fejlesztést, folyamatinnováció alapján az ötlettől a prototípusgyártásig mindenre képesek.
Az eseményről készült kisfilm itt tekinthető meg.
A sikeresen lezajlott Innovációs Roadshow lehetőséget biztosított a résztvevőknek arra, hogy megtapasztalják az innováció erejét és szerepét a gazdaságban és előre mutató kapcsolatokat építsenek.
Az esemény, melynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont, Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Szövetségben a Vállalkozókkal” című megállapodásához kapcsolódóan, a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében valósult meg.