• Csak nagyobb vállalatokra vonatkozna és egyszerűbbé válna a fenntarthatósági jelentés 
• Az átvilágítási követelmények csak a nagyon nagy EU-s és nem uniós vállalatokra vonatkoznának  
• Nem szükséges az átmenetről tervet készíteni és a vállalkozások nemzeti szinten lennének felelősek  
• Új digitális portált hoznának létre a vállalkozásoknak ingyenesen hozzáférhető sablonokkal, iránymutatásokkal és információkkal az uniós jelentéstételi követelményekről  

382 szavazattal, 249 ellenében és 13 tartózkodás mellett a Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját az egyszerűsített fenntarthatósági jelentéstételről és a vállalkozások átvilágítási kötelezettségeinek enyhítéséről.

Fenntarthatósági jelentéstétel: egyszerűbben és csak a nagyvállalatoknak

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha csak azok a vállalatoknak legyen kötelező a társadalmi és környezeti jelentéstevés, amelyek átlagosan több mint 1750 alkalmazottat foglalkoztatnak, és nettó éves forgalmuk meghaladja a 450 millió eurót. Csak az ezeknek a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak kell majd a taxonómiai szabályok (azaz a fenntartható beruházások osztályozása) szerint fenntarthatósági jelentést készíteniük.

A jelentéstételi  sztenderdek tovább egyszerűsödnének és csökkenne a minőségi részletek száma, az ágazatspecifikus beszámolási kötelezettség pedig önkéntessé válna. A kisebb vállalatok védelmet élveznének nagy üzleti partnereik beszámolási követelményeivel szemben, amelyek nem kérhetnének több információt, mint amennyit az önkéntes alapú előírások előírnak.

Átvilágítási követelmények: kevesebb kötelezettség és csak a nagyon nagy vállalatok számára

Az átvilágítási követelmények csak az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 milliárd euró feletti nettó éves forgalmú nagyvállalatokra vonatkoznának. Az EP-képviselők azt szeretnék, ha ezek a vállalkozások kockázatalapú megközelítést alkalmazzanak arra, hogy figyelemmel kísérjék és azonosítsák az emberekre és a bolygóra gyakorolt negatív hatásukat. Ahelyett, hogy szisztematikusan információkat kérnének kisebb üzleti partnereiktől, már rendelkezésre álló információkra kellene támaszkodniuk, és csak végső esetben kérhetnének további információkat kisebb üzleti partnereiktől.

Ezek a vállalatok nem lennének kötelesek tervet készíteni az átmeneti folyamatról, hogy üzleti tervük összeegyeztethető legyen a Párizsi Megállapodással, és bírságra számíthatnak az átvilágítási követelmények be nem tartása miatt, amelyekről a Bizottság és a tagállamok adnak iránymutatást. A jogsértő vállalatok nem uniós, hanem nemzeti szinten lennének felelősségre vonhatók, és teljes mértékben kártérítést kellene fizetniük az áldozatoknak.

Az EP-képviselők azt is szeretnék, ha a Bizottság létrehozna egy digitális portált a vállalkozások számára, amelyen ingyenesen hozzáférhetnének sablonokhoz, iránymutatásokhoz és információkhoz az összes uniós jelentéstételi követelményről, kiegészítve az európai egységes hozzáférési pontot.

A jelentéstevő szerint

A Jogi Bizottság jelentéstevője, Jörgen Warborn (EPP, Svédország) így nyilatkozott: „A mai szavazás azt mutatja, hogy Európa egyszerre lehet fenntartható és versenyképes. Egyszerűsítjük a szabályokat, csökkentjük a költségeket, és biztosítjuk a vállalkozások számára a növekedéshez, a beruházásokhoz és a jól fizető munkahelyek teremtéséhez szükséges egyszerűséget.”

A következő lépések

A tárgyalások az uniós kormányokkal, amelyek már elfogadták az álláspontjukat, november 18-án kezdődnek, hogy a jogszabály 2025 végéig végleges formát öltsön.

Háttér

A fenntarthatósági jelentéstételi és átvilágítási kötelezettségek késedelmes alkalmazását követően a jelenlegi javaslat célja azok egyszerűsítése és a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése. A frissített szabályok az Európai Bizottság által 2025. február 26-án javasolt omnibusz I egyszerűsítési csomag részét képezik.

Az uniós szabályok egyszerűsítése a Parlament egyik prioritása

Az EP-képviselők többször is felszólaltak az uniós szabályok felülvizsgálata érdekében, hogy egyszerűsítsék és csökkentsék a vállalatokra vonatkozó adminisztratív követelményeket. A Bizottság által 2025 februárjában előterjesztett „omnibusz” javaslatok célja az EU versenyképességének és jólétének növelése, valamint a vállalkozások további beruházási kapacitásának felszabadítása. A Parlament sürgősségi ügyként már elfogadott néhány javaslatot, és gyors ütemben halad a fennmaradó javaslatok véglegesítésével.