Bővült a gyakorlati képzők támogatása

I. A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel összefüggésben elszámolható kiegészítő kötelezettség csökkentő tételek 2018. január 1-től:

1) Beruházási kiegészítő csökkentő tétel éves összege

Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el. A beruházási kiegészítő tétel mértéke: évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege
–    1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38%-ának,  (182.400 Ft/tanuló)
–    11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18%-ának,  (86.400 Ft/tanuló)
–    50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9%-ának,  (43.200 Ft/tanuló)
a szorzata.

A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni. Az ezen a címen elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás – a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett – összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel az előleg bevallásokban nem, csak az éves bevallásban érvényesíthető.

2.) Oktatói kiegészítő csökkentő tétel éves összege

 

Ezen a jogcímen gyakorlati képzést folytató egyéni vállalkozó, mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett csökkentheti bruttó kötelezettségét. Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a. (8.400 Ft/tanuló/hó)
2018. január 1-től a „nem főtevékenység fogalmat” e tekintetben törölték.

3.) Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel éves összege

 

Ezt a kötelezettség csökkentő tételt az a gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti, aki a gyakorlati képzést a 9. évfolyamon tanulószerződéses tanulók tekintetében kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi. A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a.  (10.000 Ft/tanuló/hó)

4.) Saját munkavállaló képzése

 

A saját munkavállaló képzésével történő kötelezettség teljesítés csak abban az esetben jöhet szóba, ha a hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó az év 1-6., valamint 9-12. hónapjában legalább 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig. A 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó feltétel cégcsoportban – a kapcsolódó és partner vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés összeszámításával – is teljesíthető.

5.) A tanulószerződéses havi normatívák

A tanulószerzződéses tanulók után érvényesíthető havi normatívát a vonatkozó jogszabályok alapján kell kiszámítaniuk a képzőknek.
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján a költségvetési törvény a 2017-es évtől kezdődően a tanulószerződéses tanulók után járó éves alapnormatívát 480.000,- Ft-ban állapítja meg!

A törvény végrehajtási rendelete három mellékletben szakmánként határozza meg azokat a súlyszorzókat, melyekkel az alapnormatívát beszorozva, majd a kapott eredményt 12-vel elosztva, kikalkulálható a nappali munkarendben tanuló, tanulónként felhasználható havi normatíva.

A 2015/16-os tanévtől kezdődően a 25. életévüket betöltött első, illetve a második szakképesítésüket megszerző államilag támogatott felnőttoktatásban esti, vagy levelező munkarendben tanuló tanulószerződéses tanulók után is érvényesíthetnek a gazdálkodók havi normatívát.

A felhasználható normatíva éves mértéke – ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll – az alábbiak szerint kalkulálható:

–  az esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a vonatkozó kormányrendelet II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a,

–  a levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a II. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a.

A gazdálkodóknak és könyvelőjüknek figyelniük kell arra, hogy a 280/2011-es kormányrendelet I., II. és III. melléklete különböző szakképesítéseket és súlyszorzókat tartalmaz.

Az I. számú melléklet a korábbi 15 jegyű OKJ számokkal rendelkező szakképesítések súlyszorzóit, a II. és a III. számú melléklet az új, 7 jegyű OKJ számokkal rendelkező szakképesítések súlyszorzóit tartalmazza. A III. számú melléklet a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozó államilag elismert szakképesítések 2016. szeptember 1-jétől hatályos súlyszorzóit tartalmazza.

A havi normatíva meghatározásánál tehát figyelembe kell venni a tanulószerződésen szereplő szakma pontos megnevezését, az OKJ számát és a tanuló munkarendjét is!

A NAV a szakképzési hozzájárulás felhasználásánál ellenőrzi a normatíva pontos kiszámítását, felhasználását és az adott periódusban a kamarai ISZIIR rendszerben rögzített tanulószerződések számát is!

Csak abban az esetben van lehetősége a gazdálkodónak a normatíva elszámolására, ha

az adott szakképesítésre érvényes kamarai határozattal rendelkezik, valamint

a tanulószerződést a kamara nyilvántartásba vette és ellenjegyezte.

A gazdálkodóknak továbbá figyelembe kell venniük, hogy az év során a tanulószerződés hónap közben történt megszűnésekor a normatívát arányosítaniuk kell.

6.) A kötelezettség elszámolása és visszaigénylése

Az a hozzájárulásra kötelezett, (ide nem értve az Szt. szerinti egyéb szervezeteket) aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel vagy a duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és az alap-, és kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét,

kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget,

nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés, és a duális képzéssel összefüggésben elszámolt alapcsökkentő tételt igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.

Fogalommagyarázatok

 

Kis- és középvállalkozás:
–    a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,
–    az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda,
–    a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
–    az egyéni cég.

 

Vonatkozó jogszabályok:

2011. évi CLV törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
280/2011. Kormányrendelet a gyakorlati képzési normatívák mértékéről

 

Forrás: www.nav.gov.hu; vonatkozó jogszabályok