A kamarai törvény értelmében a PBKIK területileg illetékes az áruexporthoz szükséges származási bizonyítványok, igazolások (vis-maior) és egyéb kereskedelmi okmányok (szerződések, konzuli számla, egyéb számlák stb.) hitelesítésére.
A származási bizonyítvány szükséges elsősorban nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközök alkalmazása érdekében, harmadik országban irányuló (az EU 25 tagállamán kívüli ország) export esetén:
- legnagyobb kedvezmény elve (vámtarifa II. hasábja),
- dömpingellenes és antiszubvenciós vámok,
- védőintézkedések,
- mennyiségi korlátozások,
- külkereskedelmi statisztikák.
A származási bizonyítványt az exportőr állítja ki a vevő részére , melyeket a kamara hitelesít az exportáló cég kérelme alapján a származási bizonyítvány kritériumainak megfelelően.
A származási bizonyítványokat – az ügyfél kérelme alapján – lehetőség van a közösségen belül egy másik tagország részére is kiállítani.
Ebben az esetben nem az import vámeljáráshoz szükséges a származási bizonyítvány, hanem a külföldi (tagországbeli) partner kéri azt, harmadik országba történő továbbszállítás esetén, ahol már igazolnia kell az alapanyag származását is.
A preferenciális származási bizonyítványok (FORM A, EUR) kiállítása és igazolása az illetékes vámhatóság feladata.
A „Bécsi Konvenció”, valamint a kamarai törvény alapján a kereskedelmi és iparkamarák jogosultak a vis-maior igazolások kiadására.
Milyen esetben kerül az igazolás kibocsátására sor?
A szerződő felek közti peres eljárások során annak a ténynek bizonyítására, hogy a szerződés nem teljesítésében a szerződést szegő fél vétlen volt, illetve szállítási akadályközlés esetén.
A vis-maior igazolásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) állítja ki.
A gyakorlott exportőrök előtt már jól ismert, hogy számos ország a kereskedelmi és konzuli számlákat csak az ország konzulátusa és a kamarák által hitelesítve fogadja el a fizetés teljesítéséhez, illetve a vámkezeléshez. Ezért mindenképpen fontos a cél-ország előírásainak pontos ismerete.
Az aláírásnál fontos a sorrendiség is, először a kamaránál kell hitelesíteni, majd a Külügyminisztérium Konzuli Osztályán az okmányt láttamoztatni az előírt példányszámban.
Külön csoportot képez az okmányhitelesítés körében a szerződések hitelesítése. Több országban – elsősorban az arab országokban – csak a kamara által hitelesített szerződést fogadnak el, amelyben a kamara megerősíti, hogy a szerződést aláíró személy valóban jogosult a szerződés megkötésére.
A hitelesítéskor a kamara felhívja a szerződő magyar partner figyelmét a szerződés kötelező, illetve ajánlott kikötéseinek tartalmára is, azaz pl. szerepeljen a vitás kérdések tisztázására jogkikötés, amelyre ajánlja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választott Bíróságot.
A szerződések hitelesítését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) végzi.
Az ATA Carnet egy olyan nemzetközi, egységesített vámokmány (vámelőjegyzési vámokmány) amely olyan termékek, áruk egyszerűsített kivitelére, majd visszahozatalára szolgál, amelyet meghatározott időre visznek külföldre, majd változatlanul visszahozzák a kiindulási országba.
Az áruk, termékek vámmentes bevitele az alábbi jogcímeken történhet:
- kereskedelmi minták,
- munkaeszközök bevitele,
- kiállítási áruk bevitele vásárokra,
- árubemutatókra és kiállításokra.
Figyelem: Feldolgozásra szánt áruk esetében nem alkalmazható!
Mely árukat szállíthatunk ATA Carnet-tel?
- Gépek,
- hivatali számítógépes berendezések,
- filmek,
- motorbiciklik,
- versenyautó,
- mezőgazdasági gépek,
- bútorok,
- festmények,
- szobrok,
- más művészeti termékek,
- színházi berendezések,
- munkaeszközök,
- stb.
Romlandó, vagy elfogyasztásra kerülő áruk, vagy amelyek változások, feldolgozáson mennek át, nem szállíthatók ATA Carnet-tel.