A 2018-as év eredményeiről, kihívásairól és az idei év feladatairól nyilatkozott a kamara elnöke, főtitkára és a vezető tisztségviselők.
Dr. Síkfői Tamás elnök
A kamara küldöttgyűlése elfogadta az elnökség beszámolóját a 2018-as kamarai munkáról. Miképp értékelné az elmúlt évet?
2018-ban a kamara a legfontosabb kihívásra koncentrált, meg kell állítani Baranya gazdaságának lemaradását. Hátrányaink számosak, gyenge a K+F potenciál mind az egyetemen, mind a cégeknél, iparunk, export orientációnk a sereghajtók között van, a beruházási rátánk tartósan a magyar átlag alatti, súlyos HR problémákkal küzdünk, miközben nálunk a legnagyobb a munkanélküliség, újratermelődik infrastrukturális lemaradásunk, és igen gyenge politikai lobby erőnk.
Milyen válasz adható ezekre az egyenként is veszélyes kihívásokra?
A küldöttgyűlésen elemeztük a Kárpát medencei régiók fejlődését, míg a Dél-Dunántúl gyakorlatilag nem tudott javítani, addig a partiumi vagy felvidéki térségek jelentősen előreléptek az uniós ranglistán.
Sikereik egyértelműen a térségi politikai, gazdasági és tudományos szereplők koordinált összefogására vezethetők vissza, amely vonzó partnerré tette őket az állami fejlesztéspolitika számára. Vagyis minden változás alapja az önkormányzatok, az egyetem, az államigazgatás és a kamara összefogása. Ennek formális megteremtése előtt állunk, a kancellária által kidogozott megállapodás alapján.
Ez eléggé triviális követelmény, de a sikerhez gazdasági fejlesztési programok is kellenek, nem?
Mindeddig a fejlesztési források gyakran elkerülték a gazdaságot a megyében, jobbára presztízs beruházásokra jutott forrás, amely nem ritkán jelentős működési költségtöbbletet indukált a közszférában, áttételesen növelve a helyi gazdaság terheit. Még mindig erős ez a késztetés, de kamaránk kidolgozta a megye iparfejlesztési programját, amely egyértelműen az ipari cégek fejlesztési terveire támaszkodik. Ezek a tervek korunk versenyképességi kihívásaira adnak választ, a digitalizáció, ipar 4.0, exportorientáció területein. Már 38 cég fejlesztési projektjét fogadta be a szakértői csapat, megteremtve azok közötti belső szinergiákat is. A programban megfogalmaztuk a közszféra szereplőinek feladatait is határidőkkel, konkrét aktivitásokra lebontva. E területen számos projekt megvalósult, vagy dolgozunk már megvalósulásán. Megtisztelő, hogy valamennyi érdekelt intézmény támogatását bírjuk a programmal, Pécstől az egyetemig, a kormányhivataltól a PSZC-ig megyei városokig a megyei közgyűlésig.
Ez kétségtelen jó hír, viszont erőforrás hiányos térségünkben honnan lesz forrás a céges beruházásokra?
Korunk az unióban is a centralizációról szól. Integrációs és állami szinten is, vagyis onnan kell forráshoz jutnunk. Az unió kohéziós politikájának eredménye kész tragédia. Gyorsulva nőnek a különbségek. Itthon is erős az az állami belső késztetés, hogy a fejlettebb térségekbe kerüljenek a források a várható (?) nagyobb eredmény… és a sokkal erősebb érdekérvényesítésük miatt. Tehát nem csak önmagunkat kell legyőznünk a sikerhez, hanem a központosított források kezelőit is meg kell győznünk, képesek vagyunk fejlődni, ne taszítsanak minket még mélyebbre. Nos, itt a legfontosabb tényező a még hiányzó lobby erő. A kamara vezetése másfél év óta közvetlen kapcsolatot teremtett az érintett miniszterekkel, államtitkárokkal, szakértőkkel, egyeztetjük a fejlesztési programjainkat velük, beépítjük javaslataikat. De szakmai együttműködéstől a forrás biztosításáig még hosszú az út. Ehhez kell a helyi politika és az egyetem támogatása is, nem beszélve a megye meghatározó vállalkozásainak lobbista együttműködéséről.
Ha nem kap külön forrást a program, akkor vissza kell térni az origóhoz?
Nem, hiszen több olyan forrás van, amelyekből az egyes beruházások finanszírozhatók, itt a koordináción és az együttműködésen van a hangsúly, jelenleg ezen dolgozunk, bár bízunk a program önálló forráshoz jutásában is.
Az iparfejlesztési program sikere ezek szerint döntő a megye jövőjét nézve?
Döntő fontosságú, de korántsem elégséges a megye felzárkózásához. Ezért a helyi közélettel egyeztetve felkészülünk élelmiszeripari, idegenforgalmi fejlesztési programok kidolgozásra is. Emellett támogatjuk és bekapcsolódtunk a PTE regionális társadalmi, gazdasági fejlesztési programjának munkájába is. Napi szintű a koordináció az egyetem vezetőivel és javul az önkormányzati vezetőkkel is. Bizakodó vagyok, minden energiánkkal igyekszünk elősegíteni a helyi koordinációt és szervezni az országos lobbyt.
Rabb Szabolcs főtitkár
Melyek a 2018-as év legjelentősebb eredményei a helyi gazdaságot és a kamara hivatalát tekintve?
Kamaránk az elindított stratégiai programok mentén szervezte a 2018-as év operatív feladatait. A Baranyai Iparfejlesztési program céges projektjei és azok szinergiáinak elemzése, nemcsak az iparfejlesztési, de más a megyét és régiót érintő fejlesztési politika szerves része lehet, remélem lesz. Ezek azok a vállalati fejlesztési ügyek, amelyek akár már rövid távon is komoly impulzust adnak a gazdasági szereplőknek, önkormányzatoknak és az egyetemnek is. A fejlesztési javaslatok körvonalazzák azt a 21.sz-i, hozzáadott értékkel és megkülönböztető jelleggel bíró megyei gazdaságot, amely részben önszerveződő módon “meghajlítja” az igencsak lelassult fejlődési ívet.
Az iparfejlesztési program mentén számtalan aktivitásunk a helyi gazdaság érdekét szolgálta tavaly is. Elértük a várossal partneri együttműködésben, hogy a gyakorlati képzőhelyek ingatlanadó csökkentésben részesülnek, folyamatos az operatív szintű egyeztetés és együttműködés a térségi vezető entitásokkal.A #jelenajövőd kampány nagy sikerrel indult el, az idei év kollektív Ipar Napjai kiállításán már országos láthatóságot teremtettünk a programnak és a cégek és egyetem aktív részvételével Pécs városának is.
A hivatal legfontosabb érdeme, hogy a gazdaságra való 100%-os optimalizálás mellett sikerült kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatni, amely biztos hátteret ad a további fejlesztési munkának. Felkészült kamatai munkatársak közel 100 projektet menedzseltek, amelyek mindegyike része közvetlenül vagy közvetve a helyi KKV-k érdekeit szolgálták.
Ha 2018-as évet 2-3 kulcsszóval kellene jellemezni, melyek lennének azok?
Az irodám falára tavaly került fel egy kép, amely a kamarai stratégiai mátrix legfontosabb, számomra is hitvallásként értelmezhető üzeneteit tartalmazza. Ezek a következők:
A sokrétű és szerteagázó kamarai feladatrendszert a fenti kulcsszavak mentén szervezzük, a fókuszok a stratégiai irányok mentén vezetik a hivatal aktivitásait is.
Ha egy kulcsszót emelne ki, melyik lenne az?
A globális társadalmi és gazdasági folyamatok mentén a közösségek felértékelődnek, sokszor a megfelelően szervezett és szerveződő közösségek gátjai a negatív napi és hosszú távú folyamatoknak is. Ilyen a baranyai üzleti közösség, az a közös érdekek mentén együttműködni képes vállalkozói szféra, amely képes a napi gazdasági/üzleti érdekeit félretéve hosszú távon a megye érdekében szolgálni is.
Herbály István elnök, Innovációs bizottság
Az Innovációs Bizottság legfontosabb stratégiai célja, hogy a megye számára megteremtse azt a K+F+I környezetet, amely a hozzáadott értéket képviselő vállalkozások számára reális lehetőséget nyújt nemzetközi piacra érett termékek és szolgáltatások fejlesztésére. Ebben a munkában helyi partnerünk a Pécsi Tudományegyetem, országosan egyeztetéseket folytatunk a megújult kutatási hivatal vezetésével. Ennek legfőbb eredménye a tavaly megkezdett személyes párbeszéd a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal új vezetőjével és döntéshozó kollégáival.
Arnold Antal elnök, Kereskedelemfejlesztési bizottság
A kamara Kereskedelemfejlesztési Bizottsága folyamatos és rendszeres egyeztetést folytat a szektor döntéshozói és vállalkozások között szakmai témákban. Legyen szó az online pénztárgépek, taxaméterek, GDPR adatvédelmi rendelkezések bevezetése vagy a most napirenden lévő turisztikai adatszolgáltatásokról. Fő feladatunk a kereskdelmi és turisztikai vállalkozók érdekeinek képviselete és a helyi kapcsolatok, piaci együttműködések hatékony serkentése. Ebben nagy előrelépés a nemzetközi dimenziójú kereskedelemfejlesztés, a 2018-ban harmadik alkalommal megrendezett Open4Business üzletember találkozó.
Kresz Erika elnök, KKV-fejlesztési bizottság
A kis- és közepes méretű vállalkozások biztosítják a munkahelyek 70 %-át, a hozzáadott érték, a nettó árbevétel és a nemzetgazdasági beruházások jelentős részét. A kamara KKV-fejlesztési bizottságának munkája ezért is rendkívül fontos. A testület 2018-ban a kialakított munkaterv szerint haladt. A gazdaságszervezés szempontjából fontos felmérések elvégzése, és javaslatok megfogalmazása mellett a bizottság fókuszában az induló vállalkozások támogatása, a kamarai ajánlási-minősítési rendszer kidolgozása álltak – és abban az évben még a Humán Klub és Humán Konferencia szervezési feladatai is ide tartoztak. A KamarAAkadémia kezdeményezésünk 2018-ban sikeres volt.
Lakics Péter elnök, Iparfejlesztési bizottság
Az Iparfejlesztési Bizottság a 2018. évi aktivitásával hozzájárult a helyi gazdaság szervezéséhez, valamint a megyei ipar helyzetének fejlesztéséhez a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter támogatásával. Az Ipar 4.0 koncepció népszerűsítésével a szükségszerű globális kihívásokra is készülünk. 2018-ban megalakítottuk az Építőipari Technológiai Klasztert, kamarai vezető lett a Szentágothai Kutató Központ ipari és innovációs testület vezetője, mely testületben az IFB is képviseltetve van. A #jelenajövőd kampány és a Baranyai Iparfejlesztési program az IFB fő fókuszában volt, és lesz 2019-ben is.
Várszegi Gyula elnök, Humánerőforrás-fejlesztési bizottság
A kamara humánerőforrás-fejlesztési aktivitásának célja, hogy a megyében működő vállalkozások, intézmények HR utánpótlása biztosított legyen. A pályaorientációs rendezvényektől, tanácsadó szolgáltatástól a képzési lehetőségekig, a duális képzés erősítésétől a szakmai versenyekig, a gyakorlati képzők továbbképzésétől a gazdaságnak fontos szakirányok meghatározásáig, a duális mérnökképzéstől a piaci képzésekig hatalmas az aktivitási terület. A minket segítő kollégák 3500 tanuló szakmai gyakorlatát felügyelik közel 1000 gyakorlati képzőhelyen.
Vida János elnök, Közszolgáltatói és Önkormányzati bizottság
A közszolgáltatások helyzetét 2018-ban is a Kormány öt éve bevezetett, a lakossági közszolgáltatási terhek csökkentését célzó intézkedései határozták meg. Ezek az intézkedések az egyes közszolgáltatói ágazatokat különböző mértékben érintették, alapvetően meghatározva gazdálkodási feltételeiket, műszaki és szolgáltatási színvonaluk lehetőségeit, esetleges fejlesztését. Érdemi fejlesztésekre a társasági gazdálkodás eredményeként 2018-ban a közszolgáltatások egyetlen területén sem képződött elegendő forrás, így a színvonal megtartása a pályázati források egyre intenzívebb felhasználását igényli.
Zalay Buda elnök, Információtechnológiai bizottság
Az Információtechnológiai Bizottság az elmúlt évben a korábban megfogalmazott 4 pilléren alapuló stratégiáját követte. Ezek közül az IT munkaerő-piac megerősítése és az IT szakmai közösség megteremtése került előtérbe. A bizottság felismerte azt a problémát, hogy nem elég a jelenlegi a piacon lévő munkaerőre koncentrálni, hanem szükség van az utánpótlásra: ehhez kapcsolódóan több pályaorientációs akciót is végrehajtott a bizottság. A helyi IT közösség kialakítását is megkezdték a tagok egymás tevékenységének megismerésével és a többi IT-val foglalkozó szervezet bevonásával.
Ferenczy Tamás komlói kamarai elnök
Akár a megye többi településén, Komlón is szakemberhiánnyal küzdenek a kis- és középvállalkozások, ezért erre a területre évek óta kiemelt figyelmet fordít a kamara városi elnöksége. A helyi önkormányzattal szoros együttműködésben támogatjuk a városban és környékén működő vállalkozásokat, hiszen jelentős létszámban foglalkoztatják a térség munkaképes korú lakosságát. Kiemelten fontos, hogy megtartsuk a helyben dolgozó munkaerőt, ennek érdekében számos intézménnyel, vállalkozással építettünk ki kiváló kapcsolatot. Az elmúlt évben számos fórumot rendeztünk, így pl. az ellenőrző szervek, a hatóságok szabályainak vagy az adó változásairól szóló tájékoztatót, hogy a cégek vezetőit, könyvelőit ilyen módon is tájékoztassuk az őket érintő aktualitásokról.
Kiss Ferenc mohácsi kamarai elnök
Az elmúlt időszakban, Mohács a régió legjobban fejlődő településévé vált. Jelenleg majdnem 50 fejlesztési program fut, több milliárd forint összértékben. A jövő tervei között a kereskedelmi kikötő létesítése, a Duna-híd építése a helyi és térségi gazdaságélénkítést, szolgálja. Azonban a gazdaságfejlesztés egyik motorja, a humánerőforrás, melyből jelenleg, minden területen hiány mutatkozik. E probléma orvoslása érdekében, a kamara városi testülete a pályaválasztás előtt álló fiatalokat próbálja orientálni a szakmaválasztás irányába. Évről-évre vállalkozások részvételével, interaktív szakmabemutató kiállítás segítségével, könnyíti meg a pályaválasztást a térség fiataljai számára.
Horváth László szigetvári kamarai elnök
Egy város sikerét alapvetően meghatározza a közösség ereje. Elnökségünk a helyi üzleti közösség szervezésével, a városi közösségek munkájában való aktív kamarai jelenléttel tudja segíteni a helyi gazdaságot. Együttműködtünk a városi és civil szervezésű programok megvalósításában, mint például a Mindennapok Hősei, Ostromnapok, Zrínyi Napok. Közreműködtünk a helyi pályaválasztási rendezvényen, a tankerület, a szakképző iskola és az általános iskolák bevonásával céges szakmai bemutatókra iskolai csoportokat juttatunk el. A második évében lévő, a nők gazdasági aktivitását segítő Nőnap 365 NőKözPont projekt sikeresen betölti a szerepét.
Kovács Tibor siklósi kamarai elnök
A Siklósi Városi Elnökség egy nagyon heterogén gazdasági és politikai környezetben végzi a munkáját.
A Villány-Sellyei tengelyt és környezetét nyugodtan mondhatjuk a végletek régiójának. Villány országosan is szépen fejlődik. Vajszló, Sellye próbál felzárkózni és sokat fejlődött az elmúlt években. Sok település a mai napig keresi önmagát, nincs mobilitás, a szakképzettség, nagy a munkanélküliség. Jelentős munkaerő elvándorlás. Ez munkaerőhiányt eredményezett, mely már a termelés és szolgáltatás kárára megy. Nehézség a munkánkat tekintve, hogy sok kis vállalkozás tartozik hozzánk, nincs nagy húzó vállalat. Olyan húzóágazatok kialakulását segítjük, mint a gyógy turizmus, vallás turizmus, természet-sport turizmus, kulturális turizmus.
Dr. Kállai Sándor elnök, Ipari tagozat
Az Ipari Tagozat 2018. évi törekvéseinek fókuszában a megyei ipari vállalatainak önszerveződésén alapuló fejlesztési programok álltak. Legfontosabbak: Munkavédelmi klub menedzsment, ökogazdálkodási klaszter szervezése, a Baranyai Iparfejlesztési Program projektgyűjtése, valamint a #jelenajövőd kampány támogatása. A megyei ipari cégek közötti sokrétű kapcsolatok szervezése aktívan hozzájárul a megye gazdaságának fejlesztéséhez.
Huppert László elnök, Kereskedelmi tagozat
A Kereskdelmi Tagozat számarányában a legnagyobb létszámú vállalkozói kört jelenti a vállalkozók körében. Tavalyi fő témánk a vidéki kiskereskedelmi boltok megszűnésének komplex problémaköre és az ennek megállítására tehető intézkedések. Az MKIK Kereskedelmi Kollégiumában elláttuk a baranyai vállalkozók képviseletét, olyan jogszabály tervezeteket véleményeztünk, mint Az Európai Parlament és a Tanács valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről szóló rendelete, vagy a Brexit-hez kapcsolódó kereskdelmi- és vám- intézkedések.
Gulácsi János elnök, Kézműves tagozat
Mikor szóba kerül a kézművesség, rögtön az alkotó munkára gondolunk. A szellemi munka díja óriásit nőtt, legyen szó orvosról, jogászról, mérnökről, tanácsadóról… A kétkezi munka lenézett a mai napig. Hiába jelentős a munkaerőhiány. A ranglétra legalján lévőknek már nem jut. Havonta 20-21 munkanap van. ennyi idő alatt kell előteremteni a jövedelmet, a béreket, a járulékokat, a költségeket, az adókat, a fejlesztési tartalékot. Közben ez idő alatt el kell adni a terméket, elvégezni a szolgáltatást, folyamatosan gondozni a környezetet, megfelelni a jogszabályoknak. Javíthatatlan termékek árasztják el a világot. Nincs létjogosultsága a javításnak, a szolgáltatásnak. Tehát azokra sem lesz szükség, akik esetleg mindezeket meg tudnák javítani? Hatalmas az erőforrás pazarlás.
Keresnyei János elnök, Szolgáltató tagozat
A kreatív ipar szerepének erősödése tovább folytatódott 2018-ban is. A design Pécs rendezvényei jól demonstrálták a kreatív ipari szereplők összefogásának erejét és értékeit. A következőkben a Kreatív ipari értékláncok elemzésével kell feltárnunk új piaci lehetőségeket és gazdasági együttműködési potenciálokat. Továbbra is fontos feladatunk a kreatívipari vállalkozások kilépése a nemzetközi piacra.