Hogyan marketingezz az átmeneti időszakban, és hogyan ne?

Olyan időszakot élünk, amire nem lehetett előre felkészülni, de valószínűleg még sokáig emlegetni fogunk. Tudtuk, hogy hamarosan válság fog jönni, de azt nem, hogy ilyen gyorsan és ilyen formában. Mit tegyél vállalkozóként most, és mit ne? Ebben az átmeneti időszakban fontos megtervezni, hogy mit fogunk tenni, de azt is tudatosítani kell, hogy mit NEM fogunk megtenni az új helyzetben.

A marketinged vonatkozásában az alábbiakat javaslom.

Mit ne tegyél?

  1. Ne pánikolj!
    Egyesek kapkodnak, mások pánikolnak. Mielőtt ész nélkül felmondanád a szerződéseidet, gondold át, hogy van-e más megoldás. Lehet, hogy kisebb változásokkal is túléled ezt az időszakot.
  2. Ne hallgass!
    Ha nem kommunikálsz, akkor azt hiszik lehúztad a rolót. Végleg. De még a bizonytalanság is megzavarja a megrendelőket. Adj hírt magadról, mesélj a cégedről, és nyugtasd meg a partnereket, hogy továbbra is rendelkezésre állsz.
  3. Ne hagyd abba, csak változtass!
    A marketinget ilyen időszakban sem szabad abbahagynod. Használj költséghatékony vagy ingyenes eszközöket, csak ne hagyd abba! Erősítsd az online jelenlétedet, mert most mindenki internet előtt van éjjel-nappal.

Mit tegyél, ha sikeresen akarod átélni ezt az időszakot?

  1. Kommunikálj, kommunikálj!
    Ismered a híres PR vastörvényt, ugye? “Aki előre informál, az tájékoztat, aki utólag, az magyarázkodik” Előzd meg a találgatásokat!
    – Itt az idő elővenni a hírleveleket. Ha már van vevőlistád, akkor ne hagyd ki az online kapcsolattartás e remek fajtáját.
    – Használd Közösségi médiát! Ha rég nem posztoltál, és eddig halogattad, itt az idő!
    – Ne csak az ügyfelekre, a célközönségedre gondolj, hanem a “barátodra”, a Google-ra is. Fontos, hogy a Google is lássa, hogy aktív vagy. SEO ügyben átrendeződés várható, legyél Te az, aki a javára fordítja ezt a helyzetet. Frissítsd a honlapodat, blogolj, videózz!
  2. Légy rugalmas!
    Lehet, hogy az új helyzet miatt váltanod kell. Változtass minél előbb! Ötletelj, keress, tájékozódj! Próbálj ki új dolgokat, új formációkat behozni a tevékenységedbe. Tanácsadásaidat például minden további nélkül megtarthatod online, még a kurzusokat, meetingeket is.
  3. Támogass és segíts!
    Ha van a tarsolyodban olyan tudás, ami másnak is hasznos lehet, akkor ne habozz, most rukkolj elő vele. Ajánld fel ügyfeleidnek, vevőidnek, vagy vállalkozó társaidnak. Ha van olyan szolgáltatásod, amit átmenetileg ingyen tudsz biztosítani, akkor gondold át, lehet, hogy sokakat támogatni tudsz vele. Kezdd el, örökérvényű szabály, hogy aki ad, az kap is. Most mindennél inkább jó pont.

És végezetül tarts ki! Gondolkozz előre! Van élet a Maradj otthon időszakon túl!

 

Szilágyi Tímea

mikromarketing.hu

A koronavírus gazdasági hatásainak vállalati kezelése

Gyorselemzés – 2020. 03. 24

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második hullámának 2020. március 24-ig beérkezett válaszain alapul. A témában készült online, önkitöltős kérdőívet 3121 vállalkozás töltötte ki. Az elemzés a válaszadó cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti.

Bővebben…

Újabb gazdasági válság? Nyertesként is kijöhetnek a cégek. Segít a digitalizáció!

A koronavírussal kapcsolatos szükségintézkedések és annak eredményeként kialakuló gazdasági sokk, a kritikus ágazatokon kívül várhatóan a vállalkozói közösség legkisebb, vagy legkevesebb tartalékkal bíró szereplőit fogja leginkább megviselni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – Modern Vállalkozások Programja digitális „segélyvonallal” és egyéb díjmentes szolgáltatásokkal, felajánlásokkal készül segíteni a jelenleg az online térbe menekülő, bajba jutott cégeknek.

Bővebben…

A Széchenyi Kártya Program és a kormányrendelet összefüggései

A Kormányrendelet alapján a 2020. március 18. napján 24 órakor fennálló, azaz ezen időpontig nem lejárt kölcsön-, illetve hitelszerződések vonatkozásában az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart.

Bővebben…

Javaslatok a kormány részére a kereskedelemre vonatkozóan

A kereskedelemben érintetteket tömörítő szervezetek az alábbi javaslatokat fogalmazták meg a kormány részére:

  1. Az élelmiszerkereskedelem frontvonalában dolgozó, azaz a vásárlókkal közvetlen kapcsolatba kerülő személyzetet nyilvánítsák kiemelt fontosságú személyeknek és tegyék számukra elérhetővé a szükséges védőfelszereléseket.
  2. adjon egyértelmű iránymutatást a kialakult helyzetben, melyek a munkavállalók és a munkaadók kötelességei, jogai és lehetőségei.
  3. dolgozzák ki az esetleges otthonelhagyási tilalom esetére az áthaladási engedély rendszerét az élelmiszerellátásban részt vevők számára (gyártás, szállítás, kereskedelem).
  4. tegye lehetővé, hogy a koronavírus hatására bekövetkező forgalomcsökkenés mértékét figyelembe véve az üzlethelységek, szolgáltató helyek bérbeadói és bérlői között, a bérleti díjak tekintetében, 2020. március 1-jei hatállyal sor kerülhessen a szerződések módosítására.
  5. kérje fel a bankokat, hogy működjenek együtt a meglévő hitelszerződések fizetési átütemezésében.
  6. hozzon létre olyan pénzügyi alapot, amely 0%-os hitellel segíti áthidalni a koronavírus helyzet károsult szektorainak érintettjeit
  7. szankcionálja a szerződéses kapcsolatokban a koronavírus okán kialakult diszkriminatív részteljesítést, ill. nem teljesítést.
  8. vizsgálja meg és mérsékelje a gazdálkodók improduktív terheit, mert azok nagyban nehezítik majd a válságból való kilábalást. (pl. agrárkamarai tagdíj, élelmiszerlánc felügyeleti díj)
  9. folytasson egyeztetéseket az Európai Unióval annak érdekében, hogy módosítsák az elkövetkezendő időre előirányzott Európai irányelvek végrehajtásnak határidejét.
  10. Szabályozza egységesen az üzletek nyitvatartását (Fontos, hogy országosan egységes szabályozás legyen).
  11. egységes munkajogi állásfoglalás kell a munkavállalók díjazásukról, ennek állami alapokból való megtérítéséről – tekintve, hogy több ismert okból várható munkaerő kiesés lesz a boltokban.
  12. A szükséghelyzet miatt már leállt területekről (idegenforgalom, vendéglátás, nem élelmiszer kereskedelem stb.) a munkaerő átirányítása. Ez rövidesen megjelenik az élelmiszer feldolgozóknál is.
  13. Ha sok bolti dolgozó esne ki, át kell térni a rövidített, egy műszakos nyitvatartásra (a vevők gyorsan meg fogják szokni).
  14. A cégek mérleg leadási határidejét ki kell tolni a veszélyhelyzetet követő 30 nappal , mert sok helyen ( pl. Nincs írásbeli szavazás) nem tudják az Rt. Közgyűlést megtartani a 100 fős korlátozás miatt.
  15. A békéltető testületek, ahol egyébként tapasztaltabb korosztály alkotja a testületek zömét ragaszkodnak a személyes megjelenésekhez. Törvényi kötelezettség a megjelenés, de ezeket fel kellene függeszteni átmenetileg – egyébként mérséklődhet a békéltető testületek népszerűsége.
  16. Javasoljuk, hogy a táppénzes papírt elektronikusan is (email melléklet, e-papír, stb) el lehessen juttatni a munkáltatónak.
  17. Javasoljuk, hogy a trafikok nyitvatartási idejét ne korlátozzák, tekintve, hogy azok magyar tulajdonban lévő családi vállalkozások, és egyúttal termékporfóliójukat tekintve részben mérsékelhetik az élelmiszerüzletek terhelését.
  18. Át kell gondolni a vidéken működő gazdaboltok esetleges teljes bezárásának hatását: A háztáji gazdaságok takarmány és vetőmag ellátását tenné teljesen lehetetlenné. Nagyon nagy lenne a baj, hiszen a jószágokat is etetni kell!
  19. Teljes joggal már mindenkinek megköszönték állami vezetőink a megfeszített munkát. A kereskedelem is megérdemelné, az ott dolgozó 3-400 ezer ember, akik a fertőzésnek közvetlenül kitéve végzik a lakosság mindennapi ellátását.
  20. Az árubeszállítás zökkenőmentes biztosítása érdekében kérjük, hogy a szükségállapot idejére oldják fel a behajtási engedéllyel megközelíthető közterületekre vonatkozó súlykorlátozást.
  21. A bevásárlóközpontokban zéró közeli forgalom a kimutatható, így a bérleti díj kigazdálkodása lehetetlen. A mai nappal meghozott döntés értelmében a boltoknak 15 órakor be kell zárniuk. Vélhetően a boltok tömeges bezárásával lehet számolni, hisz jelenlegi helyzetben csak mindennapi létszükséglethez tartozó termékek vásárlásával lehet számolni. Mind erre tekintettel fontos megvizsgálni a támogatás lehetőségét.
  22. A kialakult helyzet miatt az online vásárlás kihasználtsága nőni fog. Főképpen azért, mert ez sok vásárlónál és termékkörnél nem csak lehetséges alternatíva, hanem lehet, hogy az egyetlen megoldás lesz. Az idehaza működő ~8-9e webáruház egy jó része azonban nem lesz felkészülve a plusz terhelésre, illetve sok áruház eleve nem is a megfelelő (elvárható) színvonalon működik. Ezen kívül maga a szektor rendkívül alkalmas arra, hogy teret adjon a visszaélésekkel operálókra. Ezért fontosnak tartjuk, ha a kormányzat kommunikációjában benne lenne, hogy mint ahogy a tisztességtelenül árazó (indokolatlanul árat emelő) ügyeskedőkre is teljes szigorral sújtanak, úgy ez az online értékesítésben felmerülő visszaélésekre, szabálytalanságokra is igaz lenne. Ennek tükrében:
    • fokozottan ellenőriznék a nem teljesítéssel kapcsolatos bejelentéseket, kiemelve azokat az eseteket ahol előre fizetés történt.
    • célzott és szigorú ellenőrzések kellenek, ott, ahol a gyanú felvetődik (automatikusan ne kérjenek be ár és készletadatokat).
    • szigorú büntetéseket helyeznének kilátásba azoknál a kereskedőknél, akik nem saját árukészlettel dolgoznak, de “raktáron lévő”, “azonnal rendelhető” státuszban tüntetik fel a termékeiket, ugyanakkor nem tudják időben teljesíteni a rendeléseket. Ez azért kritikus, mert az amúgy is nehéz helyzetben lévő vásárlókat ezzel a megtévesztéssel még jobban kiszolgáltatottá teszik, hiszen a vásárló abban a reményben van, hogy megkapja a rendelést, amikor ez nem történik meg, máshonnan rendelve már sokkal jelentősebb átfutási idő növekedése számíthat.
    • szintén kiemelten kellene kezelni a reklamációk kezelését, hiszen főleg az élelmiszer jellegű termékeknél fordulhat elő minőségi reklamáció az átvett áru tekintetében. Ez természetesen nem minden szektorra vonatkozik, leginkább az élelmiszer jellegű termékek, illetve a napi működéshez szükséges tartós fogyasztási cikkek (pl. oktatási segédeszközök) az érintettek.

 

A fenti javaslatok összeállításában részt vettek:

  • Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)
  • Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)
  • Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)
  • Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ)
  • Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ
  • Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
  • Ecommerce Hungary – Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület
  • Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar

 

 

2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.

Bővebben…

Otthoni munkavégzés – hogyan készüljön rá a munkáltató és a munkavállaló

A koronavírus járványhelyzetre tekintettel egyre több munkáltató dönt arról, hogy munkavállalóit az elkövetkező időszakban otthoni munkavégzésre küldi, illetve több olyan munkáltató, ahol még nem volt korábban otthoni munkavégzés, várhatóan a napokban fogja követni ezt a trendet.

 

Forrás: Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal

Hogy érdemes ennek nekilátni, melyek az otthoni munkavégzés elrendelésének feltételei?

1. Az otthoni munkavégzés elrendelésére alapvetően akkor van lehetőség, ha:

a) a munkaköri feladatok természete lehetővé teszi azt, hogy a munkavállaló azt viszonylagos önállósággal, otthonából is ellássa,
b) a munkáltató vagy a munkavállaló rendelkezik olyan munkaeszközzel (jellemzően számítástechnikai eszközzel), amellyel a munkavállaló a munkafeladatokat távolról is el tudja látni, és
c) a munkavállaló otthonában kialakítható egy olyan egészséges és biztonságos munkakörnyezet, ahol a munkafeladatok munkavédelmi és titokvédelmi szempontból is elvégezhetők.

2. Otthoni munkavégzés elrendeléséhez tehát a munkáltatónak első lépésként fel kell mérni, hogy:

a) mely munkakörökben biztosítható az otthoni munkavégzés és mely munkakörökben nem – ennek meghatározása a középvezetők és a HR vezetők bevonásával történhet,
b) van-e megfelelő számítástechnikai eszköz (tipikusan mobiltelefon, laptop), amellyel az otthoni munkavégzés teljesíthető – a munkaeszközök biztosításának kötelezettsége elsősorban a munkáltatót terheli, de ennek körében lehetőség van arra is, hogy a számítástechnikai eszközt ne a munkáltató, hanem a munkavállaló biztosítsa. Ugyanakkor a munkavállalói eszköz megfelelőségét a munkáltató IT tanácsadója, kiberbiztonsági szakembere tudja megítélni, ahogy azt is, hogy rendszerbiztonsági szempontból lehetséges-e idegen eszköz igénybevételével hozzáférni a céges adatbázisokhoz,
c) van-e infrastrukturális háttér az otthoni munkavégzéshez, tehát például van-e szélessávú internet, VPN, asztal, szék, világítás, és egyéb, a feladat ellátáshoz szükséges munkaeszköz (indokolt esetben zárható szekrény, nyomtató stb.)
d) az otthoni munkavégzés keretében kialakított munkaterület nagysága, elrendezése, technikai feltételei biztosítják-e az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. – Az (iii) és (iv) pont szerinti technikai feltételek meghatározásához ajánlott munkavédelmi tanácsadó és IT tanácsadó, illetve szakember bevonása. A technikai körülmények meglétét a munkáltatónak vizsgálni kell. Ezt a munkáltató jogosult személyesen felmérni, de arra is lehetőség van, hogy a technikai feltételek meglétéről a munkavállaló írásban nyilatkozik, és a munkaterületről fotókat készít a munkáltató részére, amelyek alapján a munkáltató értékelni tudja a munkahely munkavédelmi szempontú megfelelőségét.

3. Az otthoni munkavégzés általában nem azonos a távmunkavégzéssel, de a koronavírusra tekintettel átmeneti jelleggel, vagy akár huzamos ideig is elrendelt otthoni munkavégzés minősülhet távmunkavégzésnek, mert a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen és rendszeresen történik, számítástechnikai eszközök útján. A távmunkavégzés elrendelésére csak munkaszerződés módosítással van lehetőség, míg az alkalmi jellegű otthoni munkavégzés akár belső szabályzattal is elrendelhető.

 

4. A koronavírus járványra tekintettel, a rapid közhatalmi lépések miatt várhatóan gyorsan és átmeneti idő nélkül kell a munkáltatóknak dönteni az otthoni munkavégzés elrendeléséről. Ilyen esetben munkajogi szempontból megoldás lehet, ha

a) a munkáltató egyoldalú utasításban elrendelheti az előzetesen felmért munkaköröket ellátó munkavállalók számára az otthoni munkavégzést, amelyet munkaszerződés módosítás nélkül legfeljebb éves szinten 44 beosztás szerinti munkanap (vagy 352 óra) tartamban határozhat meg (ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy határozott időre, esetleg részmunkaidőre jött létre, akkor ezt időarányosan lehet alkalmazni). Fontos, hogy az egyoldalúan elrendelt otthoni munkavégzés várható tartamáról a munkavállalókat tájékoztatni kell. Ez lehet naptári nap, de tarthat egy állapot fennállásig is (például a járványhelyzet alakulása szerint a munkáltató további utasításáig), de legfeljebb a 44 munkanapos időszak végéig tarthat. A korábban meghatározott határozott idő a munkáltató döntése alapján meghosszabbítható, a meghosszabbításról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az egyoldalúan elrendelhető otthoni munkavégzés 44 munkanapos tartamának lejártát követően azonban a további otthoni munkavégzés elrendeléséhez már szükséges a munkavállaló hozzájárulása is. Ez a hozzájárulás bekérhető az adott munkavállalótól e-mail útján is, de ehhez is szükséges meghatározni a munkáltató részéről, hogy az otthoni munkavégzés előreláthatólag meddig fog tartani. Ha a munkavállaló nem járul hozzá az otthoni munkavégzés további meghosszabbításához, akkor a munkáltatónak a következő lehetőségei vannak arra, hogy a munkavállalót továbbra is távol tartsa a telephelyre történő bejárástól, (i) ha a munkavállaló számára állásidőt rendel el vagy, (ii) mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól vagy (iii) részére szabadságot ad ki. Állásidőre a munkavállalót alapbér illeti meg. Amennyiben a munkáltató csoportos járványügyi intézkedés miatt kényszerül arra, hogy a telephelyet fizikailag bezárja, akkor viszont az állásidőre – otthoni munkavégzés hiányában – nem jár alapbér sem, mert ez a körülmény a munkáltató részéről elháríthatatlan külső oknak minősül. A munkavégzés alóli mentesülés esetén a felek megállapodása alapján jár díjazás a dolgozónak (ez adott esetben az alapbérnél alacsonyabb is lehet), szabadság esetén pedig értelemszerűen távolléti díj jár. A szabadság kiadásánál arra érdemes még figyelemmel lenni, hogy annak elrendelésére a munkáltatónak 15 nappal korábban van lehetősége. Másnaptól szabadságot kiadni csak akkor lehet, ha ehhez a munkavállaló is hozzájárul.
b) Másik megoldás lehet, ha a munkáltató az érintett munkavállalókkal munkaszerződés módosítást köt az otthoni munkavégzés elrendeléséről, de ennek kivitelezése a munkavállalói létszámra tekintettel akadályokba ütközet.

5. Azok a munkáltatók, akik rendelkeznek otthoni munkavégzésre vonatkozó szabályzattal, de az ténylegesen egy rugalmas munkavégzést biztosító, alkalmi (havi egy-két alkalmas) otthoni munkavégzésre vonatkozik, arra figyeljenek, hogy ennek alapján nem lehet a munkavállalókat a koronavírus járványhelyzetre tekintettel határozatlan időre otthoni munkavégzésre kötelezni. Ezek a munkáltatók is a 4. pont szerinti protokoll alapján jogosultak az otthoni munkavégzés hosszú távú elrendelésére, viszont a meglévő szabályzat munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazhatják.

6. Az otthoni munkavégzés során a munkarendet a munkáltató jogosult meghatározni. Ennek során jogosult azt eldönteni, hogy a munkavállalók kötött vagy kötetlen munkarendeben végezzék munkájukat, Távmunkavégzés esetén a munkarend általában kötetlen, tehát a napi munkaidő mértékét a munkavállalók jogosultak lesznek önállóan meghatározni. Ez utóbbi esetben nem kell a munkáltatónak a rendkívüli munkavégzésért fizetni. Jó gyakorlat lehet, ha a munkáltató előírja a munkavállalók számára, hogy az otthoni munkavégzés alatt a legutolsóként előírt (kötött) munkarend lesz továbbra is irányadó. Előírhat azonban egy olyan rugalmas munkarendet ís, amelyben meghatározza, hogy a munkavállalónak mely időszakban kell mindenképpen elérhetőnek lenni, illetve mi az elvárt magatartás a válaszadásra, visszahívási türelmi időre vonatkozóan. Ezeket a magatartási elvárásokat, illetve munkarend szabályokat a munkáltatók akár e-mailen is előírhatják, nem szükséges ehhez a munkavállaló hozzájárulása.

7. A munkarend meghatározása mellett célszerű meghatározni azt is, hogy a napi munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét a munkavállaló az otthoni munkavégzés során milyen határidővel és milyen felületen tudja teljesíteni.

8. Az otthoni munkavégzés során, ha tényleges munkavégzés történik, a munkavállalók a munkaszerződésük (kollektív szerződésük, illetve a jogszabály) szerinti juttatásokra jogosultak továbbra is.

9. Az otthoni munkavégzés során történő balesetek munkabalesetnek minősülhetnek, de csak akkor, ha a baleset az adott munkavégzésre kijelölt helyen (tehát azon a ténylegesen 2-4 nm munkaterületen) és a munkaviszonnyal összefüggésben történik. Jó gyakorlatnak tekintendő, ha az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosan a munkáltató az otthoni munkavégzést megelőzően oktatást biztosít a munkavállalóknak vagy legalább egy írásos tájékoztatást ad, amelyben a legfontosabb tudnivalókról, kockázatokról a munkavállalókat tájékoztatja. A munkáltatók számára célszerű lehet továbbá annak megvizsgálása is, hogy balesetbiztosításuk kiterjeszthető-e az otthoni munkavégzéssel érintett munkavállalókra is.

10. Az otthoni munkavégzés esetében a költségek viselésére alapvetően a munkáltató köteles. Költség lehet az otthoni munkavégzéssel közvetlenül összefüggő többletkiadások köre, például többlet áramköltség. Ha a munkavállaló a normál életvitele során rendelkezik például átalánydíjas szélessávú internet-előfizetéssel, akkor az otthoni munkavégzéssel többletköltsége nem keletkezik, ezért ezen a jogcímen igénye nem lehet a munkáltatóval szemben. A költségek megtérítése teljesíthető tételes költségkimutatás alapján vagy ún. költségátalány kifizetésével. A személyijövedelemadó-szabályok alapján lehetőség van a távmunkavégzés során felmerülő arányos költségek adómentes megtérítésére is a munkáltató részéről, ahogy arra is lehetőség van, hogy az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközök beszerzéséhez is hozzájáruljon a munkáltató, a törvény szerinti értékhatárig, adómentesen.

11. Az otthoni munkavégzés elrendelésével a munkáltatóknak érdemes figyelni az információ- és adatvédelmi utasítások kidolgozására is. Ennek során előírhatják munkavállalóik számára különösen, hogy:

a. a munkavállalónak kell biztosítania a részére átadott munkaeszközök biztonságos tárolását (szállítását),
b. a munkaeszközöket úgy kell tárolnia, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, az eszközökön csak a munkáltató által telepített programokat, alkalmazásokat használhatja,
c. munkavégzés közben az eszközt úgy kell használnia, hogy ahhoz harmadik személy ne férjen hozzá,
d. munkavégzésének helyét (ha ez nem lehetséges, akkor otthonát) zárni köteles, ha elmegy otthonról,
e. köteles gondoskodni a munkaeszköz és a céges dokumentumok elzárásáról
f. illetéktelen használat észlelése esetén a kijelölt IT szakemberrel kötelesek felvenni a kapcsolatot.

12. Az otthoni munkavégzés feltételeit, valamint azt, hogy a munkavállalók betartják-e a munkáltatói előírásokat, a munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló otthonában, de az ott lakók kíméletével, és előzetes bejelentés alapján.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti összefoglaló a kialakult járványhelyzetre specializált esetkörre vonatkozik, ezért nem tekinthető általános iránymutatásnak vagy jogi tanácsnak az otthoni munkavégzés, illetve távmunkavégzés szabályaira vonatkozóan.

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további kérdésük merülne fel, forduljanak bizalommal a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőihez:

Dr. Szűcs László      
ügyvéd, irodai tag

+36 30 201 5570

Dr. Zsédely Márta
ügyvéd, irodai tag

+36 30 587 1956

A távmunkavégzéssel kapcsolatban adott juttatások adózásával kapcsolatos kérdésekben:

Dr. Honyek Péter
Igazgató, PwC Magyarország
Adó- és jogi tanácsadási üzletág

Bővebben…