15 éve hoztuk létre az első általános iskolásoknak szóló szakmaismereti versenyt (gépipar ágazatában), ami már akkor is nagy újdonságnak számított és ebben a formában azóta sincs hasonló verseny az országban. Láttuk, hogy az általános iskolások körében sikeres a program, szeretik a gyerekek, a pedagógusok és rövid időn belül a középiskolai beiskolázási számokon is megmutatkozott az eredménye. Felbátorodtunk a sikereken és más ágazatok felé is fordultunk. 10 évvel később, 2025-ben már 6 ágazatban: gépipar (Gép-ésszel), elektronika-elektrotechnika (villany-Ász), járműgyártás (AutóMánia), építőipar (Épít-ésszel), vendéglátás (Ide-süss!) és turizmus (Turizmusta) ágazatban hirdetjük meg a versenyeket. A résztvevők száma meghaladta évenként a 600 főt, több, mint 200 csapatot kell egyszerre támogatni, motiválni, irányítani, segíteni.
A versenyek célja az ágazatok, a szakterületek megismertetése a pályaválasztás előtt álló általános iskolás diákokkal. A versenyek egyedülálló különlegessége abban van, hogy játszva tapasztal a gyerek. Nem elméleti tudást kérünk és várunk, hanem arra vagyunk kíváncsiak mennyire képes a gyerek a gyakorlati feladatban boldogulni. Alapanyagokhoz jut, meg kell fognia, el kell hajlítania, fel kell darabolnia. Közben mérnie, átszámolnia kell, át kell látnia az ok-okozati összefüggéseket. Ezeknek a versenyeknek a középpontjában a személyes tapasztalás, a gyakorlati, interaktív feladatok, az alapanyagok megismerése és a saját kompetenciák feltérképezése áll. Sok tényezőnek kell egyszerre működnie, hogy egy ilyen nagyságrendű és komplex program hatékonyan és zökkenőmentesen meg tudjon valósulni.
2025-ben a 3 fordulós versenyek 3 hónapon keresztül zajlottak. Az első fordulóban az online térben egy ágazatra ráhangoló szakmai kérdőívet kellett kitölteni a csapatoknak. Ezzel a fordulóval nem az volt a célunk, hogy kiszórjuk a gyerekeket, hanem hogy bíztassuk a folytatásra Őket, mert az első igazi élmény a második fordulóban jött el, amikor megmutathatták a kreatív oldalukat. Otthon, vagy az iskolában a csapattagoknak a Szakképzési Centrum által biztosított alapanyagokból, pontos műszaki leírás alapján versenyenként változó pályamunkát kellett elkészíteniük. A gép-ésszel versenyzőinek egy pneumatikus targoncát, a Villany-Ász csapattagoknak egy napelemes körhintát, az Autómániában részt vevőknek egy markolót, az Épít-ésszelben indulóknak egy kis házikót, építményt kellett létrehozniuk. Fúrtak, fűrészeltek, mértek, ragasztottak, mázoltak. Meg kellett tervezniük a munkát, fel kellett osztaniuk egymás között a feladatokat, csapatban együttműködve kellett dolgozniuk és közben alkottak. A nyers alapanyagokból létrehoztak egy működő, forgó, billegő, világító tárgyat. Közben megtanulták az egyszerű áramkör bekötését (igen pont azt, ami a fizika tankönyvben színes képpel le van rajzolva) a pneumatika, a fogaskerék működésének alapjait, megismerték hogy mennyi apró részfeladattól (és szakember munkájától) épül fel egy ház.
Az utolsó fordulón, a döntőn pedig egész egyszerűen a valóságot tapasztalja meg. A tégla súlyát, a lábas forróságát, a csavarkulcs méretét és azt, hogy „neki” hol a helye, milyen érzés benne lenni ebben az egész helyzetben. Nem a versenyben, nem a megmérettetésben, kicsit a szakma valóságában.
A versenyek megvalósításakor szorosan együttműködünk a helyi vállalkozásokkal, iskolákkal. Íme azok a baranyai cégek, kisebb és nagyobb céget összefogó klaszterek és iskolák, akiknek szívügye a pályaorientáció. Tőlük példaértékű szakmai és anyagi támogatást kaptunk, melyek nélkül nem tudtuk volna ilyen magas színvonalon megrendezni a versenyeket.