A Magyar Közlöny július 30-i számában megjelent 1464/2019. (VII. 30.) Korm. határozatban foglaltak szerint a 2020. évtől kezdődően a központi költségvetés terhére beépülő jelleggel 32 000 000 000 forint többletforrás áll majd rendelkezésre a kutatási, fejlesztési és innovációs célú támogatásokra.
(Az Európai Bizottság sajtóközleménye)
Európának javítania kell az innovációs képességét annak érdekében, hogy meg tudja állni a helyét a globális piacokon, valamint hogy meg tudja őrizni az európai életmódot és emelni tudja az európai lakosok életszínvonalát. Erre hívta fel a figyelmet az Európai Tanács 2018 júniusában és 2019 márciusában. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság ezért tűzött ki új, ambiciózusabb célokat az EU és tagállamai, valamint a régiók számára, és ezért tett javaslatot az eddigi legnagyobb ívű kutatási és innovációs program, az Európai horizont létrehozására. A Bizottság elképzelései segíteni fognak abban, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.
A Bizottság ma közzétett, 2019. évi európai innovációs eredménytáblája és regionális innovációs eredménytáblája azt mutatja, hogy az EU innovációs teljesítménye négy egymást követő évben javult. Európa innovációs teljesítménye most először meghaladja az Egyesült Államok e téren nyújtott teljesítményét. Az EU viszont továbbra is lemaradásban van Japán és Dél-Korea mögött, és a hátrányunk növekszik, Kína pedig gyorsan zárkózik fel. Az adatok kiegészítik a Bizottság által az európai szemeszter keretében nemrég kiadott országspecifikus ajánlásokat, amelyek hangsúlyozzák a kutatás és az innováció szerepét, és intézkedéseket javasolnak a termelékenység és a versenyképesség javítására.
Európai innovációs eredménytábla: országrangsor – a vastag színes oszlopok jelzik a 2018-as innovációs teljesítményt, az oszlopok síkján elhelyezett fekete kötőjelek a 2017-es teljesítményt, a vékony szürke oszlopok pedig a 2011-es teljesítményt, mind a 2011. évi uniós átlaghoz képest
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A Bizottság innovációs eredménytáblái segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének abban, hogy meghatározzák, mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra ahhoz, hogy megerősítsük Európa vezető szerepét az innováció terén.”
Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „Az innováció megalapozza a jövőbeli foglalkoztatást és növekedést. Örömmel nyugtázom, hogy általában véve pozitív trendek érvényesülnek az EU-ban. Ahhoz azonban, hogy továbbra is a legjobbak között lehessünk a világban, mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak folytatniuk kell a beruházásokat, és megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel ösztönözniük kell az innovációt.”
Corina Crețu, a regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló pénzforrások az innováció és a fenntartható fejlődés fontos mozgatórugói. A startup cégek és a kisvállalkozások új üzleti modellek létrehozását segítik elő a digitális és a zöld ágazatban. Innovációs központok azonban a kevésbé erős gazdaságú országokban is táptalajra találhatnak. Az eredménytábla megállapításai segítenek abban, hogy lendületet adjunk az innovációnak az EU régióiban, ideértve a kevésbé fejlett térségeket is.”
A 2019. évi európai innovációs eredménytábla: főbb megállapítások
A 2019. évi regionális innovációs eredménytábla: főbb megállapítások
Az európai innovációs eredménytáblát a regionális innovációs eredménytábla kíséri. Ez utóbbi az innovációs rendszerek teljesítményének összehasonlító értékelését tartalmazza 23 uniós tagállam 238 régiójára, valamint országos szinten Ciprusra, Észtországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozóan. A regionális innovációs eredménytábla emellett norvégiai, szerbiai és svájci régiókra is kiterjed.
Az EU leginnovatívabb régiói sorrendben a következők: Helsinki-Uusimaa (Finnország), Stockholm (Svédország) és Hovedstaden (Dánia). 159 régió esetében a teljesítmény a kilencéves megfigyelési időszakban nőtt. Az idei regionális innovációs eredménytábla rámutat arra, hogy a régiók teljesítménye erőteljesen közelít egymáshoz, vagyis egyre csökkennek a régiók közötti különbségek.
Háttér-információk
Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. Az európai kutatási és innovációs program által befektetett minden euró 25 év alatt potenciálisan 11 euró hozamot eredményezhet a GDP felett. A kutatási és innovációs beruházások 2021 és 2027 között várhatóan akár 100 ezer új munkahelyet is létrehozhatnak a kutatás területén és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásoknál.
Az európai innovációs eredménytábla és a regionális innovációs eredménytábla adatai segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének meghatározni, hogy mely területeken teljesítenek jól, illetve mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra az innováció eredményesebb előmozdítása érdekében. Emellett az európai szemeszter keretében végzett elemzései alapján a Bizottság nemrégiben kiadta a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt minden uniós tagállamnak a következő 12–18 hónapos időszakra.Az idei országspecifikus ajánlásokban különös hangsúlyt kapott a kutatás és az innováció.
További információk
IP/19/2991
Kapcsolattartás a sajtóval:
(+32 2 295 61 82)
(+32 2 295 50 40)
Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben
Az Európai Bizottság által létrehozott, a világ több mint 60 országában, így Magyarországon is jelenlévő vállalkozásfejlesztési hálózat idén is kikéri ügyfelei véleményét működésének hatékonyságáról. A felmérés azt a célt szolgálja, hogy fejleszteni tudjuk az ügyfelek igényeit kielégítő szolgáltatások minőségét és hatékonyságát.
Ha Ön is a Hálózat ügyfele, kérjük, szánjon 5 percet a visszajelzésre!
Remek összefogással zajlott le az idei InnoPécs 2019 kiállítás és szakmai konferencia április 24-én, a PTE Műszaki és Informatikai Karán. A kifejezetten IT (információtechnológia)-specifikus esemény fókusza a főszervezők profiljából fakadóan adott volt: az INPUT Program és az Információmenedzsment Innovációs Klaszter adták a szakmai muníciót, és végezték a szervezőmunka oroszlánrészét.
Júniustól „EIC Accelerator”-ként találhatunk majd rá az SME Instrument (KKV Eszköz) pályázatokra. Az új konstrukció keretében a cégek kombinált finanszírozásban részesülhetnek (támogatás és tőkefinanszírozás), 15 millió euró összegig. Az Európai Bizottság 15-20 innovációs vezetőt jelöl majd ki az Európai Innovációs Tanács (European Innovation Council – EIC) tanácsadó testületébe, akik az EIC pilóta projektjét, a Tanács jövőjét és annak sikeres működését vigyázzák majd. Az innovációs ökoszisztéma szereplőinek jelentkezését 2019. május 10-ig várják.
Nyolcadik alkalommal rendezték meg idén március 20-án a PTE Innovációs Napot. A rendezvény délelőtti szekciójában Dr. Miseta Attila rektor úr köszöntőjét követően Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke tartott előadást a kutatás-fejlesztés és innováció támogatásának kormányzati terveiről, intézkedéseiről, illetve Dr. Gábriel Róbert rektorhelyettes úr ismertette a PTE innovációtámogatási elképzeléseit. A délelőtti szekcióban emellett két panelbeszélgetést hallgathattak meg a rendezvény résztvevői. Az első beszélgetés során az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma fejlesztésének kihívásait vitatták meg a panel szereplői, míg a másodikban a egyetemek tudásalapú gazdaságban betöltött szerepét járták körül a beszélgetés résztvevői, köztük Dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A nemzetközi piacokon partnereket kereső cégek, szervezetek számára ajánljuk az Enterprise Europe Network folyamatosan frissülő, díjmentesen használható adatbázisát. A több ezer közül néhány érdekes, környező országbeli üzleti együttműködési profil címének magyar fordítását közöljük.
Az adatbázis (POD – Partership Opportunity Database) elérhető a https://een.ec.europa.eu/partners weboldalon.
A Földtől igen, a valóságtól azonban nem elrugaszkodott egyeztetésre invitálta a vállalkozásokat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodája január 30-án: az Európai Űrügynökség magyarországi Technológia Transzfer Irodájának vezetője tartott tájékoztatót azoknak a vállalkozásvezetőknek, akik tudásban és technológiailag is képesek a szervezettel való együttműködésre. Az inspiráló tájékoztatót bilaterális megbeszélések követték. A rendezvényt a VOSZ Baranya megyei elnöke kezdeményezte.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Mediációs és Választottbíráskodási Központ együttműködik az alternatív vitarendezési lehetőségek, így a mediáció és a választottbíráskodás alkalmazásának népszerűsítésében a magyarországi szellemi tulajdoni viták esetében.
Mintegy 80 vállalkozás cserélt tapasztalatot a Fiatal Vállalkozók Hete keretében 2018. november 15-én megrendezett pécsi programon. E fő kérdésekre keresték a választ: milyen a fiatalok vállalkozási kedve Magyarországon? Meg tud-e történni a rendszerváltáskor megalapított cégek generációváltása? Van-e, és ha igen, milyen pénzügyi támogatások léteznek a fiatalok indulásához? Milyen mentor és inkubációs programok vannak? Hogyan tud a külföldi piacra lépni egy cég? Hogyan kell elindulni a rögös úton?
