A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs friss. A helyi élelmiszernek jobb az íze. A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A helyi élelmiszer kevesebb vegyszermaradványt tartalmaz. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. (elestar.hu) Ez 10 érv a helyi élelmiszerek vásárlása mellett, amelyet bizonyára még számos indokkal ki tudnánk egészíteni, főleg, ha nem csak élelmiszerekben gondolkodunk. Az utóbbi években megnőtt a helyben előállított termékek ázsiója, egyre többen fordulnak a lakóhelyükhöz közeli régióban keletkezett kincsek felé. Ha turistaként ellátogatunk más tájékra, netán idegen országba, mi is a helyi termékeket keressük. Mit kínálnak a baranyai termelők, mi az értéke az itt készült kézműves termékeknek? Ennek jártunk utána.
– Az utóbbi években, évtizedekben megnőtt a hagyományos, természetes nyersanyagokból készített ételek, használati, illetve dísztárgyak iránti kereslet, felértékelődött a helyi termékek előállításához kapcsolódó, sokszor generációról generációra átörökített tradicionális tudás. A helyi termékek létrehozása, értékesítése és népszerűsítése egyrészt a turizmus és a gasztronómia, másrészt a vidék fejlesztésének mozgatórugójává válhatnak – mondja dr. Gonda Tibor, a PTE-KTK adjunktusa, turisztikai szakember. – Jó példa erre az a mintaprogram, amely 2012-ben indult a Dél-Dunántúlon a helyi termékek tudatos preferálására. Ez a program elsősorban az őstermelőket és kistermelőket segítette, de a létrejövő vendéglátó ökoporták, a régió ízeit kínáló helyi piacok, a falusi vendégasztalok és a különböző rendezvények, gasztronómiai programok is hatással voltak a régió turisztikai vonzerejére. Megkezdődött egy minősítési rendszer kialakítása, és létrejött egy információs adatbázis is.
– Elsősorban kik vásárolnak helyben termelt terméket, legyen az akár élelmiszer?
– Tavaly végeztünk egy átfogó kutatást a Dél-Dunántúlon a helyi termék előállítói és a fogyasztói körében a kereslet-kínálatra vonatkozóan, egyben a problémák megismerésére és a további fejlesztési lehetőségek meghatározására. Ennek eredményei alapján megállapítottuk, hogy mind a mindennapjainkban, mind pedig utazásaink során létjogosultságuk van a helyi termékeknek. Tulajdonképpen a társadalom minden tagja fogyasztóként van jelen az élelmiszerpiacon. Azok, akik szem előtt tartják az egészségtudatos életmódot, szívesen fordulnak az egészséges alapanyagokból készülő vitamindús, megfelelő tápértékű helyi termékek felé. A fogyasztók egyre tudatosabban szerzik be a közelben termesztett, helyben termelt élelmiszereket. Egészséges alapanyagként tekintenek a vegyszer- és adalékmentes, friss, szezonális élelmiszerekre. Fontos számukra a sajátosan egyedi, zamatos íz, valamint az ismert eredet és származás. A felesleges adalékanyag, ízfokozók, vegyszerek nélküli, egészséges helyi termékekért az iparilag termesztetteknél magasabb vételárat is hajlandók fizetni, mert értékelik a termékek előállításába fektetett kézi munkát.
– A helyi termékek előnyben részesítésével kapcsolatban az egyik nyomós érv az lehet, hogy megvásárlásukkal a helyi ipart támogatják a fogyasztók. Ez jellemző a dél-dunántúli vevőkre is?
– Igen, a felmérésben részt vevő termelők úgy vélik, hogy vásárlóik tudatos fogyasztói magatartásában megjelenik a helyi gazdaság támogatásának szándéka is. A fogyasztói oldalról is megerősítették ezt. Azt tapasztaljuk, hogy ma már trendi helyi terméket vásárolni, még akkor is, ha többe kerül a szupermarketek által kínáltaknál. Bár a fogyasztók elsősorban nem a divatosságot, hanem a jó ár-érték arányt tartják szem előtt.
– Melyek a legfőbb termékek, amelyeket helyi termékként értékesítenek a régióban?
– Leginkább helyi termelőtől veszik a mézet, a bort, a zöldséget, a tojást és a sajtot. A helyi termelők termékpalettáján leggyakrabban lekvár, gyümölcs, zöldség, zöldségkészítmények, savanyúság, szörp, gyümölcslé szerepel. Célcsoportjuknak többnyire elsősorban a helyi és a környező településeket tekintik.
– Mit ad hozzá egy termék értékéhez az, hogy tudom, kitől, honnan vásároltam? Netán látom az áru keletkezésének környezetét?
– A fogyasztók számára fontosak ezek az ismérvek, de nem feltétlenül tájékozódnak vásárlás előtt az interneten. A felmérésből kiderült, hogy a termelők 68%-a használ saját Facebook-profilt a termékei ismertebbé tételéhez, de a fogyasztóknak csak 9%-a néz utána a témának a közösségi médiában. Más a helyzet a saját felület, azaz a honlapokkal kapcsolatban: a termelők 29%-a üzemeltet saját honlapot, ám a fogyasztóknak csak 14%-a gyűjt információkat ezekről az oldalakról. Mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a helyi termékelőállítók zöme nem folytat tudatos vagy elegendő célzott marketingtevékenységet, ezért a fogyasztók és a termelők közötti információs űr eltüntetésének hatékony módja lehet az intenzív közösségi marketing.
Mivel a helyi termék címkéjéről beazonosítható a termelő, így személyes felelősséget vállal a termék minőségéért és egyéb jellemzőiért, arcát is adja termékéhez. Sok esetben személyesen találkozik termelő és vásárló, a közvetlen kommunikáció pedig mindkét félnek hasznos: egyaránt segíti a fogyasztói bizalom erősítését, illetve a termékfejlesztést, hisz a termelő első kézből kaphat visszajelzéseket a portékája minőségéről, használhatóságáról, és egyedi kívánságokat is ki tud elégíteni. A helyi termékek értékesítésének sajátossága, hogy sok esetben kóstolási lehetőséget biztosítanak a fogyasztó számára, amit a fogyasztók már természetesnek tekintenek.
– Az őstermelőkről, a helyi terméket előállító vállalkozókról az a kép él, hogy jobbára magányosan, magukra utalva működnek. Ez megfelelő számukra vagy hatékonyabb lenne valamilyen módon egymáshoz kapcsolódni?
– Akár az előbb említett marketingmunkát is megkönnyíthetné egy partneri együttműködés, amit egyébként a termelők is megfogalmaztak a visszajelzéseikben. Ma a terméket előállítók közel 2/3-a magánszemély vagy őstermelő, így számukra mind anyagilag, mind szellemileg megterhelő az önálló marketing. Válaszadóink 77%-a semmilyen szakmai szervezetnek sem tagja, és több mint felük semmilyen segítséget sem vesz igénybe termékei, tevékenysége népszerűsítéséhez. Mindezt annak ellenére, hogy a válaszadók körülbelül fele van partnerségi viszonyban főként helyi és környékbeli önkormányzatokkal, vállalkozásokkal. Az látszik, hogy elsősorban termékkóstoltatással, illetve termékeik ajándéktárgyként való propagálásával szívesen csatlakoznának egy jól működő turisztikai szervezethez. Több nemzetközi és magyarországi példa is bizonyítja, hogy csak erős – termelői önszerveződéssel létrejövő – közösségek tudják igazán biztosítani a fejlődést. A fogyasztók is igényelnék, hogy akár egy helyen szerezhessék be a helyi termékek szélesebb körét, ez szintén az együttműködés irányába mutat. Egyébként jellemzően a helyi termékeket közvetlenül a termelőtől, a lakóhely szerinti piacon vagy termelői piacon és térségi, helyi vásárokon, fesztiválokon vásárolják meg.
– Miként erősíti a turizmust a helyi termékek jelenléte?
– A turizmusban részt vevők számára a helyi termékek a meglátogatott térség kulturális örökségének részét képezik, kultúrájának hordozói. Ezért az adott térség szerves hozzátartozói. A helyi termékek által generált attrakciók komoly vonzerőt jelenthetnek a látogatók számára. Ezek között az attrakciók között helyi termelői piacok, térségi vásárok, helyi termék fesztiválok, gasztroprogramok szerepelhetnek. Így egyre nő a helyi termékek fontossága a turizmusban is, ezáltal pedig a turisták is mint fogyasztók jelennek meg a fogadóhelyen. Ezért elvárható lenne, hogy a turisztikai szolgáltatók egyre szorosabb és szervezettebb kapcsolatot építsenek ki a helyi termékelőállítókkal. A helyi termékek előállításának, értékesítésének szorgalmazásával, piacra jutásának ösztönzésével gyarapodhat a vidék turisztikai kínálata, ezáltal javulhat a települések arculata, gazdasági helyzete, segítheti a települések, térségek pozitív imázsának kialakulását, mindezzel hozzájárulva az eredményes térség- és vidékfejlesztéshez.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a baranyai vállalkozások kínálatában, marketingjében miként jelenik meg a helyi termék. A következő kérdésekre kértünk tőlük választ:
– Milyen termékeket kínálnak helyi termékként és ezeknek a termékeknek miben mutatkozik meg a Pécshez, Baranyához való kapcsolódásuk?
– Miként jelenik meg a kommunikációjukban, a marketingjükben, a csomagolásban, hogy helyi terméket állítanak elő?
– Miért előnyös a gyártónak és a fogyasztónak, hogy helyi terméket állít elő/vásárol?
– Milyen visszajelzéseket kapnak a vásárlóiktól a helyi termékekkel kapcsolatban? Van-e bennük tudatosság a helyi termékek vásárlására? Van-e többletértéke, ha egy termék helyi terméknek minősül?
Trüffel cukrászda: Kalmár-féle tönköllyel készült cukrásztermékek
Sztanics Balázs, a pécsi Trüffel cukrászda tulajdonosa:
– A dr. Kalmár tönkölylisztalappal készült termékek abszolút egyediek, nemcsak a pécsi, hanem az országos piacon is. Egyedül nálunk lehet megvásárolni ezeket, mint ahogy a lisztet is csak a mi cégünk kapja. Kalmár Gergely szerint a pécsieknek nagyon nagy szerencséjük van, hogy van egy kis cukrászda, a Trüffel, amely az alapanyagok és a minőség tekintetében is egyedülálló finomságokat készítenek tönkölyből: tönköly sajtos rudat különböző ízekben, tönköly pogácsát, tönkölykekszet és cookies-t 5 féle ízben. Húsvétkor vagy akár rendelésre tönkölykalácsot és tönköly bejglit is sütünk.
– Ezek a termékeink folyamatos fejlesztés alatt állnak, a kommunikációban elsősorban a szájról szájra terjedésre koncentrálunk. Mivel rendhagyók és rendbontók, ezért egyelőre korai volna erős marketinget rájuk húzni. A csomagolásuk is új dizájnt kap a közeljövőben, amelyen természetesen a pécsi kötődést is jelezzük. A helyi vállalkozások egyre nagyobb számban tartanak igényt ezekre a minőségi és egészséges alapanyagból készült termékekre. Ajándékként sokfelé eljutnak – külföldre is –, ami természetesen viszi a város hírét, és annak a pécsi cégnek is, amely prémium, a világon máshol el nem érhető alapanyag felhasználásával készít egészséges süteményeket.
– Aki helyi terméket vásárol, az a helyi gazdaság élénkítését támogatja. A termelő helyben adózik, a környékbeli kistermelőktől vásárolja az alapanyagokat, azok hátterét ismerve, azokat a minőség érdekében szűrve garanciát jelent a végtermékei színvonalának tekintetében.
– A vásárlók között vásárlói rétegekről beszélhetünk. Minden esetben jók a visszajelzések, ám az is látható, hogy ahhoz nagyobb mértékű gazdaságélénkítésre lenne szükség helyben, hogy megfelelő tömegű fizetőképes kereslet jelentkezzen. Mert van igény az egészséges összetételű, minőségi cukrásztermékekre. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy minőség tekintetében egyre nő a tudatosság vásárlóinkban cégünk süteményei iránt, így egy szélesedő rétegről beszélünk. A helyi értékek és a többletérték iránti elköteleződés egyelőre még kezdetleges szintű, úgy látom, hogy ez jelenleg egy speciális vásárlói kör számára fontos, ők azok, akik előnyben részesítik a termékeinket más, nem helyi termékekkel szemben. Cukrászdánk azon fáradozik, hogy szélesedjen ez a réteg, mindenkihez eljusson az üzenet és a fentieket szépen, lassan beleépítve a kommunikációnkba, egyre többen köteleződjenek el a minőségi élelmiszerek iránt.
Littke-pezsgő: Champagne-i eljárás és tradicionális pezsgőgyártás
Koós Gabriella Litke Pezsgőház Kft. ügyvezetője:
– Termékpalettánkból kiemelten ajánlanám a Littke Brut fehér pezsgőt és a Littke Brut rozé pezsgőt, hiszen ezek a termékek fogyasztásuk során nemcsak kellemes élményt biztosítanak, hanem mindemellett a palackok komoly tartalmat is rejtenek. Mivel célul tűztük ki – eme termékek piacra vezetésével – a történelem felelevenítését és annak méltó továbbgondolását, így a Littke család ma is élő leszármazottaival való kapcsolattartás révén és a Champagne-i eljárásra, avagy tradicionális pezsgőgyártásra (méthode traditionnelle) való áttéréssel kívánjuk elérni ezt a célkitűzésünket. A pezsgőpincénket is ennek megfelelően alakítottuk át évekkel ezelőtt, amikor limitált mennyiséggel kezdtük feltölteni az erre a célra készült degorzsáló állványokat. Utóbbiak idegenvezetőink kíséretében megtekinthetők, és az érdeklődők további titkokat ismerhetnek meg a történelemből.
– A kommunikációnkban és egyben a marketingünkben is különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy őrizzük a mai Magyarország területén – 1859-ben – elsőként létrejött és a mai napig is működő pezsgőgyár hagyományait és ahhoz méltó prémium minőségű termékek előállításával foglalkozunk. A csomagolás tekintetében hamarosan megérkezik az új dizájnunk. Ugyanis a klasszikus eljárással készült pezsgőink először 18 hónapos erjedés után kerültek kereskedelmi forgalomba a mai csomagolásukban, míg a több mint 24 hónapos érlelést is elért termékeink már új külsővel jelennek meg. Ezzel is nagyobb hangsúlyt fektetve a prémium minőségre, mint ahogy a pezsgő névválasztásánál is a 160 éves pécsi hagyományt kívántuk megőrizni és a köztudatban tartani a Littke nevet.
– Azt a történelmi múltat, illetve tradíciót, amivel a pécsi pezsgő rendelkezik, életben kell tartani. A pezsgő gyártása és értékesítése során a mai kor igényeinek megfelelően tovább kell gondolni azt, mindamellett, hogy megtartjuk a klasszikus jegyeket. Ennek a tökéletes egyensúlynak a kivitelezésére vállalkoztunk. Egyre több fogyasztó szeretne olyan terméket vásárolni, illetve ajándékozni, ami túlmutat önmagán.
– Amikor az első limitált mennyiséget a pincében érleltük és a látogatók tudomást szereztek a gyártás minőségi átalakításáról, csak akkor szembesültünk a valódi igényekkel és a lokálpatrióták bővülő táborával. Számunkra már nem is volt kérdés, hogy jó irányba indultunk-e el. Ezt követően a magas minőségi elvárásoknak szerettünk volna megfelelni. Így a mai napig emlékszem az első palackok felbontására, ahogy árgus szemmel figyeltük az emberek finom rezdüléseit. Szerencsére az elvárásainknak megfelelően alakultak, amit szakmai berkeken belül is megtapasztalhattunk.
HappySkin: prémium natúrkozmetikumok baranyai alapanyagokból is
Göcsei Kamilla, a HappySkin natúrkozmetikumok megálmodója:
– Több olyan termékünk is van, ami helyi terméknek minősül. Az egyik a Zsolnay-porcelánban forgalmazott termékcsaládunk, amelyben csúcsminőségű arcápolókat kínálunk vásárlóinknak. A tradíció mellett fontosnak tartjuk a hitelességet, az igazi natúrkozmetikum szeretetét. A Zsolnay-porcelán számomra sokkal több, mint egy porcelán. Megrögzötten gyűjtöm a régi porcelánokat, szerettem volna a kozmetikai piacon olyan különlegeset alkotni, ami még nem volt. Azt gondolom, ez egy olyan unikum termékcsalád, ami a határainkon túl is Pécs hírét viszi – prémium termékek kívülről, belülről. A másik termékcsaládunk Harkányhoz köthető, harkányi gyógyvízzel készítjük a Thermal Essence termékcsaládunkat. Választásunkkor kiemelkedő szerepe volt annak, hogy helyi „alapanyaggal” dolgozzunk és erősítsük egymás pozícióját a régióban. A termékcsalád külsőségekben is eltér a többi kozmetikumainktól, népművészeti mintával láttuk el a csomagolását. Méltán szeretik és vásárolják ezeket a krémeket, hiszen itt is érvényesül a harkányi gyógyvíz pozitív hatása.
– Igyekszünk hangsúlyozni, hogy mit és miért teszünk úgy, ahogy. Fontosnak tartom, hogy a meglévő helyi természeti kincseket használjuk. Számomra követendő példa a székelyek viselkedése, akik sosem egymással szemben, nem is egymás mellett, hanem együttműködve és egymást erősítve forgalmazzák a termékeiket. Segítik és vezetik egymást, még saját üzlethálózatuk is van, saját branddel.
– A helyi termékek előállításával egymást motiváljuk, egymás értékeit erősítjük, egymásnak adunk munkát és bevételt. A fogyasztó pedig biztos lehet abban, hogy a régió azon termékeit kapja tőlünk, amely megállja a helyét a hazai és külföldi piacon is.
– A Zsolnay-termékeknél egyértelműen érződik, hogy a pécsiek szeretik ezt a fajta társítást, ha szabad így fogalmaznom. Mi, lokálpatrióták kedveljük a helyi termékeket. Én magam is megveszem a csúnyábbat és akár a drágábbat is a piacon, ha az egy őstermelő kezei közül való, de még jobban az idős nénik, a kofák termékeit részesítem előnyben. Ugyanígy vásárolják a helyi terméket a mi fogyasztóink is.
Pécsi Sörfőzde: vannak javarészt Baranyában forgalmazott sörök
Dr. Szemerey Zoltán, a Pécsi Sörfőzde igazgatóságának elnöke:
– Helyi termékként áruljuk a teljes termékszortimentünket dobozban ill. palackban és néhány márkánkat – így a Szalont és a Pécsi Sört – hordós kiszerelésben is. Ezen túlmenően a szezonális termékeket, mint például a Három Királyokat – a téli hónapokban –, vagy a Tavaszi Sört javarészt Baranya megyében forgalmazzuk, mert a helyi igény a teljes termelési volument felveszi.
– A Pécsi Sörfőzde a magyar söriparban egy középüzemnek minősül, termékeit országosan és exportra értékesíti, a márkáinkon ugyanakkor büszkén használjuk Pécs város címerét, mert a városi imázzsal való azonosulás hitelessé teszi a minőség iránti, feltétel nélküli elkötelezettségünket. Ne feledjük, hogy Pécs mindig a magas minőségű áruk szinonimája volt, még akkor is, ha az elmúlt évtizedben sokszor voltak botlások e téren. De hol nem? Gondoljunk például arra, hogy az osztrák borszakértők tekintélye egy borhamisítási botrány miatt milyen mélységbe zuhant egykoron, de ma megint elismertek nemzetközileg, a „botlásra” ma már csak az öregek emlékeznek.
– A gyártónak előny a kisebb logisztikai költség és a gyors piaci visszajelzés lehetősége. Ezért is nagyra értékeljük, ha helyből érkezik az építő, segítő szándék, az észrevétel, mert erre gyorsan lehet reagálni és a hitelessége is egyből értékelhető. A fogyasztó is könnyen jut mindig friss sörhöz és örül, hogy egy sikeres és magas minőségű termék kapcsolódik a városról kialakuló pozitív képhez.
– A helyi termékek vásárlására való tudatosság növekedése arányosan megfigyelhető tendencia, ami a rendszerváltás óta – ha nem is töretlenül, de azért egyértelműen növekszik. Pécs egy joggal büszke város, amiben az olyan értékek, mint egy jó minőséget gyártó helyi gyár, komoly pozíciót foglal el. A fogyasztók kitartottak a Szalon sör mellett abban az időben is, amikor a technológia „olcsósítására” tett lépések rossz eredményt hoztak és bizony nagyot csúszott a termék minősége, illetve a róla kialakított fogyasztói vélekedés. Mára szerencsére sikerült ezen túljutni, ami az eladási számokban is jól tükröződik, sőt elmondható, hogy a fogyasztói bizalom visszaszerzése gyorsuló tendenciát mutat.
K. T.