Az Európai Unió és Kína kapcsolatai sokat romlottak az elmúlt években: elsősorban Peking agresszív politikája, és be nem váltott ígéretei miatt –ezzel a véleménnyel szembesítette Kína uniós nagykövetét az Európai Parlament Külügyi Bizottságában Reinhardt Bütikofer, a Zöldek képviselője, aki az EP Kínával fenntartott kapcsolataiért felelős delegáció vezetője. Kína nagykövete, Zsang Ming természetesen nem hagyta válasz nélkül a vádat, és kijelentette: Kína elfogadja a jó szándékú és megalapozott bírálatot, de a rosszindulatú támadásokat nem, és azt sem, hogy beavatkozzanak a belügyeibe.
A szóváltásra néhány nappal azután került sor, hogy az EU és Kína vezetői ebben az évben immár másodszor ültek asztalhoz egymással (igaz, csak videokonferencia segítségével), és ez alkalommal már konkrét formába öntött egyezmény aláírásával is jelezték, hogy a kapcsolatok –ha meg is torpanhattak az elmúlt években –talán ismét elmozdultak a holtpontról. Az aláírt megállapodásban Kína és az Unió kölcsönösen a másik fél 100-100 termékének ismerte el a földrajzi eredetvédelmét, ami -ismerve az ázsiai ország ezen a téren tanúsított eddigi gyakorlatát –valóban áttörésnek számít.
Kína kötelezettségvállalása, hogy az egyezmény alapján fellép a termékhamisítások és visszaélések ellen, 14 és fél milliárd eurónyi európai termék biztonságos értékesítését segíti elő–ennyit tesz ki ugyanis az eredetvédett termékek kereskedelme Kínával éves szinten. (A teljes kereskedelem ezt sokszorosan meghaladja, és eléri a napi egy milliárd(!) eurót.) Magyar termékek is vannak a kedvezményezettek között: védetté vált a kínai piacon a Tokaj elnevezés, a szegedi téliszalámi/szalámi, a törkölypálinka, illetve a pálinka (aminek a védettsége az osztrákoknak is kijár). Kína védettséget ad még a Champagne (a leghíresebb francia pezsgők termőhelye), a spanyol cava (ugyancsak pezsgő), az olasz prosciutto di Parma (pármai sonka), a görög ouzo és feta, a bajor Münchener Bier, a portugálportói, vagy a lengyel Polska Wodka elnevezésnek is. Az első száz termékbe borokat, szeszes italokat, agrár-élelmiszeripari termékeket válogattak mindkét oldalon, de négy év múlva az egyezményt 75-75 termékkel tovább bővítik.
Lehet azt mondani, hogy a földrajzi eredetvédelem elismerésének valójában csak szimbolikus jelentősége van, de az tény, hogy az EU-Kína gazdasági kapcsolatokban valami mégiscsak megmozdult. Egyrészt, az Unió régóta sürgette, hogy az eredetvédelem terén történjen végre valami (és ez most végre bekövetkezett), másrészt a lépés nem egyedi: Kína ugyanis hajlandó tovább lépni, és felgyorsítani a beruházás védelemről szóló tárgyalásokat is, amelyek –ha a diplomáciai előrejelzések beválnak –akkor novemberre eredményt is hozhatnak. Uniós remények szerint sokkal kiegyensúlyozottabbak lehetnek a két fél közötti gazdasági kapcsolatok, ha sikerül tető alá hozni az egyezményt. Peking álláspontja már módosult is abban a tekintetben, hogy brüsszeli kérésre hajlandók átláthatóbbá tenni az állami vállalatok támogatásával és a kínai állami vállalatok piaci magatartásával kapcsolatosan is. (Ez utóbbin az az agresszív piaci magatartás értendő, hogy kínai vállalatok állami pénzből igyekeznek felvásárolni csődbe jutott európai cégeket, amit az EU -a „tőke szabad mozgásá”-ra vonatkozó uniós alapelv értelmében -eddig nem akadályozott meg, bár több tagállam jogi akadályokat sürget az ilyen esetek elkerülésére.)
Az EU legfőképpen ott remél előrelépést, hogy Kína jobban megnyitja piacát az európai cégek előtt. Az uniós piac ugyanis a kínai befektetések előtt szinte teljesen nyitva áll, Peking azonban egyelőre számos rendelkezéssel akadályozza a külföldi beruházásokat. A digitális gazdaságban, a távközlésben, vagy a járműiparban külföldi cégek például nem szerezhetnek többségi részesedést a kínai vállalatokban. Az Unió azonos elbírálást várna Kínától abban is, hogy az európai cégekre és a kínai vállalatokra ugyanazok a környezetvédelmi előírások vonatkozzanak. Jelenleg ugyanis az európaiak sokkal szigorúbb CO2 kibocsátási normák szerint dolgoznak.
Kína uniós nagykövete az EP Külügyi Bizottsága előtt megerősítette, hogy ők maguk is bizakodnak a beruházásvédelmi megállapodás idei elfogadásában. Mint mondta, Kína elkötelezett a reformok mellett, készen áll az együttműködésre a digitalizáció területén, valamint a fenntartható fejlődés érdekében is, de mindkét félnek azonos irányba kell haladnia. Úgy fogalmazott: Kína, amely Európa második legnagyobb kereskedelmi partnere, egyre nyitottabb, de a megfelelő időben akarja megtenni a megfelelő lépéseket.
A videokonferencia segítségével megtartott EU-Kína csúcstalálkozó összegzéseként egyébként az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt mondta: „Egyes területeken sínen vagyunk, máshol többre van szükség”, majd hangsúlyozta, hogy az Unió olyan viszonyra törekszik Kínával, ami viszonosságon, felelősségen és alapvető méltányosságon alapul. „Európának játékosnak és nem játszótérnek kell lennie” –utalt Charles Michel arra, hogy az uniós vállalkozások nagyobb szerepet kívánnak játszani a kínai gazdasági életben cserébe azért, amiért az Unió a maga gazdaságában teret engedett Kínának. Azt, hogy ez nem túlzott várakozás, az is jelezheti, hogy Peking a legmagasabb szinten döntött a tárgyalások felgyorsításáról, ami elvezethet a beruházásvédelmi megállapodás aláírásához.
További információ: https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20200921IPR87511/china-s-ambassador-to-the-eu-china-will-do-right-things-in-the-right-time
Forrás: MKIK EU Hírlevél 2020/16. szám