„A környezetünkben lévő változásokat folyamatosan vizsgálni kell, a vállalatoknál a legfontosabb teendők között ott kell lennie az innovációnak, hogy valamit máshogy csinálunk, mint eddig, hiszen minden változik, így nekünk is változnunk kell” – hívta fel a gazdasági szereplők figyelmét prof. dr. Csath Magdolna egyetemi magántanár a kamara évzáró eseményén, a TOP100 gálán A globális gazdasági változások, az EU és a magyar lehetőségek címmel tartott előadásában. A korábban a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjaként is dolgozó közgazdász elemezte a világgazdaság és a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és megfogalmazta a változást előidéző lehetőségeket.

„Mindenki tudja, főleg az üzletemberek, hogy nagyon nehéz körülmények között kell működni, rengeteg a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság. Az elemzők sokféle trendelemzést végeznek, és megpróbálják azonosítani a legfontosabb problémákat. Az elsők között ott van a technológiai változás, amely a történelem során mindig együtt járt a gazdasági, szerkezeti változásokkal. Most is ezt a kort éljük” – kezdte előadását a professzor asszony, majd hozzátette: a mezőgazdaságban, az iparban, a szolgáltatások terén egyaránt nagy töréspontok vannak, így felértékelődik az innováció, a kreativitás, az eredeti gondolkodás. Az európai helyzetet értékelve elemzők szerint a térség megrekedt egy közepes szintet képviselő technológiai szinten, lassú innováció az innováció, ami mindenre kihat. A német gazdaság az Európai Unió legnagyobb gazdasága lenne, de jelenleg nem jól teljesít, bár többféle infrastrukturális beruházás is beindult az országban. Ugyanakkor Ázsiában látjuk a dinamizmust, a BRICS-országok a világ GDP-jének 35%-át állítják elő, és a népesség 45%-át adják, így jelentős piaci lehetőségeket is kínálnak. Amerika kapcsán annyit említett meg Csath Magdolna, hogy Donald Trump elnök tevékenysége jelentős mértékben felborította a világgazdasági folyamatokat, látható, hogy Európa nincs a gondolkodása középpontjában, sokkal inkább Kínával, Oroszországgal próbál üzleti alapon megegyezni, ami szintén nem válik az Európai Unió hasznára. Magyarországra áttérve professzor asszony a Fitch-elemzést idézte: a hitelminősítő szervezet idei értékelése szerint Magyarország a „BBB” besorolásban maradt, de a stabil kilátást negatívra változtatta a hitelminősítő. Ez elsősorban a magas költségvetési helyzet miatt jelentős hitelkockázatot jelent, de továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában van az ország.

A globális gazdasági növekedésre áttérve Csath Magdolna a 2004–2026-os időszakot tekintve állandó csökkenésről beszélt, amely folyamat mögött igen nagy különbségeket említett: Amerika és Európa is egyre kevésbé járul hozzá a globális növekedéshez, míg Ázsia rohamos fejlődésben van. Ha külön kiemeljük az eurózónát, amelyben Németország is benne van, akkor nagyon alacsony GDP-előrejelzéseket láthatunk. Ezzel szemben Kínában strukturális változás zajlik, Kína „a világ gyára” pozícióból kitörve high-tech módon erősíti a saját iparát és a tudásszektorokat. Ugyanez jellemző Dél-Koreára is, ahol az ipari parkokat szintén innovációs parkokká alakítják. Kína erőteljesen terjeszkedik Európa felé, ami ugyanakkor veszteséget jelent az Európai Uniónak, de az USA-nak is. Többek között Trump elnök ezt a folyamatot próbálná ellensúlyozni. Elemzők azt mondják, ahhoz, hogy beinduljon a világgazdaság, arra lenne szükség, hogy a kínai növekedés 2026-ban 5% körül maradjon, erősödjön az amerikai teljesítmény, ne romoljanak tovább a kínai–amerikai kereskedelmi kapcsolatok, és szükség lenne az Európai Unió részéről a nagyobb fordulatszámra, aminek egyelőre nem látjuk a jeleit.

Az Európai Unió versenyképességéről professzor asszony úgy vélekedik, hogy azt nem lehet egységesen kezelni, mivel az EU-t különböző országok alkotják, amelyek között hatalmas különbségek tapasztalhatók. Az inflációval korrigált egy főre jutó GDP 2024-es adata szerint, ha az EU-átlagot 100-nak tekintjük, Magyarország 77%-on áll, ami az EU-s országok között a 23. helyet jelenti.  Az okok között kulcsszerepet játszik a gyenge ipari teljesítmény, ami az eurózónában is gondot okoz. Hazánkban a GDP alakulása 0 körüli értéken van, a beruházások már hosszú ideje negatív módon befolyásolják a gazdasági növekedést, mint ahogy az export is. A háztartások fogyasztása azonban pozitív módon járul hozzá a GDP-hez, ezért a kormány mindent meg is tesz a fogyasztás bővüléséért. Mint ahogy az EU-n belül, úgy Magyarországon belül is látszanak a regionális különbségek. A GDP többségét Budapest termeli, Észak-Magyarország teljesítménye az EU-s átlagot 100-nak tekintve az 50%-ot sem éri el. Ez azért nagyon fontos adat, mert amikor az a kérdés, hogy miként lehetne előre menni, érdemes számolni a jelentős regionális különbségekkel. A magyar adósságszintről Csath Magdolna azt mondta, hogy enyhén emelkedik, és ebben jelentős szerepet játszik a kamattehernek a növekedése. A Fitch Ratings által negatívra változtatott kilátás valószínűleg nem tesz jót a következő időszak kibocsátásainak.

Magyarországon az ipari termelés és annak az exporttartalma hosszú ideje negatív tartományban van. Ez azért nagy gond, mert Magyarországon a gazdasági szerkezeten belül igen nagy arányt képvisel az ipar, így az általa létrehozott új érték jelentősen befolyásolja a GDP-t és minden egyéb makromutatót. Az adatok elemzésekor fontos látni a munkaerőköltséget, azaz azt, hogy a vállalatoknak mibe kerül a foglalkoztatás. Ez ágazatonként jelentős különbségeket mutat, annyi azonban elmondható, hogy az Európai Unióban hazánkban a harmadik legalacsonyabb a munkaerőköltség, ami vonzó tényező lehet a befektetők számára. A termelékenységet tekintve Magyarország jelentősen lemaradt az EU többi államához képest, és ez nem csak kkv-szektorra, valamennyi cégtípusra igaz, bár ágazati különbségek vannak.

Professzor asszony szerint a hazai gazdasági szereplőknek hosszú távon kell gondolkodniuk. A hosszú távú gondolkodás legfontosabb eleme a tudásbefektetések fontosságának megértése, ami azt jelenti, hogy a gyorsan változó környezetben sikeresnek lenni csak úgy lehet, ha nemzeti szinten, regionális szinten és vállalati szinten is nagyobb szerepet kapnak a tudásberuházások. Például a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások az utóbbi időben Magyarországon jelentősen csökkentek. Ez a beruházások szerkezetében is tetten érhető: nálunk ugyanis nagyon alacsony, a legfrissebb OECD-elemzések szerint csupán 12,3%-os az ún. intellektuális tőkeberuházások aránya a beruházási ráfordításokban (2024. évi adat). Csehországban ez az érték 18,3, Ausztriában 24,6, Dániában 30,1 %. (Az intellektuális tőkébe a K+F és a digitális befektetések, a szoftverfejlesztés, valamint a vállalaton belüli továbbképzés is beleszámít.) Többek között ez az oka annak is, hogy az európai uniós innovációs táblán nem tudunk elmozdulni a 21-22. helyről, ami az EU 27 országa között nem számít előkelő helynek. Összességében hazánk versenyképességét is befolyásolják a tudásberuházások. A versenyképesség-javítás is időszerű lenne, hiszen az IMD-listán (svájci versenyképesség-kutató) a vizsgált 68 ország között a 2021 évi 42. helyről 2025-re a 48.-ra csúsztunk le.

Összefoglalva Csath Magdolna szerint vizsgálni kell a környezetünkben lévő változásokat, és az innovációnak ott kell lennie a legfontosabb teendők között. Mivel minden változik, így nekünk is változnunk kell. Fontos megalkotni a jövőképet, hogy hová akarunk eljutni, ezen belül pedig elengedhetetlen a rugalmasság, az ellenállóképesség erősítése ahhoz, hogy be tudjunk kapcsolódni a változásokba. Lényegesek a tudásberuházások, a tudástőke növelése, mint ahogy az együttműködés is. A kamara szerepe felértékelődik ebben a nagyon gyorsan változó világban, a kamara maga is szereplője lehet az innovációs ökoszisztémáknak, komoly szerepet játszhat egy nagyobb hálózatosodásban. Csath Magdolna szerint új fejlődési útban kell gondolkodni, országos, illetve céges szinten is ahhoz, hogy elkerüljük a fejlődési csapdát. Ehhez pedig mindenképpen meg kell fogalmazni a fejlesztési minimumfeltételeket.

Kis Tünde