2020-1.1.1-KKV START felhívás – társadalmi egyeztetés

A mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése piacorientált innovációs projektjeik támogatásával konstrukció a tervek szerint 2020. március második felében indul, 6 milliárd Ft keretösszeggel. A felhívás célja olyan mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása, akik az NKFI Alap és/vagy GINOP és/vagy VEKOP forrásainak terhére támogatásban nem részesültek. A vállalkozások az önállóan megvalósított, a támogatás megtérülését valószínűsítő innovációs projektjeikre kaphatnak támogatást.

Bővebben…

HÉA: a Tanács egyszerűsített szabályokat fogadott el a kisvállalkozásokra vonatkozóan – 2025-től

A Tanács a kisvállalkozásokra alkalmazandó, egyszerűsített héaszabályokat fogadott el.

Az új intézkedések célja, hogy csökkenjenek a kisvállalkozások adminisztratív terhei és megfelelési költségei, illetve hogy olyan adózási környezet alakuljon ki, amely támogatja a kisvállalkozások növekedését és határokon átnyúló kereskedelmük hatékonyabbá tételét.

Bővebben…

“Pécsiközgáz” eseménynaptár – vállalati együttműködési felületekkel!

Partnerünk, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara közreadta 2020. tavaszi eseményeinek sorozatát. A vállalkozások számára ez azért érdekes, mert a képzések valós, gyakorlatorientált esetek megoldásán alapulnak – a témákat, megoldandó problémákat pedig maguk a vállalkozások vetik fel.

Bővebben…

ENRICH in the USA, Brazil & China – kutatási és innovációs központok és HUB-ok európai hálózata

Az ENRICH (European Network of Research and Innovation Centres and Hubs) a kutatási és innovációs központok és HUB-ok európai hálózata. Az Európai Bizottság által a Horizont 2020 program keretében támogatott hálózat az európai kutatási, technológiai és üzleti szervezetek számára kínál kapcsolódási lehetőséget három globális innovációs piaccal: Brazília, Kína és az Egyesült Államok.

Az ENRICH megvalósítója az USA-ban a H2020 által támogatott NearUS, melynek célja az Amerikai Egyesült Államok egész területére kiterjedő európai kutatási és innovációs központok hálózatának létrehozása.

Az ENRICH USA központi kapcsolattartó pontként működik az európai kutatási és innovációs szereplők számára, akik az atlanti térségben keresnek együttműködési és bővülési lehetőséget.

A Hálózat küldetése, hogy egységes és testre szabott, a kutatás és innováció nemzetköziesítését támogató szolgáltatásokat nyújtson az európai kutatók és innovátorok számára, hogy felgyorsítsa az USA piacára történő belépést, és maximalizálja a siker esélyeit. A kezdeményezés 2017 áprilisában indult.

A Hálózat magyar partnere a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont (RCISD).

Bővebben…

2020-ban bővül a K+F+I keret

A Magyar Közlöny július 30-i számában megjelent 1464/2019. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak szerint a 2020. évtől kezdődően a központi költségvetés terhére beépülő jelleggel 32 000 000 000 forint többletforrás áll majd rendelkezésre a kutatási, fejlesztési és innovációs célú támogatásokra.

A 2019. évi innovációs eredménytábla: növekszik az EU és régióinak innovációs teljesítménye

(Az Európai Bizottság sajtóközleménye)

Európának javítania kell az innovációs képességét annak érdekében, hogy meg tudja állni a helyét a globális piacokon, valamint hogy meg tudja őrizni az európai életmódot és emelni tudja az európai lakosok életszínvonalát. Erre hívta fel a figyelmet az Európai Tanács 2018 júniusában és 2019 márciusában. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ezért tűzött ki új, ambiciózusabb célokat az EU és tagállamai, valamint a régiók számára, és ezért tett javaslatot az eddigi legnagyobb ívű kutatási és innovációs program, az Európai horizont létrehozására. A Bizottság elképzelései segíteni fognak abban, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

A Bizottság ma közzétett, 2019. évi európai innovációs eredménytáblája és regionális innovációs eredménytáblája azt mutatja, hogy az EU innovációs teljesítménye négy egymást követő évben javult. Európa innovációs teljesítménye most először meghaladja az Egyesült Államok e téren nyújtott teljesítményét. Az EU viszont továbbra is lemaradásban van Japán és Dél-Korea mögött, és a hátrányunk növekszik, Kína pedig gyorsan zárkózik fel. Az adatok kiegészítik a Bizottság által az európai szemeszter keretében nemrég kiadott országspecifikus ajánlásokat, amelyek hangsúlyozzák a kutatás és az innováció szerepét, és intézkedéseket javasolnak a termelékenység és a versenyképesség javítására.

Európai innovációs eredménytábla: országrangsor – a vastag színes oszlopok jelzik a 2018-as innovációs teljesítményt, az oszlopok síkján elhelyezett fekete kötőjelek a 2017-es teljesítményt, a vékony szürke oszlopok pedig a 2011-es teljesítményt, mind a 2011. évi uniós átlaghoz képest

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A Bizottság innovációs eredménytáblái segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének abban, hogy meghatározzák, mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra ahhoz, hogy megerősítsük Európa vezető szerepét az innováció terén.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „Az innováció megalapozza a jövőbeli foglalkoztatást és növekedést. Örömmel nyugtázom, hogy általában véve pozitív trendek érvényesülnek az EU-ban. Ahhoz azonban, hogy továbbra is a legjobbak között lehessünk a világban, mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak folytatniuk kell a beruházásokat, és megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel ösztönözniük kell az innovációt.”

Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló pénzforrások az innováció és a fenntartható fejlődés fontos mozgatórugói. A startup cégek és a kisvállalkozások új üzleti modellek létrehozását segítik elő a digitális és a zöld ágazatban. Innovációs központok azonban a kevésbé erős gazdaságú országokban is táptalajra találhatnak. Az eredménytábla megállapításai segítenek abban, hogy lendületet adjunk az innovációnak az EU régióiban, ideértve a kevésbé fejlett térségeket is.”

A 2019. évi európai innovációs eredménytábla: főbb megállapítások

  • Eredményük alapján az uniós országok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok, jelentős innovátorok, mérsékelt innovátorok és lemaradó innovátorok. A 2019. évi eredménytábla alapján Svédország innovációs teljesítménye a legjobb az EU-ban, utána sorrendben Finnország, Dánia és Hollandia következik. Az Egyesült Királyság és Luxemburg a „vezető innovátor” kategóriából a „jelentős innovátor” kategóriába esett vissza, míg Észtország első alkalommal bekerült a jelentős innovátorok közé.
  • 2011 óta az EU-országok innovációs teljesítménye átlagosan 8,8%-kal nőtt. A szóban forgó nyolc év alatt 25 uniós ország innovációs teljesítménye javult. Litvánia, Görögország, Lettország, Málta, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia teljesítménye javult a legnagyobb mértékben, míg Románia és Szlovénia teljesítménye romlott a legtöbbet.
  • Ami a globális versenytársainkat illeti, az EU innovációs teljesítménye meghaladta az Egyesült Államokét. Az EU előnye Brazíliával, Indiával, Oroszországgal és Dél-Afrikával szemben továbbra is jelentős. Kína teljesítménye azonban háromszor olyan gyorsan javul ezen a téren, mint az Európai Unióé, ezért gyorsan zárkózik fel mögöttünk. Japánhoz és Dél-Koreához viszonyítva az EU hátránya növekedett.
  • Az innováció egyes területeit tekintve a következő uniós országok a legjobbak: Dánia – emberi erőforrások és innovációbarát környezet; Luxemburg – vonzó kutatási rendszerek; Franciaország – finanszírozás és támogatás; Németország – vállalati beruházások; Portugália – innovátor kkv-k; Ausztria – kapcsolatépítés; Málta – szellemi tulajdon; Írország – a foglalkoztatásra és az értékesítésre gyakorolt hatások.

A 2019. évi regionális innovációs eredménytábla: főbb megállapítások

Az európai innovációs eredménytáblát a regionális innovációs eredménytábla kíséri. Ez utóbbi az innovációs rendszerek teljesítményének összehasonlító értékelését tartalmazza 23 uniós tagállam 238 régiójára, valamint országos szinten Ciprusra, Észtországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozóan. A regionális innovációs eredménytábla emellett norvégiai, szerbiai és svájci régiókra is kiterjed.

Az EU leginnovatívabb régiói sorrendben a következők: Helsinki-Uusimaa (Finnország), Stockholm (Svédország) és Hovedstaden (Dánia). 159 régió esetében a teljesítmény a kilencéves megfigyelési időszakban nőtt. Az idei regionális innovációs eredménytábla rámutat arra, hogy a régiók teljesítménye erőteljesen közelít egymáshoz, vagyis egyre csökkennek a régiók közötti különbségek.

Háttér-információk

Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. Az európai kutatási és innovációs program által befektetett minden euró 25 év alatt potenciálisan 11 euró hozamot eredményezhet a GDP felett. A kutatási és innovációs beruházások 2021 és 2027 között várhatóan akár 100 ezer új munkahelyet is létrehozhatnak a kutatás területén és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásoknál.

Az európai innovációs eredménytábla és a regionális innovációs eredménytábla adatai segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének meghatározni, hogy mely területeken teljesítenek jól, illetve mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra az innováció eredményesebb előmozdítása érdekében. Emellett az európai szemeszter keretében végzett elemzései alapján a Bizottság nemrégiben kiadta a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt minden uniós tagállamnak a következő 12–18 hónapos időszakra.Az idei országspecifikus ajánlásokban különös hangsúlyt kapott a kutatás és az innováció.

További információk

IP/19/2991

 

Kapcsolattartás a sajtóval:

Lucia CAUDET (+32 2 295 61 82)
Victoria VON HAMMERSTEIN-GESMOLD (+32 2 295 50 40)
Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben

 

Forrás: Európai Bizottság

Enterprise Europe Network ügyfél elégedettség-felmérés

Enterprise Europe NetworkAz Európai Bizottság által létrehozott, a világ több mint 60 országában, így Magyarországon is jelenlévő vállalkozásfejlesztési hálózat idén is kikéri ügyfelei véleményét működésének hatékonyságáról. A felmérés azt a célt szolgálja, hogy fejleszteni tudjuk az ügyfelek igényeit kielégítő szolgáltatások minőségét és hatékonyságát.

Ha Ön is a Hálózat ügyfele, kérjük, szánjon 5 percet a visszajelzésre!

Bővebben…

InnoPécs 2019: háromból három cél „pipa”

Remek összefogással zajlott le az idei InnoPécs 2019 kiállítás és szakmai konferencia április 24-én, a PTE Műszaki és Informatikai Karán. A kifejezetten IT (információtechnológia)-specifikus esemény fókusza a főszervezők profiljából fakadóan adott volt: az INPUT Program és az Információmenedzsment Innovációs Klaszter adták a szakmai muníciót, és végezték a szervezőmunka oroszlánrészét.

Bővebben…

Rövidesen nyílnak az „EIC Accelerator” pályázatok

Júniustól „EIC Accelerator”-ként találhatunk majd rá az SME Instrument (KKV Eszköz) pályázatokra. Az új konstrukció keretében a cégek kombinált finanszírozásban részesülhetnek (támogatás és tőkefinanszírozás), 15 millió euró összegig. Az Európai Bizottság 15-20 innovációs vezetőt jelöl majd ki az Európai Innovációs Tanács (European Innovation Council – EIC) tanácsadó testületébe, akik az EIC pilóta projektjét, a Tanács jövőjét és annak sikeres működését vigyázzák majd. Az innovációs ökoszisztéma szereplőinek jelentkezését 2019. május 10-ig várják.

Bővebben…

Sikeres Innovációs Nap a Pécsi Tudományegyetemen

Nyolcadik alkalommal rendezték meg idén március 20-án a PTE Innovációs Napot. A rendezvény délelőtti szekciójában Dr. Miseta Attila rektor úr köszöntőjét követően Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke tartott előadást a kutatás-fejlesztés és innováció támogatásának kormányzati terveiről, intézkedéseiről, illetve Dr. Gábriel Róbert rektorhelyettes úr ismertette a PTE innovációtámogatási elképzeléseit. A délelőtti szekcióban emellett két panelbeszélgetést hallgathattak meg a rendezvény résztvevői. Az első beszélgetés során az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma fejlesztésének kihívásait vitatták meg a panel szereplői, míg a másodikban a egyetemek tudásalapú gazdaságban betöltött szerepét járták körül a beszélgetés résztvevői, köztük Dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Bővebben…