A 2025-ös PTE MIK PARTNERS Szakmai Napon  Béda Károly, Müller Viktor és Dr. Borsiczky István gyakorlati példákon keresztül bizonyította: a jól felépített minőségügyi rendszer versenyelőny, nem adminisztratív teher. Az előadásokra a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szekciójában került sor.

Béda Károly, a Kamarai Minőségügyi Klub képviseletében, a MAVASZK és az MPSD vezetőjeként, PMP-minősített szakemberként beszélt „A minőségmenedzsment az ipar fejlődésében” témáról. Hangsúlyozta: a minőségügy valójában menedzsmenteszköz és projekt, amely az ember, gép, anyag, módszer, környezet és vezetés tudatos irányításán keresztül tartja stabilan a működést. Nemzetközi példákkal – élelmiszeripari, hadiipari és exportpiaci tanúsításokkal – mutatta be, hogy a szabványok ismerete és alkalmazása elengedhetetlen a piacra lépéshez, legyen szó NATO-beszállítói státuszról vagy közel-keleti megrendelésekről. Kiemelte: Baranyában becslése szerint mindössze 100–150 fő dolgozik a minőségirányításban, és még a vállalatokon belül sem mindig egyértelmű, mivel foglalkoznak – miközben a vállalkozások sikerének kulcsszereplői.

„A minőségirányítás felépítése” című előadásában Müller Viktor – a Polytec Komló minőségbiztosítási vezetője, 25 éve az autóiparban dolgozó gépészmérnök – ismertette, hogyan épül fel a minőségügyi pálya a minőségellenőrtől a minőségirányítási vezetőig. Rávilágított, hogy az IATF 16949:2016 és az ISO 9001:2015 szabványok ismerete az autóiparban alapkövetelmény, a vevői reklamációkra pedig órák alatt kell reagálni. Eszköztárából olyan módszereket emelt ki, mint a Pareto-elemzés, az Ishikawa-diagram vagy az ellenőrzőkártyák, amelyek konkrét fejlesztési pontokat tárnak fel. A Takata-légzsákbotrány példáján keresztül mutatta be, milyen súlyos következményei lehetnek a minőségügyi kockázatok elhanyagolásának.

Dr. Borsiczky István, a mezőgazdasági munkagépekkel foglalkozó Tomelilla Kft. ügyvezetője „A minőség biztosítása a szervezetben” című előadásában az ügyviteli rendszerek szerepére hívta fel a figyelmet. Saját tapasztalatai alapján ismertette, hogyan segíti a jól felépített rendszer a jogszabályi megfelelést, az ellenőrzések kezelését, a bizonyítékok gyors előkeresését, és hogyan támogatja a vezetői döntéshozatalt. Példát hozott egy olyan ellenőrzésre, ahol 800 oldalas dokumentációval kellett igazolniuk a folyamatok megfelelőségét. Külön megszólította a Z generáció tagjait is, bemutatva: egy átlátható, szabályozott, minőségorientált cégkultúra számukra is vonzó és biztonságos keretet jelenthet.

A szekcióüzenet egyértelmű: a minőségirányítás nem öncélú adminisztráció, hanem a vállalkozások stabilitását, megbízhatóságát és növekedését meghatározó stratégiai tényező. A kamara és partnerei továbbra is azon dolgoznak, hogy a baranyai vállalkozások felismerjék és kiaknázzák az ebben rejlő lehetőségeket. A Kamarai Minőségügyi Klub „Minőség a jövőért – Minőségügy az egyetemeken” című alprogram kezdeményezője Béda Károly. Reméljük, ennek eredményeként több fiatal választja majd a minőségügyi pályát.